Polytechnikai Szemle, 1898 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1898-01-01 / 1. szám

4 POLYTECHNIKAI SZEMLE méltányolni fogjuk azon nehézséget, melylyel ily alakú szerszám egyenletes, szabályszerű átmelegítése az edzési hőfokra, közönséges tűzhelyen vagy edzőkemenczében jár. Az edzési hőszín biztos megismerése pedig gya­korlott szemet és a világítás minőségének tekintetbe vételét kívánja. Napon az izzási színek sötétebbeknek látszanak, homályban világosabbaknak. Legczélszerűbb az edzési hőszíneket félhomályra vonatkoztatni. Ha tehát azt mondjuk valamely szerszám-aczélra nézve, hogy annak edzési színe sötét piros, ez azt jelenti, hogy az edzési hőfokát akkor érte el, midőn félhomályban sötét piros izzó szint mutat. Ugyanezen izzás, napon vörös­barnának, sötétben cseresznyeszínűnek látszik. Czélszerű volna az edzési hőszíneket megfesteni és a szerszámaczélok edzési utasításaiban ezekre hivat­kozni, mert ezen elnevezések: vörösbarna, sötét piros, sötét cseresznyeszin, világos cseresznyeszin stb. puszta fogalmak s a­hány ember, annyi­féleképen képzeli el azokat. Ezek után áttérek a hevítő berendezések ismerte­tésére, ezeket bizonyos alapelvek szerint csoportosítva. A hevítő berendezéseket, az égéshez szükséges levegő szolgáltatás módját véve alapul két főcsoportra oszthatjuk, a szerint mint az mesterséges hozzávezetés, motorikus után, vagy természetes levegő áram segélyével történik. Előbbi esetben a tüzelés szabályozása hatá­lyosabban történhetik, utóbbi esetben a szabályozást a tüzelő­anyag adagolásának vagy a légvezeték kiömlési keresztmetszetének módosításával eszközük. Az első csoportba tartozik pl. a közönséges kovács­tűzhely, a másodikba, mint egyike a legegyszerűbbeknek, a szélkemencze. Végül a két típusnak combinátiója is létezik, egyik részében nyílt kovácstűzzel (motorikus légvezetéssel), melynek égési terményei egy másik zárt részen haladnak át és onnan a kürtőbe, útközben a zárt részben teljesen elégve a természetes légáram levegőjében, a vízszintes lapra elhelyezett kis méretű szerszámokat hevíti az ed­zési hőfokra. A létező edző kemencze vagy tűzhely mind­ezen 3 típus valamelyikébe tartozik. Tüzelőanyag minősége tekintetéből pedig 1. faszén­tüzeléses, 2. vegyes tüzeléses, 3. gáztüzeléses hevítő berendezéseket különböztetünk meg. Faszéntüzelést akkor kell használni, ha a szerszám közvetlen a tüzelőanyaggal jut érintkezésbe, mivel min­den más alkalmas tüzelőanyag oly tisztátlanságokat tar­talmaz, melyek az aczélt megtámadják és az edzés sikerét közvetlenül befolyásolják. Coaksnak alkalmazása esetén, a berendezés olyan, hogy csak az égési termények érik a szerszámot. Kőszenet vagy vegyes tüzelőanyagot csak úgy szabad az edzéshez használni, ha az égéstermények sem érik közvetlenül az edzendő szerszámot. Az 1-ső csoportosítás alapul vétele mellett, a következőkben váz­latosan ismertetem a hevítő berendezéseket. 1. Mesterséges levegő hozzávezetésével biró hevítő berendezések. 1. A faszénliíz-serpenyő. A mesterséges levegő hozzávezetéssel biró tűz­helyek legegyszerűbb alakja, a faszénliíz-serpenyő. Négyoldalt kevéssé felhajtott vasbádog edény, mely­ben a faszénparázs égését legyezéssel vagy kézi futta­­tóval mozdítják elő. Csak kisebb méretű szerszámok edzésére alkalmas és igen egyenletes átmelegítést lehet vele elérni, de nagyobb keresztmetszetű szerszámok edzésénél nem használható, mivel a vörös-barna meleg elérése után szükséges élénkebb és gyors hőfokozásra nem képes. Ezenkívül hátránya még, hogy igen nagy a melegveszteség, tehát nem gazdaságos azért sem, mert a már izzó faszén akkor is elég, ha már nem fújtatják vagy legyezik. 2. A nyílt k­ovácst­ízhely. Öntött vas vázas asztal, melynek téglából készített lapjának megfelelő kimélyitése a faszén-tüzelőanyag befogadására szolgál és a tulajdonképeni tűzhelyet alkotja. Ebbe torkollik alulról vagy oldalt a centrifugál vagy Root-Blower szelelő légvezeték csöve, az úgynevezett fúvófejjel. A fúvófej torkolata egyszerű sík tolókával részben vagy egészen elzárható, mi­által a tűzhelybe szolgáltatott levegő mennyiségét szabályozzuk vagy egészen elvonjuk. Az égéstermények a tűzhely fölött alkalmazott füstfogó ernyővel biró kéményen át távoznak. 3. ábra, 1898. január 1.

Next