Polytechnikai Szemle, 1910 (14. évfolyam, 1-46. szám)
1910-01-05 / 1. szám
MŰSZAKI FOLYÓIRAT XIV. ÉVFOLYAM. Budapest, 1910. január 5. 1. SZÁM. POLYTECHNIKAI SZEMLE A «MAGYAR HITES SZABADALMI ÜGYVIVŐK TESTÜLETE» ••—1. hivatalos közlönye. — Megjelen minden hó 5., 15. és 25-én. Szerkesztik : A műszaki részt: SEIDNER MIHÁLY és WOLF SÁNDOR. A közgazdasági részt: ANDOR GYÖRGY. Szerkesztőség: Budapest, VI., Podmaniczky-utca 39. szám. Kiadóhivatal : Fővárosi nyomda vonalzó és könyvkötő rt. Budapest, VI., Podmaniczky-utca 39. sz. Előfizetési árak : Egész évre .......................................16 korona Fél évre............ ... ... ............... 8 » Negyed évre ................................. 4 » Kérjük Olvasóinkat, szíveskedjenek lapunkat közérdekű műszaki eseményekről értesíteni. Közérdekű műszaki kérdések megvitatására lapunk hasábjait készséggel felajánljuk. TARTALOMJEGYZÉK : Diesel-motorok üzemeredményei. A villamosság népszerűsítése Svédországban. A világítógáz alkalmazása gázgépek hajtására. Villamos vasútépitkezés hazánkban. Villamos telepek fejlődése hazánkban. Vegyes hirek alapszemle. Vállalkozás és munka. Fémpiac. Szabadalmi ügyek. Hirdetések. 1 _ Diesel-motorok üzemeredményei. A szénárak folytonos emelkedésével a műszaki körök minden törekvése olcsóbb energiaforrás megtalálására irányult. Ahol hasznosítható vizierő nem áll rendelkezésre, a kőszénnek hatalmas versenytársa támadt a nyersolajban, amelynek erőgépek hajtására való alkalmazását, annak az utóbbi időkben bekövetkezett olcsósága nagyban elősegítette. A nyersolaj gazdaságos alkalmazására kiválóan alkalmasnak a Diesel-motor bizonyult. Engelmann mérnök, műszaki igazgató, az osztrák és magyarországi villamosművek egyesülésének 1909-ben Meranban tartott VI. évi nagygyűlésén a Diesel-motorokkal hajtott áramfejlesztő telepek jelentései alapján értékes adatokat közölt a Diesel-motorokkal elért üzemeredményekről. Beható, ámbár csak rövidebb időtartamú kísérleteket végeztek a St.-Pölten vidéki áramfejlesztő telepen, ahol 2 db. 800 HP teljesítményű négyhengeres Dieselmotor van felszerelve. A Diesel-motorok állandóan parallel dolgoznak a St-Pölten városi villamos telep egy turbinájával és egyik gőzgépével. Még teljesen tanulatlan személyzet is négy perc alatt volt képes üzembe hozni az álló motorokat. A Diesel motorok túlterhelhetőképessége azonban a gőzgépekkel szemben nagyon korlátolt. A túlterhelés határa 10°/o-ra tehető; nagyobb túlterhelések a nyersolaj fogyasztást kedvezőtlenül befolyásolják, továbbá előidézik a hengerfalak túlságos felmelegedését és veszélyeztetik az üzem biztosságát. Ez okból gyakran már a névleges teljesítmények csekély túlhaladásával egy új gépcsoport hozzákapcsolása válik szükségessé, ami azonban a Diesel-motor gyors üzemképessége folytán alig hat zavarólag. A Diesel-motorok kezelése igen nagy gondot igényel, különösen nagy gépegységeknél. Az egyes Dieselmotorok kölcsönös parallel kapcsolása (egyenlőtlenségi fokuk 1 : 250), valamint a városi villamos telep gépjeivel való parallel kapcsolása könnyen eszközölhető és ingadozások nélkül történik, valamint a terhelés szabályozása is. Csak üresjárásnál észlelhető némi ingadozás a parallelkapcsoláskor, amely azonban az üzemet nem zavarja és könnyen kiküszöbölhető, ha a motorokat nem kapcsoljuk össze azonnal mind a négy hengerrel, hanem kezdetben csak kettővel és csak növekedő terheléssel az összes hengerekkel. Ép ez okból ajánlatos 2—2 hengerhez külön egy-egy nyersolaj-szivattyút felszerelni. A motorok szabályozása nagyon pontos. A Diesel-motort gyakrabban kell javítani, mint egy gőzgépet. Ezen javítások azonban a legtöbb esetben lényegtelenek és üzemközben vagy rövidebb üzemközökben végezhetők. A St.-Pölten vidéki villamos telepen üzemben levő Diesel-motorok nyersolaj fogyasztása 350 kvv. terhelésnél, azaz alig 3A terhelésnél, kilowattóránként 290 gramm, 200 kw. teljesítménynél kilowattóránként 328 gramm és 100 kw. teljesítménynél kilowattóránként 500 gramm volt.