Polytechnikai Szemle, 1912 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1912-01-10 / 1. szám
4 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1912. január 10. motorkocsi-típusával kísérleteznek. Ez a szabványos kéttengelyű motorkocsi benzolmotorral van felszerelve, amely közvetlenül egy elektromotorral van kapcsolva. A vágányokon szaladó vasutaknál az automobiloknál használatos elégési motort nem lehet használni, mivel az üzemviszonyok a síneken szaladó vasutaknál teljesen eltérnek az utakon haladó automobiloktól. Míg egyenlő menetsebesség mellett az országúton az 1 százalékos emelkedés a motortól csak 15 százalékos többlet teljesítményt követel, ez az 1 százalékos emelkedés a síneken szaladó vasutaknál már 150 százalékkal nagyobb motorteljesítményt igényel. Másrészt a gyakorlatban teljesen ki van zárva, hogy a vágányokon szaladó kocsi vezetője a menetsebességet mindenkor a folyton változó viszonyoknak megfelelően választhassa, úgy hogy túlterhelések amelyeknél a csak szűk határok között túlterhelő elégési motor felmondja a szolgálatot, elkerülhetetlenek a közvetlenül benzolmotorokkal hajtott síneken szaladó kocsiknál. Ezen hiányon úgy segíthetünk, hogy egy elektromos erőátviteli berendezést kapcsolunk közbe, amelynél egy új Edison-féle akkumulátor-battéria szolgál a feszültség állandóan tartására. Ezen új motorkocsik elégési motorainak üzeméhez kizárólag benzolt használnak. A motor benzolfogyasztása teljes terhelésnél, azaz a legjobb hatásfoknál körülbelül 280 gramm lóerőnként és óránként és kb. 6 fillérbe kerül. Mivel a megterhelt benzol-motor a közbe kapcsolt elektromos erőátviteli berendezés folytán állandóan ily kedvező üzemviszonyok között dolgozik, sík pályán a benzolfogyasztás kis kocsiknál kilométerenként kb. 8Va fillérrel vehető számításba. Ez esetben a motorkocsi még egy kéttengelyű pótkocsit is képes vontatni. A Budapesti Városi Villamos Vasút új vonalai A városi villamos vasút részvényeinek többségét a közelmúltban a főváros megvásárolta és így a megoldásra váró nagy közlekedési kérdések irányításában befolyást biztosított magának, amely a következő a legközelebbi jövőben kiépítésre kerülő nagyszabású új villamos vasúti hálózat létesítésére vonatkozó előterjesztésben is nyilvánul. A) Vonalak a pesti oldalon: I. Damjanich-utca, Bajzautca, Városligeti fasor, Felsőerdősor, Podmaniczky-utca. II. Huroksinpár az állami gépgyárnál és a Hungária-körútnak a Simor-utca és Kőbányai-út közötti vonala. III. Wekerle-telep, Hajtsárut, a Gubacsi-útig. IV. Üllői-út, Gyáli-út, Kispest, Határút. V. Huroksinpár kiegészítés a ferencvárosi pályaudvaron. VI. Baross-utca, Tavaszmező-utca, Erdélyi-utca, Kun-utca, Légszeszutca. VII. Hungária-út a Kőbányai úttól a temetői vonalig. Vili. Erzsébetfalva, Kispest, Kőbánya, Új köztemető. IX. Óbuda, Építendő új híd, Hungária-út a Külső Kerepesi-útig. X. Dráva-utca az Aréna-uton át a Podmaniczky-utcáig. XI. Aréna-ut, Szabolcsaba, Reitter Ferenc-utca, Tahy-utca, Szénpályaudvar. XII. Városligeti fasor, Városliget, Bálint-utca, Versenytér, Hungári-körút, Külső Kerepesi-ut. XIII. Huroksínpár és fordító korong a királyutcai végállomásnál a Városligetben és egy második sínpár az Andrássy-úton át. XIV. Villamosvasút a Margitszigeten. XV. Rendezősínpár a Ferencvárosi Torna Klubnál, a Hungária-körútnál és az Üllői-úton. XVI. Kápolna-tér, Óhegyi-utca, Apaffy-út, Gyömrői-út a község határáig. XVII. Veress Pálné-utca, Esküutca, Erzsébet-híd, Döbrentei-tér. B) Vonalak a budai oldalon: I. Döbrentei-tér, Várkertrakodópart, Ybl Miklós-tér, Lánchíd-utca, Fő utca, Pálffy-tér, Báró Lipthay-utca, Budai rakodópart a Lukács-fürdő, Császárfürdő és körvasút között, Harcsa-utca, Zsigmond-utca, Bécsi-út, Bokor utca, Pacsirtamező-utca, Templom-utca. II. Batthyány-utca, Hattyú-utca, Csalogány-utca, Széna tér, Retek-utca, Fogaskerekű vasút. III. Széna tér, Lövőház-utca, Marcibányi-tér, IV. Döbrenteitér, Hadnagy-utca, Aladár-utca, Vérmező-utca, Széna-tér. Újítások a villámhárítók szerelése terén. A jelenleg használatos villámhárítók igen költségesek és e mellett egyáltalán nem felelnek meg céljuknak. Az újabb tapasztalatok alapján készített villámhárítók sokkal egyszerűbbek és a házakon meglévő összes fémalkatrészek felhasználásával készülnek, úgy hogy berendezésük is rendkívül olcsó, így például felhasználják a házak fémből készült ormát és a tető vasalását, az ereszcsatornákat, valamint a lefolyási csővezetékeket. Ezek felhasználása esetén a legtöbb esetben csak néhány olcsón beszerezhető új alkatrész lesz szükséges, mégpedig néhány lapos vasdarab és egy pár méter huzal. A villámhárítók általános alkalmazása rendkívül kívánatos, különösen a falusi épületeken. A villámcsapások okozta kár pl. egymaga Bajorországban 1885—1910-ig több mint 12 millió korona, amely összegből azonban a városokra mindössze csak 350,000 korona esik. Másrészt azonban a falusi épületek aránylag csekély értékűek, úgy hogy az eddig használatos villámhárítók felszerelése aránytalanul nagy költségeket okozna és így a legtöbb tulajdonos róluk lemondani kénytelen. A házak fémrészeinek felhasználásával újabban történő villámhárító berendezések már körülbelül alig 80—100 koronáért állíthatók elő, úgy hogy ezen új szerkezettel a legmeszebb menő védelmet érhetjük el és nagy összegeket takaríthatunk meg a nemzeti vagyonnak. Temesvár vízvezetéke. A 300 millió koronára előirányzott nagyszabású városi vízvezeték építését a folyó év elején megkezdik. Az egész munkát két szezon alatt be akarják fejezni és az egész művet 1913. őszén akarják üzembe helyezni. Elektromos utcamosógépek. Az első elektromos üzemű utca mosógépet Berlinben 1907-ben helyezték üzembe. Jelenleg 18 ily gép van üzemben és kifogástalanul működik, úgy, hogy most 6 újabb ily gépet rendeltek meg. Az elektromos üzemű utcamosógépek egyik fő előnye a csekély szerkezeti hossz, úgy hogy az a város nagyforgalmú utcáin napközben is használható, ami a lovakkal vontatott utcamosógépeknél a sűrű forgalom idején nehézségekbe ütközik. Egy ilyen elektromos üzemű utcamosógép 8 órai üzem alatt 46,400 négyzetméter úttestet képes alaposan megtisztítani, míg a lovakkal vontatott gép csak 36,800 négyzetmétert. E mellett a villamos üzemű utcamosógépek üzemköltségei is lényegesen kisebbek. Berlin városa 300 munkanapot számítva, minden egyes villamos géppel évenként körülbelül 2016 korona üzemköltségmegtakarítást ért el a lovakkal vontatott utcamosógépekkel szemben. Az aszfaltburkolás megrongálása a közúti vasutak mentén nem csak nálunk, hanem az egész világon nagy kalamitásokat okoz. Ezek megszüntetésére a külföldön jó eredménynyel kókusz-kötélbetéteket használnak. Budapest középítési bizottsága is tanulmányokat folytat ez irányban és több anyaggal kísérletezik. Amint a kísérletek pozitív eredményre vezetnek, megteszik a megfelelő intézkedéseket. Elektromos árammal fűtött takarók. Az elektromos árammal fütött szőnyegek mintájára legújabban takarókat is készítenek. Ez utóbbiak is vékony újezüst drótbéléssel bírnak, amely a szerkezetbe van ágyazva. Itt is az újezüstszövet képezi az elektromos ellenállást, amely az elektromos áramot hővé átalakítja, amelyet azután a rossz hővezető aszbeszt nem engedi kisugározni. Újítás műszaki rajzok készítésénél. A műszaki rajzokat először ceruzával szerkesztik meg, azután tussal kihúzzák, ami különösen nagyobb rajzoknál napokig, hetekig eltart és azonkívül a tussal való kihúzásnál hibák is csúszhatnak a rajzba. A tustollal való bánásmód különös kézügyességet és gyakorlatot igényel; ezenkívül a tussal kihúzott rajz nem olyan finom és pontos, mint a ceruzarajz. Egy német vegyész nemrég olyan módot talált fel, amely fölöslegessé teszi a ceruza-