Rádió és Fotó Amatőr, 1935 (10. évfolyam, 1-9. szám)
1935-01-01 / 1. szám
GRAMOFON HANGOSFILM: Hasznos tanácsok a gramofon körül A gramofon az utóbbi 6 évben nagy fejlődést mutatott, egyidejűleg nagy elterjedést is. A lapokban ma már állandó gramofon-rovatot találunk, lemezkritikákkal, gyártmány megdicsérésekkel és egyéb hozsannákkal, melyek a gyártó cégek felé irányulnak. Nagyon keveset hallani-olvasni olyant, amely a közönség érdekében hangzik el olyankor, amikor az a gyártó féllel szemben áll. íme itt van például a lemezvásárlás. Tekintsünk el a márkától, mint amely kétségtelenül irányadó a lemez minőségére általában. A legjobb lemezgyárnál is előfordulhat azonban, hogyha leprésel néhány ezer, vagy százezer lemezt, hogy hibásak akadnak köztük. A préselés ugyanis bizonyos hőfokon történik; ha a matrica ennél hidegebb, akkor a lemez felülete egyenetlen lesz és ha ilyen lemezt játszunk le, akkor igen kellemetlen fajta, szabálytalan „tűzerej“-t hallunk. Másrészről, ha túl melegen történik a nyomás, akkor a lemez felülete hullámos lesz, olyan, mint a megnedvesített selyem. Az ilyen lemez szabályos zavart okoz, a zene csipkézett lesz. Ugyancsak rossz lemez az, amelyiken buborékokat, vagy apró lukacsokat találunk. Rendkívül fontos a lemeznél az, hogy ne legyen excentrikus, hogy a középen levő lyuk tényleg pontosan a középen legyen, mert ha nem ott van, akkor a kerületi sebességben változás történik lejátszáskor, ami frekvenciameghamisítással jár. Hogy itt milyen finom meghatározásról van szó, bizonyítja az, hogy jó fül a centrírozásban 3 tized mm hibát már észrevesz. Előfordulhat persze az is, hogy a motortányér közepén levő bütyök vékonyabb, mint a lemezen levő lyuk; ilyenkor minden attól függ, hogy tesszük rá a lemezt. Ezt a hibát könnyen korrigálni lehet (és kell is): meg kell vastagítani a bütyköt, vékony papír, vagy celluloidszalagból készített köpennyel, esetleg többször is kell rácsavarni. Hogy a rendszer nem koncentrikus, azt igen egyszerűen ellenőrizhetjük. Mikor rátesszük a hangdobozt a tányérra, szembenézve vele figyeljük, hogy nem végez-e elmozdulást ki vagy befelé (a megfigyelés pontos, mert az első egy-két ú. n. startmenetben nincs zenefelvétel, a vájat tehát egyenletes). Ugyanekkor ellenőrizhetjük azt is, hogy a motortányér nem üt-e le vagy föl. Azt is eldönthetjük, hogy a motorunk rossz-e, vagy a lemez nem koncentrikus. Ha ugyanis az összes rendelkezésre álló lemezek excentricitást mutatnak, akkor már igen valószínű, hogy gépünk hibás, ellenkező esetben a hibás lemezre rögtön rá tudunk mutatni. Rosszul raktározott lemezek meggörbülnek. Akárhányszor látjuk ezt kirakatokban a nap hatásának kitett lemezeken. Az ilyen lemezt persze nem vesszük meg, (de eláruljuk, hogy a kereskedő sem dobja el, hanem kivasalja). A lemezkivasalás úgy történik, hogy a lemezt tűzhely fölé tartjuk kb. 40 cm magasságban, közbe-közbe forgatjuk, hogy a mele idés egyenletes legyen; a lemez mindig vízszintes helyzetben marad. Ezután átfordít, és a másik oldalán melegítjük ugyanígy. A vasaló két üveglap; ezeket előzőleg jól lemostuk, letöröltük, utána bécsi mészporos vagy puhakrétás ruhával még jól lecsiszoltuk megmelegített lemezt az egyik üveglapra helyezzük, a másikat ráborítjuk, erre pedig súlyos könyveket rakunk. Rövid idő alatt „vadonatújra vasalt“ lemezünk lesz.