Rádió Technika, 1937 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1. szám

mosan kapcsolt részből áll; az egyik a hang­­frekvenciás feszültség levételére szolgáló­ 0.5 Megohmos potenciométer, amely egy­úttal a hangfrekvencia hangerőszabályozá­sára is szolgál. Ezt a potenciométert meg­hosszabbított tengellyel lássuk el és szerel­jük lehetőleg a hozzátartozó alkatrészek közelébe, vagy az összes hozzámenő veze­tékeket árnyékoljuk, hogy ily módon a hangfrekvenciás begerjedést elkerüljük. A dióda munka-ellenállásának másik része az előzővel párhuzamosan kapcsolt, egy 3 Mohmos ás egy 0.3 Mohmos ellen­állás sorbakötésével készített feszültség-osztó. Ez szolgáltatja a hangolást jelző katódsugárcső vezérlő-feszültségét. Hogy a második középfrekvencia-trafó primerjét és szekunderját egyformán terheljük, kis csa­toló-kondenzátoron keresztül a primerről vesszük az automatikus érzékenység-szabá­lyozás számára a feszültséget és ezt a má­sodik diódafélre vezetjük. Ennek munka­­ellenállásáról jut a megfelelő szö­rőláncon keresztül vissza a vezérlendő csövek rács­köreire. A III. cső katódját a középfrekvencia­­erősítő penióda áramköreit tápláló fe­szültségosztó megfelelő pontjára kötjük és ezzel létesítjük a szükséges előfeszültséget, mely a késleltetéshez és az erősítő trióda­rész számára szükséges. A hangfrekvenciás feszültség a 0.5 Meg­ahmos potenciométer karjáról, ellenállás­kondenzátor csatoláson keresztül jut a III. cső trióda­ rácsára. Az ezen cső anód­­körében lévő 0.1 Megohm munka-ellenállá­son keletkező, felerősített hangfrekvencia ellenállás-kondenzátor-csatolás útján jut a végerősítő vezérlőrácsára. E cső anódköré­ben van a kimenő trafó primerje. Az anódkörben találjuk még a hangszínszabá­­lyozó blokk-kondenzátor-egységet, amellyel a nagyobb hangfrekvenciákat levághatjuk. A készülék áramellátási része nem mutat semmi újat. A dinamikus hangszóró ger­jesztése a szokásos módon szolgál fojtó­tekercsként: ohmikus ellenállása ne legyen több 2000 ohmnál. Miután a végerősítő cső közvetett, az egyenirányító azonban köz­vetlen fűtésű, a készülék bekapcsolása után az egyenirányító hamarabb izzik fel, mint a végerősítő és ezalatt — nem lévén terhe­lés — az anódpótló feszültsége egészen a csúcsfeszültségig emelkedik, tehát csak nagyfeszültségű (A50—500 F.) elektrolit­kondenzátorokat használjunk! Ezt a jelenséget csökkenti a készülékben található két feszültségosztó, mely állandó terhelést jelent. Az egyik feszültségosztó az októdó áramköreit, a másik pedig a közép­­frekvencia-erősítőcső áramköreit táplálja. Ha az összes alkatrészeket az előírt ér­tékben és minőségben építjük be, az összes üzemfeszültségek automatikusan beállnak és semmi utólagos változtatásra nincsen szükség. Ez főleg gyakorlatlan, vagy mérő­műszerrel nem rendelkező amatőröknek je­lent előnyt. VEKTOR az ideális közvetett érintkezésű log, szén­­potenciométer, kapcs.­val vagy anélkül, tökéletesen zörejmentes vételt biztosít. ROTAND IDEAL ezüstérintkezésű hullámváltók szétszedés nélkül, bármely célra átalakíthatók. Ol­csók, ropogásmentesek — ezekre nem lesz panaszai HOT­AND REFLEKTOR sikskálasorozat a jók legjobbja REFLEKTOR, REFLEKTOR NOVO, REFLEKTOR ULTRA minden célra alkalmas. Roland Idea! ezüst hullámkapcsolóval, Roland sik­­skálákkal, Vektor potenciométerrel ké­szüléke tökéletes J­ETTA elektrolyt. kondenzátorok száraz henge­res és fémházas kivitelben a tökéletesség maga. Ezen legelsőrangú (Helaphon) kondenzátorok prímán regenerálódnak, üzembiztosak, olcsók. Kérje kereskedőjénél! Forgalom­ba hozza ROTAND RÁDIÓ 2. ábra. K

Next