Szabó Szaklap, 1938 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1938. július / 1. szám

2 SZABÓSZAKLAP 1938. július. A modern zakó alapmintájának megszerkesztése A müncheni Müller szabászati akadémia és a Rundschau-szaklap közös szisztémája alapján Az alapminta megszerkesztése kétféle rendszer szerint tör­ténhet. Az egyik a proporcionális (arányossági) szisztéma, amelynél néhány alapmértékre van szükség és ezeknek alapján számítással állapíthatjuk meg a hiányzó úgynevezett segéd­vagy kiegészítő méreteket. A másik rendszer a testmértékszisz­­téma, amelynél tehát a testre vett méretek alapján szerkeszt­jük meg a szabásmintát. A proporcionális szisztémát olyankor használja a szabó, amikor normális testre, vagy attól csak jelentéktelenül eltérő testtartásra akar szabásmintát készíteni. Ennek a rendszernek fő mértékei: a mellbőség, a hasbőség és a derékhosszúság. A felállításhoz szükséges kiegészítőmértékeket megbízható, a gya­korlatban jól bevált proporcionális számítási rendszerrel, te­hát számítással állapítjuk meg. Ezek a kiegészítőmértékek a következők: hónaljmélység, hátmagasság, hátszélesség és a nyak­bőség. Kiszámításuk a következőképpen történik: A hónaljmélység 48 cm-es félmellbőségig mindig a félmell­­bőség fele, 48 cm-es félmellbőségtől kezdve már csak fél-f­él cm-el emelkedik a hónaljmélység párosszámú félmellbőségeket véve alapul. A hátmagasság mindig 1 cm-el kevesebb, mint a hónalj­mélység, természetesen mindig normális testtartást feltételezve. Ezek szerint a hónaljmélységre és a hátmagasságra a követ­kező táblázatot állíthatjuk össze: A 60, illetőleg 120 cm-es mellbőségnél erősebb test már nem tekinthető annyira normálisnak, hogy proporcionális szisz­téma alapján szabjunk rá. Ennél nagyobb mellbőségű testre feltétlenül testméretek alapján kell szabásmintát szerkeszte­nünk. A hátszélesség kiszámítása a mellbőség alapján történik a következőképpen: A félmellbőségből mindenekelőtt le kell von­nunk a hónaljszélességet. A hónaljszélesség mindig a félmell­­bőség egynegyede. 48 cm-es félmellbőséget véve példának, von­juk le a 48 cm-es félmellbőségből a 12 cm-es hónaljszélessé­get. A maradvány 36 cm. Normális testnél ebből a mennyiség­ből a fele esik a mellszélességre és a fele a hátszélességre. A hátszélesség tehát 18 cm. Miután minden férfiszabászati rend­szernél a szabásmintát úgy szerkesztjük meg, hogy a felállí­tás már tartalmazza a varrásokra szükséges hozzáadásokat, je­len esetben is adjunk az előbb jelzett 18 cm-hez még 1 cm-t varrásra. A 48 cm-es félmellbőséghez normális esetben tehát 19 cm-es a hátszélesség. Ez a számítási mód 52 cm-es félmell­bőségig érvényes. Ennél nagyobb mellbőség esetén az előbbi módon kiszámított hátszélességből 1­ 2 cm-t mindig le kell von­nunk, nehogy túlságosan széles legyen a hátarész. Minden­ test- és divatformától függetlenül, mindig az így kiszámított hátszélességet kell alapul vennünk és megfelelő változtatást ebből kell eszközölnünk. A nyakbőség kiszámítása ugyancsak a mellbőségből törté­nik éspedig a következőképpen: vegyük a félmellbőség egyne­gyedét, adjunk hozzá 3 cm-t és szorozzuk meg hárommal. Pél­dául 48 cm-es félmellbőségnél: a félmellbőség egynegyede 12 cm plusz 3 cm egyenlő 15 cm, szorozva hárommal egyenlő 45 cm. A nyakbőség tehát 45 cm. Ezekre a kiegészítő mértékekre éppen annyira szükségünk van a szabásminta megszerkesztésénél, mint a mell- és a has­bőségre. Az előbb részletezett módon normális testtartás ese­tén számítással határozzuk meg ezeket a mértékeket. De ép­­pen úgy meghatározhatjuk a testen történő leméréssel is. A tes­ten leméréssel megállapított mértékeket akkor kell előnyben részesítenünk a számítással meghatározott mértékekkel szem­ben, ha a normálistól eltérő testtartással van dolgunk. Hely­szűke miatt ábrák segítségével nem mutatjuk be és nem rész­letezzük a mértékvételt, hangsúlyozzuk azonban, hogy a mér­tékvételnél a leggondosabban járjunk el, mivel a helyes mér­tékvételtől függ a felállításnak helyessége. Ajánlatos a testen való leméréssel megállapított mértékeket számítási rendszerünk alapján ellenőrizni, hogy így esetleges elnézéseket idejében ész­­revegyünk. Ezek a mértékek, akár számítással, akár lemérés­sel jutottunk el hozzájuk tökéletesen elégségesek, hogy jól passzoló és megbízható szabásmintát szerkeszthessünk. Egészen hibás testeknél persze felhasználhatunk további mértékeket is, de általában többre nincsen szükség, mivel a túlságosan sok méret csak bonyolultabbá és nehézkesebbé teszi a szerkesztést. A hátarész megszerkesztése 1. ábra. Ehhez a felállításunkhoz nem adunk meg konkrét mérté­keket, mivel ezzel az alapfelállítással olyan szerkesztési módot adunk, amely a normálistól nem túlságosan eltérő testekre való szabásmintakészítésnél általában felhasználható. Mindenki tehát az éppen szükséges konkrét méreteket használja fel az alább részletesen ismertetett eljárás szerint. A nyakcsigolyapontot HW ponttal jelöljük. Húzzunk ebből előre vízszintesen és lefelé függőleges vonalat, azaz rajzoljuk meg a HW—i—L derékszögű alapvonalakat. Nyakvágásszé­­ességként mérjük HW ponttal előre a nyak­bőség egyhatodát mínusz 112 cm-­ i pont kijelölésére. Ennek a megindokolása a következő: A nyakvágásszélesség a nyakkör­nek az átmérője, amelynek a fele a hátarészre, a másik fele az eleje részre esik. Valamely körnek az átmérője — a tizede­sektől eltekintve, amelynek a szabóságban jelentősége nincsen — körülbelül a kör kerületének egyharmada. A nyakvágásszé­lesség tehát a nyakkörnek, azaz a nyakbőségnek egyharmada. Mivel jelen esetben csak a hátarészről van szó, a hátarész nyakvágásának a szélessége tehát ennek a fele, azaz a teljes nyakbőségnek egyhatoda. Amint mondottuk, a nyakbőség egy­­hatodából vonjunk le 1/2 cm-t. Erre a 1/2 cm-es megrövidí­tésre azért van szükség, mivel a vízszintes előremérés felett elten kell megrajzolnunk a nyakvágásvonalat és ennek az ívelt vonal hosszának kell egyenlőnek lenni a nyakbőség egy­­hatodával. Miután pedig az ívelt vonal hosszabb, mint az egyenes tehát az egyenest kissé, jelen esetben 1/2 cm-rel rövi­­debbre kell vennünk. A fentiek szerint kijelölt­­ ponttól mérjünk felfelé derék­szögben 1­/2 cm-t V pont kijelölésére. A hátmagasság akár leméréssel, akár számítással megálla­pított mennyiségét mérjük HW ponttól lefelé Rh pont ki­jelölésére. A derékhosszúság mértékét mérjük lefelé HW ponttól T pont kijelölésére. Az egész hosszúság mértékét mérjük lefelé HW ponttól L pont kijelölésére. Húzzunk az így kijelölt Rh, T és L pontokból derék­szögű, jelen esetben tehát vízszintes vonalakat előre. A hátközépvonal megrajzolására mérjünk a derékvonalon T ponttól 1 pontig, majd lent L ponttól előre 2'/a cm-t. Ha félmellbőség 44,hónaljmélység 22 , hátmagasság 21 cm 46, 23 , 22 cm „ 48, ,, 24 , 23 cm „ 50, 11 24‘/o, 23 ‘/2cm „ 52, 1* 25 , 24 cm „ 54, 11 25‘/s, 24'/acm „ 56, 11 26 , 25 cm „ 58, 11 26 % 251/2cm „ 60, 11 27 , 26 cm Mielőtt divatlapot vásárol, írjon nekünk, h­ogy ajánlattal szolgáljunk. Érdeklődésére közölni fogjuk, hogy mikor jelentkezik Önnél utazónk pompás divatlapkollekciónk bemutatására. Gazdag­ kollek­ciónkban nem a megfelelőt, hanem az Ön és vevői ízlésének a legmegfelelőbbet fogja megtalálni.

Next