Szabó Szaklap, 1938 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1938. július / 1. szám
2 SZABÓSZAKLAP 1938. július. A modern zakó alapmintájának megszerkesztése A müncheni Müller szabászati akadémia és a Rundschau-szaklap közös szisztémája alapján Az alapminta megszerkesztése kétféle rendszer szerint történhet. Az egyik a proporcionális (arányossági) szisztéma, amelynél néhány alapmértékre van szükség és ezeknek alapján számítással állapíthatjuk meg a hiányzó úgynevezett segédvagy kiegészítő méreteket. A másik rendszer a testmértékszisztéma, amelynél tehát a testre vett méretek alapján szerkesztjük meg a szabásmintát. A proporcionális szisztémát olyankor használja a szabó, amikor normális testre, vagy attól csak jelentéktelenül eltérő testtartásra akar szabásmintát készíteni. Ennek a rendszernek fő mértékei: a mellbőség, a hasbőség és a derékhosszúság. A felállításhoz szükséges kiegészítőmértékeket megbízható, a gyakorlatban jól bevált proporcionális számítási rendszerrel, tehát számítással állapítjuk meg. Ezek a kiegészítőmértékek a következők: hónaljmélység, hátmagasság, hátszélesség és a nyakbőség. Kiszámításuk a következőképpen történik: A hónaljmélység 48 cm-es félmellbőségig mindig a félmellbőség fele, 48 cm-es félmellbőségtől kezdve már csak fél-fél cm-el emelkedik a hónaljmélység párosszámú félmellbőségeket véve alapul. A hátmagasság mindig 1 cm-el kevesebb, mint a hónaljmélység, természetesen mindig normális testtartást feltételezve. Ezek szerint a hónaljmélységre és a hátmagasságra a következő táblázatot állíthatjuk össze: A 60, illetőleg 120 cm-es mellbőségnél erősebb test már nem tekinthető annyira normálisnak, hogy proporcionális szisztéma alapján szabjunk rá. Ennél nagyobb mellbőségű testre feltétlenül testméretek alapján kell szabásmintát szerkesztenünk. A hátszélesség kiszámítása a mellbőség alapján történik a következőképpen: A félmellbőségből mindenekelőtt le kell vonnunk a hónaljszélességet. A hónaljszélesség mindig a félmellbőség egynegyede. 48 cm-es félmellbőséget véve példának, vonjuk le a 48 cm-es félmellbőségből a 12 cm-es hónaljszélességet. A maradvány 36 cm. Normális testnél ebből a mennyiségből a fele esik a mellszélességre és a fele a hátszélességre. A hátszélesség tehát 18 cm. Miután minden férfiszabászati rendszernél a szabásmintát úgy szerkesztjük meg, hogy a felállítás már tartalmazza a varrásokra szükséges hozzáadásokat, jelen esetben is adjunk az előbb jelzett 18 cm-hez még 1 cm-t varrásra. A 48 cm-es félmellbőséghez normális esetben tehát 19 cm-es a hátszélesség. Ez a számítási mód 52 cm-es félmellbőségig érvényes. Ennél nagyobb mellbőség esetén az előbbi módon kiszámított hátszélességből 1 2 cm-t mindig le kell vonnunk, nehogy túlságosan széles legyen a hátarész. Minden test- és divatformától függetlenül, mindig az így kiszámított hátszélességet kell alapul vennünk és megfelelő változtatást ebből kell eszközölnünk. A nyakbőség kiszámítása ugyancsak a mellbőségből történik éspedig a következőképpen: vegyük a félmellbőség egynegyedét, adjunk hozzá 3 cm-t és szorozzuk meg hárommal. Például 48 cm-es félmellbőségnél: a félmellbőség egynegyede 12 cm plusz 3 cm egyenlő 15 cm, szorozva hárommal egyenlő 45 cm. A nyakbőség tehát 45 cm. Ezekre a kiegészítő mértékekre éppen annyira szükségünk van a szabásminta megszerkesztésénél, mint a mell- és a hasbőségre. Az előbb részletezett módon normális testtartás esetén számítással határozzuk meg ezeket a mértékeket. De éppen úgy meghatározhatjuk a testen történő leméréssel is. A testen leméréssel megállapított mértékeket akkor kell előnyben részesítenünk a számítással meghatározott mértékekkel szemben, ha a normálistól eltérő testtartással van dolgunk. Helyszűke miatt ábrák segítségével nem mutatjuk be és nem részletezzük a mértékvételt, hangsúlyozzuk azonban, hogy a mértékvételnél a leggondosabban járjunk el, mivel a helyes mértékvételtől függ a felállításnak helyessége. Ajánlatos a testen való leméréssel megállapított mértékeket számítási rendszerünk alapján ellenőrizni, hogy így esetleges elnézéseket idejében észrevegyünk. Ezek a mértékek, akár számítással, akár leméréssel jutottunk el hozzájuk tökéletesen elégségesek, hogy jól passzoló és megbízható szabásmintát szerkeszthessünk. Egészen hibás testeknél persze felhasználhatunk további mértékeket is, de általában többre nincsen szükség, mivel a túlságosan sok méret csak bonyolultabbá és nehézkesebbé teszi a szerkesztést. A hátarész megszerkesztése 1. ábra. Ehhez a felállításunkhoz nem adunk meg konkrét mértékeket, mivel ezzel az alapfelállítással olyan szerkesztési módot adunk, amely a normálistól nem túlságosan eltérő testekre való szabásmintakészítésnél általában felhasználható. Mindenki tehát az éppen szükséges konkrét méreteket használja fel az alább részletesen ismertetett eljárás szerint. A nyakcsigolyapontot HW ponttal jelöljük. Húzzunk ebből előre vízszintesen és lefelé függőleges vonalat, azaz rajzoljuk meg a HW—i—L derékszögű alapvonalakat. Nyakvágásszéességként mérjük HW ponttal előre a nyakbőség egyhatodát mínusz 112 cm- i pont kijelölésére. Ennek a megindokolása a következő: A nyakvágásszélesség a nyakkörnek az átmérője, amelynek a fele a hátarészre, a másik fele az eleje részre esik. Valamely körnek az átmérője — a tizedesektől eltekintve, amelynek a szabóságban jelentősége nincsen — körülbelül a kör kerületének egyharmada. A nyakvágásszélesség tehát a nyakkörnek, azaz a nyakbőségnek egyharmada. Mivel jelen esetben csak a hátarészről van szó, a hátarész nyakvágásának a szélessége tehát ennek a fele, azaz a teljes nyakbőségnek egyhatoda. Amint mondottuk, a nyakbőség egyhatodából vonjunk le 1/2 cm-t. Erre a 1/2 cm-es megrövidítésre azért van szükség, mivel a vízszintes előremérés felett elten kell megrajzolnunk a nyakvágásvonalat és ennek az ívelt vonal hosszának kell egyenlőnek lenni a nyakbőség egyhatodával. Miután pedig az ívelt vonal hosszabb, mint az egyenes tehát az egyenest kissé, jelen esetben 1/2 cm-rel rövidebbre kell vennünk. A fentiek szerint kijelölt ponttól mérjünk felfelé derékszögben 1/2 cm-t V pont kijelölésére. A hátmagasság akár leméréssel, akár számítással megállapított mennyiségét mérjük HW ponttól lefelé Rh pont kijelölésére. A derékhosszúság mértékét mérjük lefelé HW ponttól T pont kijelölésére. Az egész hosszúság mértékét mérjük lefelé HW ponttól L pont kijelölésére. Húzzunk az így kijelölt Rh, T és L pontokból derékszögű, jelen esetben tehát vízszintes vonalakat előre. A hátközépvonal megrajzolására mérjünk a derékvonalon T ponttól 1 pontig, majd lent L ponttól előre 2'/a cm-t. Ha félmellbőség 44,hónaljmélység 22 , hátmagasság 21 cm 46, 23 , 22 cm „ 48, ,, 24 , 23 cm „ 50, 11 24‘/o, 23 ‘/2cm „ 52, 1* 25 , 24 cm „ 54, 11 25‘/s, 24'/acm „ 56, 11 26 , 25 cm „ 58, 11 26 % 251/2cm „ 60, 11 27 , 26 cm Mielőtt divatlapot vásárol, írjon nekünk, hogy ajánlattal szolgáljunk. Érdeklődésére közölni fogjuk, hogy mikor jelentkezik Önnél utazónk pompás divatlapkollekciónk bemutatására. Gazdag kollekciónkban nem a megfelelőt, hanem az Ön és vevői ízlésének a legmegfelelőbbet fogja megtalálni.