Szabó Szaklap, 1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-02 / 1. szám
2 SZABOSZAKLAP 1940. január 2. Zakószerkesztés hajlott testtartásra A müncheni Müller szabászati akadémia és a Rundschau-szaklap közös rendszere alapján A hajlott testtartás a következő jellegzetességeket mutatja: többé-kevésbbé erősen gömbölyű hát, beesett derék, lapos mell és előrenyomuló has. Ezzel az utóbbival kapcsolatban gyakran azt hihetné az ember, hogy pocakkal van dolga, a mell- és a hasbőség összehasonlításánál azonban legtöbb esetben kitűnik, hogy a hasbőség jóval kisebb a mellbőségnél, azaz nem pocakos testről van szó, hanem a testállás olyan, hogy a has előre van nyomódva. A hajlott testtartásnak ezeket a jellegzetességeit a legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a szabásminta megszerkesztésénél. A gömbölyű hát a hatmagasság meghosszabbítását, a lapos mell pedig a hónaljmélység megrövidülését — a normálishoz viszonyítva — eredményezi. Ha ezeket a méreteket a legnagyobb gondossággal mérjük le, úgy a test hajlottságának fokát ezzel már megállapítottuk. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a meglátásnak is igen fontos szerepe van a szabásnál. A lehető leggondosabb mértékvétel és a körültekintő megfigyelés együttesen eredményez csak megbízható, jó eredményt. A szabásminta megszerkesztése előtt pedig feltétlenül ajánlatos a vett mértékeket egy megbízható mértéktáblázat megfelelő mértékeivel összehasonlítani ellenőrzés céljából. Ez az összehasonlítás támpontokat nyújt továbbá arra nézve is, hogy milyen mértékben kell szabásmintánkat a normálistól eltérően megszerkeszteni. Szabásmintánk megszerkesztéséhez a következő mértékeket használtuk fel: testmagasság 176 cm, mellbőség 100/50 cm, hasbőség 88/44 cm, csípőbőség 106/53, hátmagasság 2454 cm (1 cm-rel több a normálisnál), hónaljmélység 24/2 cm (1 cm-rel kevesebb a normálisnál), hát szélesség varrással együtt 20 és háromnegyed cm, derékhosszúság 45 cm, egészhosszúság 77 cm, nyakbőség számítással: félmellbőség egynegyede plusz 3 szorozva hárommal egyenlő 46 72 cm. A hátarész megszerkesztése Húzzuk meg H nyakcsigolyapontból (hátnyakközép) a H—h—L derékszögű alapvonalakat. A hátnyakközéppont beljebb állítása:a hajlott testtartásra való tekintettel a hát hajlottságának megfelelően mérjünk H ponttól előre h pontig fél-háromnegyed cm-t. Ettől a h ponttól indul a hátközépvonal. A hosszúsági mértékek felmérése: Mérjük H ponttól lefelé Rh pontig a 24/2 cm-es hátmagasságot, T pontig a 45 cm-es derékhosszúságot és L pontig a 77 cm-es egészhosszúságot. Mérjük a derékponttól lefelé csípőmélységként 6 pont kijelölésére a derékhosszúság egyharmadát, azaz 15 cm-t. Az összes így kijelölt pontból húzzunk derékszögű vonalat előre. Hátközépvonal: Derékban állítsuk beljebb a hátközépvonalat a nagyobb derékbemélyülésnek megfelelően 3 cm-rel, azaz mérjük ezt a mennyiséget T ponttól előre 1 pontig. Ugyancsak 3 cm-t mérjünk lent L ponttól előre L1 pontig. Felezzük meg h2 ponttal a HO Rh hátmagasságot. Rajzoljuk meg most már ábránk szerint a fent beljebb állított h pontból kiindulva a hátközépvarrásvonalat. Nyakvágás: Húzzunk h pontból a megrajzolt hátközépvonalra derékszögben előre rövid vonalat és mérjük erre h pontból hl pontig hátnyakszélességként a nyakbőség egyhatodát mínusz */2 cm-t, azaz jelen esetben 7 és egynegyed cm-t. Innen derékszögben mérjünk felfelé Hl pontig 1^2 cm-t és rajzoljuk meg a nyakvágásvonalat. A hátszélesség kijelölésére mérjük az Rh pont előtt fekvő r ponttól előre R pontig a 20 és háromnegyed cm-es hátszélességet, majd húzzunk innen derékszögű vonalat felfelé, amelyre vállmagasságként mérjük R pontból felfelé A pontig a félmellbőség egynegyedét plusz 4 cm-t, azaz összesen 16’/2 cm-t. Mérjük A ponttól felfelé S pont kijelölésére az R—A távolságnak az egynegyedét, kereken 4 cm-t. A vállvarrás emelésére mérjünk A ponttól felfelé 3 cm-t, majd innen 1 cm-t kifelé és húzzunk innen segédvonalat Hl ponthoz. Emeljük Hl pontnál is a vállvarrást 1 cm-rel, amint ábránk mutatja. Karöltő: Mérjünk S ponttól vízszintesen előre körülbelül. V2 cm-t és a vállcsúcstól íveljük ide a karöltőt. Oldalvarrásvonal: Derékban vegyük darabunkat 4 cm-rel keskenyebbre, azaz mérjük 1 ponttól előre TI pontig a hátszélesség mínusz 4 cm-t. Lent az alja szélénél vegyük a hátarészt 2 cm-rel szélesebbre, azaz mérjük L1 ponttól előre L2 pontig a hátszélesség mínusz 2 cm-t. Mérjünka derékvonalon TI ponttól V2—V2 cm-t előre és hátra, majd húzzunk ezekhez irányvonalat és rajzoljuk meg ezek mellett pontosan ábránk vonalvezetése szerint az oldalvarrásvonalat. A hátarész megszélesítését ábránkon a pontozott vonal mutatja. A megszélesítés mennyisége A—1’/£ cm. Az elejerész megszerkesztése Húzzuk meg az elejerész Rb—Ob—Rf derékszögű alapvonalait. Adjunk az 50 cm-es félmellbőséghez megnagyobbításra 2 cm-t és ebből az 52 cm-ből vonjukle a hátszé