Szabó Szaklap, 1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-02 / 1. szám
1910. január 2. SZABÓSZAKLAP ességet, majd a különbséget mérjük Rb ponttól előre Ob pont kijelölésére. Hónaljszélességként mérjük Rb ponttól előre a felső alapvonalon Ad pont kijelölésére a félmellbőség egynegyedét plusz 3 cm-t. A nyakcsúcspont kijelölése következik. Normális testtartásnál Ob ponttól a nyakbőség egyhatodát mínusz 1/2 cm-t szoktunk visszamérni. Tekintettel a hajlott testtartásra, a nyakbőség egyhatodából 72 cm-rel többet, azaz 1 cm-t vonjunk le és így jelöljük ki H nyakcsúcspontot. Jelen esetben tehát Oh—H távolság 6 és háromnegyed cm. A maikidolgozási elveknek megfelelően állítsuk a nyakcsúcspontot még 2 cm-rell előrébb, így jelöljük ki tehát H2 pontot. Fentiek szerint a mellbőséghez 2 cm-t adtunk hozzá, azaz 1 cm-rel többet a normálisnál. Ugyancsak 1 cm-rel nagyobbra vettük a hónaljszélességet a normálisnál. Ennek magyarázata a következő: Hogy darabunknak csípőben való felfekvése tökéletesebb legyen, kiveszünk az oldal-evágásból a karlyuknál 1 cm-t. Hogy ezt megtehessük, ezért van szükség arra, hogy 1—1 cm-rel megszélesítsük úgy a mellrészt, mint a hónaljszélességet. A mellbőségnek és a hónaljszélességnek további 1 cm-rel való megnagyobbítása a mellrésznek és az oldalrésznek a megszélesítését célozza. Húzzunk Ob, H2 és Ad pontokból derékszögű vonalat lefelé, majd mérjük az Ad pontból húzott függőlegesre a hónaljmélységet, azaz 240 cm-t At hónaljmélységi pont kijelölésére. Mérjük innen tovább T2 pont kijelölésére az oldalmagasságot. Ezt a hátarészen az Rh—T távolság adja. A derékvonalat T2 ponton keresztül vízszintesen húzzuk meg. Mérjünk T2 ponttól előre h pontig és hátra c pontig 172 cm-t. Kössük össze c pontot At ponttal, majd erre derékszögben hátrafelé húzzuk meg a hónaljmélységi vonalat és a hátsó alapvonallal való metszésénél jelöljük ki Rt pontot. A mellvonalat At ponttal előre vízszintesen húzzuk meg. Vállvarrás: Helyezzük H2 nyakcsúcspontot 1 ’/2 cm-rel mélyebbre H3 pontba. Ebből 1 cm az a mennyiség, amenynyivel a hátarészen emeltük a vállvarrást, */2 cm pedig a nyakvágásnál alkalmazandó nyújtás kiegyenlítésére szolgál. Húzzunk a hónaljmélységi vonalra derékszögű vonalat felfelé R1 pontból és mérjük erre A1 pont kijelölésére vállmagasságként a félmellbőség egynegyedét plusz 4 cm-t, azaz összesen 16’/2 cm-t. Mérjünk A1 ponttól 4 cm-t vissza és innen H3 ponthoz húzzuk meg a vállvarrás irányvonalát. Mérjük erre H3 ponttól 1 pontig a hátarész vállszélességét mínusz 72 cm-t. Karlyukvágás (karöltő): Mérjük Rt ponttól telfelé S pontig a hátarész ROS távolságát plusz 72 cm-t. Mérjünk At ponttól felfelé 5 cm-t, húzzunk innen irányvonalat váll csúcsponthoz, majd az így kijelölt pontok alapján ábránk szerint rajzoljuk meg a karöltővonalat. Oldalzseb: A mellszélességi vonalon mérjünk T2 ponttól lefelé Ta pontig zsebmélységként 8—9 cm-t és kissé előre lejtve húzzuk meg a zsebvonalat. A zseb szélessége körülbelül 16 cm, amelyből Ta ponttól hátra 6 cm, előre pedig 10 cm esik. Az oldalbevágás elhelyezése következik. A hónaljmélységi vonalon mérjünk hátrafelé 4 cm-t „a“ pontig, a derékvonalon pedig T2 ponttól b pontig 3/2 cm-t. Húzzuk meg ,,a“ ponttól b ponton át a zsebnyílásig az oldalbevágás elülső irányvonalát. Vegyük most ki a karöltőben, azaz „a ponttól „al“ pontig azt az 1 cm-t, amennyivel éppen e célból megszélesítettük a mellrészt és a hónaljszélességet és húzzunk „al“ pontból az előző irányvonalnak a zsebnyíláson fekvő végződéséhez újabb irányvonalat. Ezen irányvonalak mellett rajzoljuk meg most már ábránk szerint az oldalbevágást. A hajlott testtartásnál a derékmélyítés csak mérsékelt szabad hogy legyen. Nyakvágás: Mérjük Ob ponttól lefelé H4 pont kijelölésére nyakmélységként a nyakbőség egyhatodát plusz 1'/2 cm-t. H2 ponttól mérjük lefelé függőlegesen a nyakbőség egyhatodát és húzzunk innen segédvonalat H4 ponton keresztül előre. Rajzoljuk meg most már ábránk szerint a nyakvágásvonalat. Mellközépvonal: Mérjünk a nyakvágásvonalon 14 ponttól előre m pontig 4 cm-t, a mellvonalon 0 ponttól előre M pontig pedig 6 cm-t. A derékvonalon mérjük 12 ponttól előre U haspont kijelölésére a félhasbőség felét plusz 1 cm-t, azaz 23 cm-t. (Normális testtartásnál a félhasbőség felét plusz 72 cm-t szoktunk itt felhasználni.) Rajzoljuk meg most már m pontból M ponton át U pontig, majd onnan lefelé derékszögben a mellközépvonalat. Oldalvarrásvonal: Jelöljük ki az elejerészen is a csípőmélységet. Mérjük tehát a derékhosszúság egyharmadát 62 ponttól lefelé G3 pont kijelölésére és ezen át vízszintesen húzzuk meg a csípővonalat. Mérjük ezen G3 ponttól előre G4 pontig az AtOM mellszélességet. Állapítsuk meg a háta- résznek a szélességét csípőmélységben, vonjuk le ezt a mennyiséget a félcsípőbőség plusz 3 cm-ből (hajlott testtartásnál majdnem mindig keskeny a csípő) és a maradványt mérjük G4 ponttól hátrafelé G5 pont kijelölésére. Húzzunk R1 pontból G5 ponton át irányvonalat az oldalvarrás számára. Vigyük át erre Rt ponttól L3 pontig a hátarész oldalvarrásának hosszúságát. Rajzoljuk meg most már pontosan ábránk szerint az oldalvarrásvonalat, amelynek derékmélyítése T3 pontnál SZ2—2 cm. Az aljának a széle: Az oldalvarrás alsó végződésétől, azaz L3 pontból húzzunk vízszintes vonalat előre (ez tehát derékszögben éri a mellközépvonalat) és az L4 metszési ponttól mérjünk az elejerész meghosszabbítására 2—2/2 cm-t lefelé. Húzzunk segédvonalakat és ezek mellett ábránk szerint rajzoljuk meg az allánáll a szélét. 3