Szabók Szaklapja, 1928 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1928-01-18 / 1. szám

a, oldal SZABOK SZAKLAPJA nyünk jóvoltából. Komoly szociálpolitikai al­kotásra természetesen nem hajlandók és csak mostanában botránkoztatják a közvéleményt és az érdekelteket azzal, ahogyan a munkás­­biztosítópénztár ügyét elintézték. A munka­­nélküliség esetére szóló biztosítással is hall­gatnak, mert az áldozatokba kerülne a mun­káltatóknak, ingyenesen azonban szívesen fitogtatnak keresztény erkölcsi színezetet és szociálpolitikai jótékonykodást a munkásság felé. Illetékes helyen, valamint a munkál­tató- és munkásérdekeltségek még tanácskoz­nak a nagy reform felől és bizony magunk is azt gondoljuk, hogy nem éppen a kisipari szakmák, nem a szabóipar termelési viszo­nyai legalkalmasabbak a hét­ közben történő bérfizetésre. Ehelyett sokkal kívánatosabb­nak látszik előttünk a szombat déli, vagy legalább a koradélutáni bérkifizetés, a sza­bad szombat délutánnal egybekötve, hogy megfelelő idő is legyen a komoly szükségle­tek beszerzésére. A nőszabómunkáltatók szövetsége azonban — az utóbbi időkben fejébe szállt diktatórikus szokásainak megfelelően, természetesen a munkások megkérdezése nélkül — már el is rendelte a szerdai bérfizetést a tagjainál. Amint a fölhívásában mondja, egyelőre csak próbaképen. Nem árt visszaemlékezni, hogy például a munkanélküliség elleni biztosítás kérdésénél ez a fent tisztelt szövetség sem sietett ennyire a szociális jóindulatával, ha­nem bizony az ipart súlyosan terhelő terheket emlegette. Mi ugyan nem sokat bízunk abban, hogy a NOSz említett fölhívásának valami szélesebb körben lenne foganatja, a munká­soknak és munkásnőknek azonban nagyobb bajuk már nem történhetne attól, ha a mos­tanában nagyon is szűken kijáró heti- vagy napikereseteket szombat helyett szerdán kap­ják kézhez. Jellemző azonban a szociális ér­zék és felfogás szempontjából a fenti egy­oldalú eljárás is, valamint a postamunka - reform megindokolása. Egyik alkalommal azt írják minden egyéb indokolás nélkül a lapjukban, hogy: „A bér­fizetés napját rendeletileg szombat helyett szerdára akarják áttenni, azért, hogy a mun­kások könnyelműbb része vasárnap ne mulat­hassa­ el a pénzét.“ A másik lapszámban, miután röviden jelzik, hogy az üzletvitel szempontjából a szerdai bérkifizetésnek nincs jelentősége, ismét csak ez az indokolás: „A munkásokra nézve azonban értékkel bír az, hogyha hétköznap kapják a­ pénzüket, mert ezáltal a vasárnapi könnyelműsködési alka­lom nem követi a bérfizetés napját és meg­marad komoly szükségletre a hetibér.“ Ennyi az egész. Semmi más komolyabb, gazdasági, szociális, kulturális vagy erkölcsi szempont. Nem megható-e ez az atyai gondoskodás? A könnyelműbb és mulatósabb rész érdekében most már az összes nőszabómunkások — és túlnyomó nagyrészben munkásnők — meg lesznek mentve a szerdai bérfizetéssel a szom­bati vagy vasárnapi hejehujázástól. Hát bi­zony nem köszönjük meg ezt a kéretlen boldoggá tételt, hogyha ilyen meggyanúsítás­­ból ered. A legnyomorúságosabb kereseti le­hetőségek mellett tengődő nőszabómunkások­­nak és munkásnőknek komolyabb kívánni­valóik vannak a munkáltatóktól és szociál­politikai téren is. Erkölcsi bábásodásra nem szorultak szűkös életlehetőségük mikéntje te­kintetében. Ha már Holzer Sándor úr is panaszkodik, akkor bizony tényleg bajok lehetnek. Pedig ugyancsak panaszkodik abban az újévi cikké­ben, amelyet a női tabómunkáltatók lapjában írt. Többek között a kalkulációnélküli árle­rontó konkurrenciáról tárgyalva, a következő­ket írja: „Mikép lehetne ezen segíteni? Nem vagyok sehol sem híve a numerus claususnak, de az iparigazolványok kiadását mégis nagyobb képzettséghez kellene kötni, hogy ne szapo­rodjék a szakmabeli proletariátus, akik ily iparigazolvánnyal kezükben — ahol még a szakmabeli tudás mérve hiányzik —, tanuló­leányokkal dolgozva, lenyomják mind lejebb és lejebb a fazonárakat, nem is beszélve róla, hogy az elismert budapesti divatipar nívóját is ezek mélyen lesülyesztik. Ezzel kapcsolato­san a kontárkodás is megoldásra szorul. Mind­addig, amíg az iparigazolvány nélkül dolgoz­tatók a törvény oly szigorával meg nem tesz­nek büntetve, hogy ily dolgoztatókat is, miként az orgazdákat megbüntessék és őáltaluk fizet­tesse meg az állam az illegális vevők által az államtól elvont forgalmi l­uxus- és egyéb adó­kat, de ezeknek nem egyszeresét, hanem sújtsa büntetésképen annak legalább tízszeresét bír­sággal, mert addig nem lesz a szakma élet­képes.“ Bizony, bizony, nem mindig ez volt a nóta és ha ez volt is a nóta, egészen máskép szóla. Mindig állítottuk, hogy­ túlteng a tanonckép­zés a nőszabószakmában és hogy tanuló­leányokkal dolgoztatnak tanult munkások he­lyett. Akkor a „magasabb bérpolitika“ nótája járta, ami alatt az alacsony béreket értették NOSz-éknál és ezért volt jó a minél több ta­­nonc. Az intelligens elemek bevonásának jel­szavával is növelték a címzetes és valóságos kontárok számát, akik most együtt konkurrál­­ják le a sárgaföldig az árakat a tömegszámra kitanított, de munkásként nem alkalmazott tanoncokkal. Szakszervezetellenes agitáció­juk­kal igyekeztek kiszorítani a műhelyekből a képzett férfimunkásokat, hogy ezekkel is, meg a „bedolgozók“ forszírozásával is növeljék a konkurrensek számát. Íme, itt a kozmásodott főzet, amit most nem tudnak megemészteni. Drákói rendszabályokkal ezen nem lehet se­gíteni, csak ha a beismerést bölcsebb cselekvé­sek fogják követni, mint a múltban. Tanonc­­kérdés, munkás- és munkabérpolitika tekinte­tében egyaránt. A kontárkodás és a szenny­­konkurrencia jórészben az e tekintetben elköve­tett hibák miatt növekedett naggyá. Külföldi szemle Törvényerővel bíró kollektív szerződés. Né­metországban a férfi- és a női ruhakészítő mun­kások szakszervezeteinek, valamint a két szakma munkáltató érdekképviseleteinek elő­terjesztésére a birodalmi munkaügyi miniszter 1927 december 15-iki döntésével törvényerejű hatállyal ruházta föl a két szakma eddig ér­vényben volt birodalmi kollektív szerződését. A miniszteri döntés szerint a kollektív szerző­dés törvényes kötelező erővel bír visszamenően 1927 október 1-je óta, és hatálya kiterjed a szer­ződő felek minden érdekeltségére az egész biro­dalom területén. A kollektív szerződés általános kötelezővé tétele úgy jogi, mint gazdasági szem­pontból óriási jelentőséggel bír. Ilyképen a munkaszerződés munkatörvénnyé vált és köte­lezi mindkét félt az egyezmények betartására. A szóban­ forgó-—kollektív szerződés­ - hatóereje körülbelül 60.000 munkásra, illetve munkásnőre terjed ki. Meghívó A Magyarországi Szabómunkások és Mun­kásnők Szakegyesülete budapesti csoportja 1928 február 26-án, vasárnap délelőtt 9 órakor, a­ szakegyesület helyiségében (VII. Almássy­­tér 2. szám alatt) rendes évi közgyűlést tart, amelyre a csoport kötelékébe tartozó budapesti férfiszabó-, nőiszabó-, női konfekció­­szabó-, férfikonfekciószabó-, továbbá a vásári­szabómunkásokat és munkásnőket ezennel meg­hívjuk. A közgyűlés napirendje: 1. A vezetőség jelentése: a) általános jelentés; b) pénztári jelentés; c) ellenőrök jelentése és ezzel kapcsolat­ban határozathozatal a vezetőség föl­mentése iránt. 2. Új vezetőség választása. 3. Indítványok és egyéb szervezeti ügyek. Kérjük a szaktársakat és szaktársnőket, hogy a közgyűlésen föltétlenül pontos időben jelenjenek meg. Ugyancsak fölhívjuk az egyesület mindazon tagjait, akik járulékaikkal, nyolc héten túl hát­ralékban vannak, hogy azt egyenlítsék ki, mert különben a közgyűlésen nem vehetnek részt. A tagsági könyvét mindenki hozza el. A vezetőség. ft Ha eladni vagy venni akar K­S hirdessen a Népszava K­v apróhirdetési rovatában ft Egy szó ára 12 fillér, vasárnap 20 fillér. ft A Népszava előfizetői kedvezményt kapnak. EGYESÜLETI*Üfi.YEK Fölhívás a csoportokhoz. Fölhívjuk a csoportokat, hogy az alapszabá­lyok értelmében az év elején tartsák meg min­denütt a rendes évi közgyűlésüket. Ezeken az 1927. évi működésükről terjesszék elő az álta­lános jelentést, valamint a zárszámadást és az alapszabályok 13. §-ában előírt módon válasz­szák meg a vezetőséget. A központi vezetőség képviseltetni kívánja magát ezeken a közgyű­léseken. A beosztás céljából azonban arra van szükség, hogy minden csoport sürgősen, de legalább 2-3 héttel előre tudassa, hogy mikor szándékozik megtartani a közgyűlést. Véglege­sen csak a központi iroda válasza után állapít­sák meg az időpontot. A központi vezetőség. A IV. tánctanfolyam február 8-án kezdődik a budapesti csoport helyiségében. A tanfolyam hat hétig tart, minden csütörtökön és szombaton este 8—10-ig. A­ tanfolyam díja 6 pengő. Tánc­oktató Sugár Ödön tánctanár. Beiratkozni lehet bármely napon a gondnoknál és a táncössze­jövetelek alkalmával. A Király­ Filmszínház (Wesselényi­ utca 61) előadásaira féláru jegyek váltásához utalvá­nyokat lehet kapni a budapesti csoport irodá­jában. Hungária-gőzfürdőbe jegyeket kedvezményes áron, 1 pengő 20 fillérért kaphatnak az egyesü­leti tagok a budapesti csoport irodájában. SAKK: Budapest és környéke csapatbajnokságáért folyó küzdelmek mind nagyobb tért hódítanak. A múlt év­ben két osztályban megrendezett verseny mellett az idén már egy harmadik osztály felállítása is szüksé­gessé lett, amennyiben az idén 31 csapat nevezése érkezett be. Tizenegy egyesület tartotta szükségesnek „B“ csapatát a szövetségi díjra nevezni. Ha még te­kintetbe vesszük a kiesési rendszerre megrendezett kupa-mérkőzéseket, amelyen huszas csapatok játsza­nak, úgy bátran mondhatjuk, hogy a sakk népszerű­sége immár hatalmas méreteket ölt. Körünket — te­kintettel arra, hogy az idén nevezett első ízben — a harmadik osztályba sorozták. „B“ csapatunk részt vesz a szövetségi díjért folyó küzdelmekben. A szávai kupamérkőzések első fordulóján csapatunk az első­­osztályú Kispesti Vasmunkások Körével találkozott. Ezen mérkőzés 10:10 arányú eredménye igen biztató csapatunkra a jövőt illetőleg. Az 1927. évi szakmaközi bajnokság immár befejezést nyert. Csapatunk a már közölt eredményeken­ kívül még a következő eredményeket érte el: PTOE ellen veszít iti :10:2, KAOSz ellen nyer 10:5 arányban. Ezen eredménnyel csapatunk a harmadik helyen, végzett. A mérkőzésekkel a Népszava január 15. száma részle­tesen foglalkozik. Körünk bajnoksága e­lő 7-én vette kezdetét. A versenyre 36 nevezés érkezett. Tekintettel arra, hogy a Kör immár elismert jó játékosai mindannyian részt­­vesznek, igen nívós versenyre van kilátás. Az egyes osztályok győztesei és helyezettjei oklevéldíjazásban részesülnek. Nagy gyorsversenyt rendezett karácsony délutánján a vezetőség, amelyre 20 nevezés érkezett. A versenyt Makai J. szaktársunk nyerte Kommár és Szedlacsek előtt. Sakk-játszma. Minden rovatban egy-egy játszmát fogunk közölni, amelyet szaktársaink a Kör verse­nyein játszottak. Tekintettel arra, hogy csak szép és tanulságos játszmát fogunk közölni, kérjük szaktár­sainkat, hogy kisérjék ezen játszmákat nagy figye­lemmel. Elsőnek a vezérgyalogversenyünk egyik leg­­szebb játszmáját hozzuk, amelyet Szedlacsek szaktár­sunk nyert Kulcsár szaktárs ellen. Világos: Szedlacsek L., sötét Kulcsár. Játszották a Szabómunkások Buda­pesti Sakkörében 1927-ben. 1. d4—d5. 2. c4—e6. 3. Hc3— mesterpraxis nem tartja kielégítőnek a sötét ezen vé­delmét). 7. Hd2—Fb4. 8. Vc2— (Ve1 jobb a 3.-kal kap­csolatban) dXc4. 9. FXf6—HXf6. 10. HXc4~Vd8? (Vc7 volt helyén). 11. Fd3—b6. 12. h3—0-0. 13. Bd1—Ve7. 14. e4—Bd8. 15. 0-0.—b5. 16. He3—a6 (Bd4 nem megy el Fh7-(­skb miatt). 17. e5—Hd5. 18. Hc3Xd5—eXd5. 19. a3—Fa5. 20. Be1—Fb7. 21. Hf5—Fb6. 22. Ve2—Fc8. 23. Vg4—FXf6. 24. VXf5—g6. 25. Vg4—Bac8? 26. Ff5- Ba8 (világos most már nagy erővel viszi pozíció­­fölényét győzelemre. 27. e6!—Kh7. 28. Fbl—Bc8. 29. Bf­el—157. 30. FXf5!— (teljesen korrekt figura-áldozat, amely ellen sötét nem tud védekezni) gXf. 31. VXf5­ i—Kg7. 32. e7—Bf8 (itt már minden veszit, fe­nyeget Be6). 33. eXf8vBXf8. 34. Vg4+Kh7. 35. Be6 sötét föladta. ff 1921 Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: ______________SALY ENDRE_______________ „Világosság“ könyvnyomda rt. Budapest, VIII. Conti­ u. 4. Műszaki igazgató: Deutsch D. Férfiruhaszabástanfolyamit rendez a Férfi és Női Ruhaszabászok Országos Egyesülete ez év február havában. Jelentkezni lehet az egyesület helyiségében. Budapest, VII, Hársfa­ utca 24, I. emelet. LEFKOVITS ES VÁNDOR Budapest, V, Deák Ferenc-utca 16—18 (Adriai palota) Finom gyapjúszövetek, bé­­lésáruk és az összes szabda­s­kellékek nagy raktára. I BBS­­J: Jutányos árak és pontos kiszolgálás! (!

Next