Szabók Szaklapja, 1935 (43. évfolyam, 1-6. szám)

1935. február / 1. szám

♦ Készüljünk a március 31-iki választásokra! Kezdjük meg a személyi agitációt! Befejeztük az OTI-választásokra az ajánlá­sok gyűjtését. Mától kezdve minden szaktárs és szaktársnő végezzen felvilágosító munkát és magyarázza meg a vele együtt dolgozónak, mi a teendője: 1. Senki ne írjon alá azoknak az ajánlási íveire, akik most jönnek aláírást gyűjteni, mert azok ellenfeleink és ha aláírását odaadja ezeknek, ezzel megsemmisül saját aláírásunk. 2. Mindenki ügyeljen a szavazási igazolvá­nyára. Az OTI a szavazási igazolványokat március első napjaiban kezdi szétküldeni, úgy­hogy az mindenütt legkésőbb március 9-én mindenkinek a kezében legyen. 3. A szavazási igazolványokat mindenütt a munkáltató címére küldik ki. Minden szak­­társ tehát kérje el március 9-éig munkáltató­jától a szavazóigazolványt. Aki a szavazóiga­zolványát március 9-éig nem kapja meg a munkáltatójától, az azonnal jelentkezzen a ke­rületi pénztár ügyvezetőjénél és kérje a szavazóigazolványt. 4. Aki 1935 január 25-e után kilépett addigi munkahelyéről, akár munkanélküli, akár má­sutt dolgozik, szavazóigazolványát arra a munkahelyre küldik, ahol január 25-én dolgo­zott. Ezeknek a szavazóigazolványát a mun­káltató tartozik azonnal visszaküldeni a kerü­leti pénztárhoz, ahonnét azt kapta, míg a ke­rületi pénztár tartozik az így visszaküldött szavazóigazolványok tulajdonosainak nevét a pénztár forgalmas helyén kifüggeszteni, hogy azok kérhessék a visszaküldött szavazóigazol­ványt. 5. Szavazati joga annak van, aki 1935 ja­nuár 25-én valamelyik kerületi pénztárnak tagja volt. Ha január 25-e után munkanélküli, szavazati joga van és szavazóigazolványát az­ előbbi pont alapján kaphatja meg. 6. Mindenki maga választhatja meg, hogy hol szavazhat. Akár a lakása közelében levő sza­vazatszedő bizottság előtt, akár pedig a munka­helye közelében levő bizottság előtt. 7. A szavazás titkos. Senki se tudja megálla­pítani, hogy ki melyik listára szavazott. A postán szavazóknál se lehet ezt megállapítani. .. Hogy hányadik számú lista a mienk, azt március 10-én állapítják meg és ezt a szaklap, a Népszava és röpiratok útján tesszük közzé. Az egész országban egy lajstromszám alatt fut a mi listánk. Figyeljék tehát a Népszavát és a szaklapot. 9. Mindenki vegye ki részét a munkából. Akinek vidéki összeköttetése van, rokona vagy barátja, az írjon neki levelet és hívja fel a figyelmét a március 31-i választásokra, Írja meg neki, mi a teendője és mi az érdeke. Ha megjelenik a szavazás módját, ismertető röp­­iratunk, akkor küldjön neki egyet és kérje meg, hogy világosítsa fel az ott élő többi munkásokat és más kisembereket is. 10. Célunk: a) a társadalombiztosítás korszerű fejlesz­tése, a gyógykezelés és segélyek megjavítása, új rendelőintézetek és kórházak létesítése; b) a munkaadóigazolvány és receptmegtérí­tés 20 és 30 filléres különdíjánaik eltörlése; c) az elvett táppénzek, szülészeti segélyek és baleseti járadékok visszaszerzése; d) a társadalombiztosítás szolgáltatásainak a kosiparosok, kiskereskedők, általában minden önálló kisemberre való kiterjesztése; e) a háztartási alkalmazottak jobb és meg­felelőbb ellátásáról való gondoskodás. Március 31-én az urnák előtt fog eldőlni, megvalósítható-e mindez, vagy pedig továbbra is akadályozhatják ennek a megvalósulását azok a keresztényszociálisok, akik most a „Nemzeti Blokk“ mögé bújva, eddig minden előrehaladás akadályozói voltak az OTI-ban. Tőletek függ ez, szaktársak! Kezdjük meg a személyes agitációt! 1935 GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁS A budapesti szakmunkások csoportja 1934. évi december hó 17-én tagértekezletet tartott a lakbéralap létesítése és a szervez­kedés napirenddel. A tagértekezleten Saly Endre szaktárs elnökölt. A napirend első pontját Répa szaktárs, a másodikat Kőmű­ves­­ szaktárs ismertette. Répa szaktárs utalt arra, hogy a budapesti első számú cso­port tagjai állandóan fizették a lakbérala­pot és csak a közbejött események miatt voltak kénytelenek azt beszüntetni. Ma azonban, amidőn a taglétszám rohamos csökkenése miatt kénytelenek voltunk töb­bek között az egyesület székházát is el­adni, kénytelenek vagyunk ismét a lakbér­alap létesítéséhez folyamodni, mert enélkül nem áll módunkban a tagok részére meg­felelő otthont fenntartani. Az egyesület pénzügyi helyzetét rendeznünk kell, és­pedig úgy, hogyha már a kiadásokat a minimumra csökkentettük és az eddigi bevé­telek még így sem fedezik a kiadásokat, kell olyan eszközökhöz folyamodni, ame­lyek az egyesület pénzügyi helyzetét rendbehozzák. A vezetőség kiküldött egy bizottságot, amely bizottság az egyesület anyagi helyzetét tüzetesen átvizsgálta és a­ bizottság munkájának eredményeként ja­vasolja a tagértekezletnek, hogy az I. osz­tályú járulékot fizető tagok heti 4 fillér, a II. és III. osztályú járulékot fizetők heti 6 fillér külön lakbéralapot fizessenek. Ugyancsak javasolja a bizottság, hogy a munkanélküli tagok a munkanélküliségük tartamára heti 6 fillért fizessenek a lakbér­­alapra. Liling szaktárs javasolja, hogy a III. osztályú járulékot fizető tagok ne heti 6 fillért, hanem 8 fillért fizessenek a lak­béralapra. Elnök szavazás alá bocsátotta az előterjesztéseket és ennek alapján a tag­­értekezlet kimondotta, hogy az I. osztályú járulékot fizetők heti 4 fillért, a II. osz­tályú járulékot fizetők heti 6 fillért és a III. osztály­ú járulékot fizetők heti 8 fillért tartoznak fizetni a lakbéralapra. Ugyan­csak kimondotta a tagértekezlet, hogy a munkanélküliek munkanélküliségük tarta­mára heti 6 fillért tartoznak fizetni a lak­­béralapra. Kimondta továbbá, hogy az egyes szervezőbizottságok kötelesek ellen­őrizni azokat, akik nem a rendes járulé­kot, hanem csak a munkanélkülijárulékot akarják fizetni, vájjon az illetők tényleg munkanélküliek voltak-e a kérdéses időben. A napirend második pontját Kőműves szaktárs ismertette és ennek kapcsán rá­mutatott azokra a lehetőségekre, amelyek még rendelkezésünkre állanak a szabómmá-­­kásság megszervezése céljából. Felhívta a jelenlevőket, hogy fejtsenek ki a műhe­lyekben minél nagyobb agitációt, hogy a még szervezetlen szaktársakat és szaktárs­nőket megszervezhessük és ennek révén olyan munka- és bérviszonyokat teremt­hessünk, amelyek a szaktársak igényeinek megfelelnek. A rendelésre dolgozó férfiszabómunká­sok február hó 25-én jól sikerült tagérte­kezletet tartottak. A központi vezetőség ré­széről Saly szaktárs ismertette a munkál­tatókkal folytatott tárgyalásokat. Részle­tesen kitért mindazokra a dolgokra, ame­lyek az eddigi tárgyalásokon felmerültek, valamint azokra is, amelyek az ezután kö­vetkező tárgyalásokon szóba jöhetnek. A munkáltatók árszabály tervezete szerint az eddigi időbéres árszabály helyett darabbé­res árszabályt szeretnének életbeléptetni, azonfelül az eddig fizetett különmunkákat, vagy legalább is annak egy részét nem akarják különmunkában megfizetni. A napszabókat három osztályba akarják besorozni, éspedig heti 34, 28 és 22 pengő heti fizetéssel. Az órabéreket pedig az ed­digi 82 fillérről 71 fillérre akarják leszállí­tani, természetesen azoknál a munkások­nál, akik nem darabszám dolgoznak. Saly szaktárs után többen felszólaltak, elmondották a véleményüket, egyben meg­állapodás történt arra nézve, hogy a szer­vezőbizottság egyelőre folytassa a tárgya­lásokat és majd a tagoknak számoljon be, egyben siettesse a tárgyalás menetét, mert ha az eddigi tempóban folyik a tárgyalás, még néhány év is eltelik, amíg egyességre lehet esetleg jutni. SZABOK SZAKLAPJA LÉPJ BE AZ ÁLTALÁNOS JUIA IC FOGYASZTÁSI ! SZÖVETKEZETBE! SZEMLE Szaklapunk ellen sajtópert indítottak. A királyi ügyészség szaklapunk legutolsó szá­mában megjelent „Karácsony“ című cik­künkben foglaltakért osztály elleni izgatás címén sajtópert indított. A vád ellen nem akarunk ez alkalommal védekezni, majd a főtárgyaláson lesz módunk erre, csak any­­nyit akarunk megállapítani, hogy ha a cikkben osztály elleni izgatás foglaltatik, akkor a kormányt támogató lapok minden száma ellen meg lehetne indítani a sajtó­pert, mert a munkásosztállyal szemben sokkal élesebb megállapítások foglaltatnak és amellett a megállapítások a legtöbb eset­ben nem is felelnek meg a valóságnak. Az amerikai nőikonfekcióm­unkások a fasizmus ellen. Az amerikai nőikonfekció­­munkások nemzetközi szövetsége a múlt év május havában tartott kongresszuson az európai ruházati munkásokra vonatkozó nagyon fontos határozatot hozott. A kon­gresszus ugyanis a fasizmus elleni küzde­lem céljára egy 50.000 dolláros alapnak a létesítését határozta el. Az amerikai női­­konfekciómunkások ebből az alapból kíván­ják Európában a fasizmus jármát viselő országok munkásságát támogatni. Úgy lát­­szik, az amerikai női­ konfekciómunkások is felismerték a fasizmussal járó veszedelmet. A hozott határozatot a szövetség végre is fogja tudni hajtani, mert a szövetségnek jelenleg 200.000 tagja van. A szövetségnek nagy befolyása van a női konfekciómunkásokra, mert annak ide­jén a hatalmas munkáltatószervezetekkel szemben meg tudta valósítani a 8 órás munkanapot, a minimális béreket és a munkásság érdekeinek megfelelőleg ren­dezte az otthon dolgozó kisiparosok figyét is. A szövetség az 1926—27. években nagy megpróbáltatásokon ment át, amennyiben a munkáltatókkal folytatott harc közepette a bolsevikiek, oldalba támadták a szövetsé­get és New Yorkban a vezetést átvették. A bolseviki vezetés alatt a szövetség taglét­száma lemorzsolódott úgy annyira, hogy amikor a bolsevikieket a vezetőségből ki­­buktatták, már csak 50.000 tagot, számlált a szövetség. Nagy küzdelem árán lehetett a taglétszámot 200.000-re fölemelni. A fiatalkorú munkanélküliek száma. A Nem­zetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa szeptemberi ülése előtt mutatták be az egyes kormányok jelentései alapján a­ fiatalkorúak munkanélküliségére vonatkozó adatokat, ame­lyekből kitűnik, hogy a fiatalkorú munkanél­küliek százalékos aránya Németországban a 17. életéven aluli munka­nélküliek száma 166.467, a 18—24. életév között lévők száma 1.150.966, összesen 1.317.433, akik közül nő 375.594. Dániában a 18—25. életév között lévő munka­nélküliek száma 36.272, akik közül 4350 a nő. Angliában 100 munkanélküli közül 14—17. életév között van 5%, a 18—20. év között 9,8% és a 21—24. életév között 16,5%. Míg a férfiak közül 25,6% a 14—24. életév, a nőknél pedig 46% van ebben a korban. Olaszországban a munkanélküliek közül 15—­ 19. életév között van 142.517, a 20—25. életév között 244.139. Az első csoportba tartozó nők száma 75.492, a második csoportba már 114.080 tartozik. A foglalkozási betegségek alakulása Német­országban. A bejelentett foglalkozási betegsé­gek száma 1933-ban 1.5%-kal több, mint 1932- ben volt, ellenben a kártalanított foglalkozási betegségek száma 29%-kal kevesebb, mint 1932- ben volt, ami azt jelenti, hogy míg a III. Biro­dalomban több lesz a foglalkozási betegségek, száma, addig megszorítják azok kártalanításé . Amíg 1932-ben 6671 bejelentett, foglalkozási b­e­tegségből 1742-t kártalanítottak, addig 1933- 6709-ből csupán 1237-et. Vályogházak Buda­pesten. Amint a itt közli. 1930-ban még 958 vályogból, illetv' g ■ból készült épület volt Budapesten, az JKT'1 náddal volt fedve. Ugyanakkor a ví Magyarországon---------------------------------------42.: Olaszországban —■ — — — — — — '— — 41.: Svédországban -----------— *— ----------33.: Finnországban---------------—-----------------33.3 Angliában----------*------—-------------------31.0 Hollandiában — — —-----------------------— 11.8 Egyesült Államokban — ---------------------2.1.1 Norvégiában-------------------------------------------20.0 Németországban---------------------------------------2u­.­ Dániában------------------------------------------so.« Csehországban---------------------------------------M.e Svájcban---------— — —----------- 20.0 3. oldal

Next