A szikvízipar, 1932 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1932-01-01 / 1. szám
— Síkorcsmáros iparág is sürgeti a képesítést A képesítés minden szakmában a nívó emelését jelenti A Magyar Szikvizipar tudósítójától. — A gazdasági helyzet folytonos rosszabbodása önvédelemre kényszeríti az egyes ipari szakmákat. A szikvizipar évtizedek óta harcol a képesítésért, harcolt már akkor is, amikor még jól ment a dolga, amikor nem gyötörte a munkanélküliség és a kiélesedett konkurencia, de fokozottabb harcra kényszeríti a mai sívár, csaknem vigasztalan helyzete. A kormánynak meg kell adnia a módot és lehetőséget a megélhetésre, márpedig valamennyi szikvizes egzisztencia veszendőbe megy, ha a képesítés vagy legalább is a számhozkötöttség a folyton nagyobbodó konkurenciától és a betolakodó kontárizmustól meg nem óvja. Hogy mennyire igaza van a szikvízszakmának, azt mi sem mutatja jobban, minthogy már a sorcsmárosok is követelik a képesítéshez kötöttséget, nem azért, mert ipari monopóliumot akarnak szerezni vele, hanem főként azért, mert belátják, hogy a korcsmáros ipar gyakorlását is szaktudáshoz kell kötni, életcélnak és nem végső menedéknek, kontárok eldorádójának. Novotny Béla, a Budapesti Korcsmárosok Ipartársulátának elnöke igen érdekes cikkben fejtette ki, hogy a képesítést mindössze két tényezőhöz kívánja kötni: 1. A borkezelési tanfolyam sikeres elvégzéséhez, kiegészítve a sörkezelés tanulmányozásával. 2. Az egytál étel fogalmáig terjedő ételek elkészítésének vizsgájához. Ennél súlyosabb jellegű képesítést a korcsmaipar lényege nem bír el és reá nem alkalmazhatók a tanonckodás, vagy pincéri évek túlzottan szigorú előfeltételei. Nagyon helyesen mondja a Korcsmárosok Ipartársulatának elnöke, hogy „a korcsmaipari képesítésnek egyéb országos szempontból is olyannak kell lennie, hogy az elhelyezkedési akadályokkal küzködő magyar középosztály megtalálja az idevezető utat. A képesítés a korcsmaipar színvonalának emelését jelenti. A jobb színvonal pedig fokozottabb megélhetési lehetőségeket biztosít, végeredményében az egykor nagyra becsült és földi javakban bővelkedő, de ma koldusszegény korcsmaipar új reneszánszát.“ Szívből kívánjuk a korcsmaipar felvirágzását, hiszen nekünk is elsőrangú érdekünk az italmérők megélhetésének javulása. Megértjük és átérezzük tehát a sok bajt, amit a korcsmárosoknak a betolakodó kontárok okoznak. Szívünkből beszél az ipartársulati elnök, amikor a színvonal emelkedését várja a képesítéstől. A szikvízszakma is a nívó emelkedését várja és reméli a képesítéstők A színvonal emelkedése végtelenül fontos a szikvíziparágban, mert a szikvíz közfogyasztás tárgyát képező üdítőital és így közegészségügyi jelentősége van annak, hogy a szikvízüzemeket szakszerűen vezessék. A Szikvízipar című lap díjmentes melléklete VI. évfolyam Budapest, 1932. január hó 1. szám MAGYAR SZIKVIZIPAR A SZIKVIZGYÁROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Battöpftig miatt választotta közgyűlését — A Magyar Szikvizipar tudósítójától. — A Szikvízgyárosok Országos Szövetsége december hó 30.-ra rendes évi közgyűlést hívott össze a Central-kávéház külön termébe. A közgyűlés azonban elmaradt, mert a tagok nem jelentek meg kellő számban, úgyhogy az alapszabályok értelmében a közgyűlést január 27.-re kellett elhalasztani, amikor feltétlenül megtartják, a megjelentek számára való tekintet nélkül is. Kérjük a t. Kartársakat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. Jubileum. A Magyar Szaklapok Országos Egyesületének intézőbizottsága küldöttségileg tisztelgett Jutassy Ödön vezetése mellett ügyvezető elnökénél, Dr. Radványi Lászlónál, abból az alkalomból, hogy lapja, Az Üzlet, huszonötödik évfolyamát betöltötte. Az Österreichischer Fachschriftsteller-Verband a jubilánst dísztagjának választotta meg s az erről szóló díszoklevelet küldöttségileg szándékozik Budapestre hozni. KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. A Szikvízgyárosok Országos Szövetsége 1932. január hó 27-én, délután 4 órakor RENDES ÉVI KÖZGYŰLÉST tart, amelyre tagjait ezennel meghívja az Elnökség. A közgyűlés helye a Központi Central kávéház (IV . Egyetem utca 1.) különterme. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó és beszámoló az 1930. évről. 2. Beszámoló a szakma helyzetéről. 3. Pénztári számvizsgáló jelentés és felmentvény. 4. Az 1931. évi költségelőirányzat tudomásul vétele. 5. A megüresedett tisztségek betöltése. 6. Indítványok. . . A közgyűlés a megjelenő tagok számára való tekintet nélkül határozatképes.