A Technikus, 1921-1922 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám

2 Dr. Kotsis Iván, ország talpraállítása csakis szakadatlan, fegyelmezett munkával lehetséges s hogy az újjáépítéskor a munkában nem lehet válogatni. Tudjuk, hogy ma inkább mint valaha, kellő képzettségű, általános műveltségű, ember­ismerő, gerinces, karakteres mérnökökre van szükség. Jól mondotta Max. Mária Weber: neveljetek egész embereket s ezekből képezzetek ki egész mérnököket. Ilyen mérnökök kellenek ma. A kellő képzettséget intenzív munkával Műegyetemünk minden szorgal­mas hallgatójának nyújtja. Lehetővé teszi az általános műveltség fokozását. Az emberismeretet az életben kell megszerezni. Nyitott szemmel lépjen ki az életbe a technikus s ne csak nézzen, hanem lásson. A karakterre e családnak, a környezetnek, a példaadásnak van nagy befolyása. A műegyetemi ifjúság a „Hungáriádba mint egy család tömörült össze. A tagjaitól megkívánt fegyelmezettségnek, kötelességteljesítésnek és jó modornak jótékony hatása van a karakterre. Ismeretterjesztő előadásai fokozzák tagjai általános műveltségét. A jövőben is így legyen! A világon csak a tétlen ember szörnyeteg­t találóan mondja Carlyle. Ilyennek nem szabad soraink között lenni. A középkori szerzetesek, akik a tétlen embereket munkára szoktatták, valóban szépen mondották: laborare est orare,­­ a munka, imádság. Ebben a jubiláris esztendőben vésse minden műegyetemi polgár emlékezetébe ezeket az igéket. Ez legyen mindennapi imádságunk, fiatal­nak, öregnek egyaránt. Munkálkodjunk s a Haza fényre derül. AZ OLASZORSZÁGI BAROKK ÉPÍTŐMŰVÉSZETRŐL.­ Irta: DR. KOTSIS IVÁN­ műegyetemi­­ tanár. Az olasz renaissance építőművészet fejlődése során a korai időszak hagyo­mányaival való határozott szakítás — bár ennek a kornak a hatása már a fejlett renaissance felsőolaszországi csoportjában is teljesen elhalványul — voltaképpen a theoretikus mesterek felléptével áll be. A XVI. század derekán ugyanis megkezdődik a római építészet emlékeinek tervszerű feltárása és az ezúton nyert anyagnak tudományos feldolgozása. Végzik pedig ezt a munkát nem kizárólagos tudósok, hanem gyakorló építészek, akik eme tanulmányaik eredményét kivitelezett épületeiken is bemutatják, sőt éppen ezek az építmények szolgáltatják leszűrt eredményeik terjesztésének egyik hatásos eszközét. A másik módját rajzokkal és magyarázatokkal kísért kiadványaik képezik, amelyekben a római építészet főbb elemeit és összeállításait közreadják, meg­állapítják a különféle oszloprendeket, azoknak, éppúgy mint a rómaiak egyéb alakításainak jó arányait és részleteit, megszerkesztésüknek könnyű és gyakorlati módjait. Eme tevékenységük következményei az alábbiak voltak:­ ­ Szemelvény dr. Kotsis Ivánnak Az olasz renaissance építőművészet formaképzése, homlok­zati és téralakításai c. művéből.

Next