Technikai Kurir, 1936 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1936-01-01 / 1. szám
TECHNIKAI KURÍR pótszere lehet, mihelyt azonban a mézelő virágok aromáját és virágporát keverik hozzá, már utánzat, amelynek forgalombahozatala Magyarországon még műméz megnevezés alkalmazása esetén is kihágást képez. A margarin a vaj pótszere. Izét és sajátságait tekintve a vaj utánzatának is mondható. Éppen ezért a vásárló megtévesztésének elhárítása céljából forgalombahozatalát — a tejgazdaság érdekeinek védelmére is — különleges rendszabályokhoz kötötték. Így a vajnál szokásos tégla alakú csomagolásától eltérően kocka alakban hozható forgalomba, a csomagolási burkolatát piros színű sávval kell jelölni, s egyenletesen elosztott vegyi után könnyen kimutatható mesterséges jelzőfestőanyaggal kell keverni. A hamisítás nyilvánulhat súly- vagy terjedelem szaporításban. Ilyen a tejnek, a bornak vízzel hígítása, a pörkölt szemeskávénak vízzel permetezése, vajba víznek gyúrása, paprikához kukoricának hozzáőrlése, a fagylalt térfogatának a megszabott mértéken túl növelése levegő bekeverésével nagyobb térfogat látszatának keltése céljából. A hamisítás nyilvánulhat a gyengébb minőség elpalásolásában vagy a valóságnál jobb minőség látszatának keltésében is. Ilyen eset az éretlen vagy más okból eredően silány minőségű szemeskávénak megfestése vagy mázzal bevonása, tojás nélkül készített tarhonya tésztaanyagának kátrányfestékkel sárgára színezése, zsírszegény tejfölnek sűrítése áttört aludttej vagy besűrített lefölözött tej bekeverésével. Nyilvánulhat a hamisítás értékes alkotórész elvonásában: a köménymag illóolajának kivonása, vagy értéktelen, avagy káros alkotórésznek a megengedettnél nagyobb mértékben visszahagyásával. Ez az eset, ha a vajban az ivót kellőleg nem gyúrják ki Hamisításnak tekintendő az is, ha valamely anyaghoz hasonló, illetőleg közel azonos összetételű, de csekélyebb használati értékű anyagot kevernek, pl. ha pasztőrözött tej néven forgalomba hozott tejhez nyers tejet, a szeszecethez fából eredő ecetet. A hamisítás egyik esete az is, amikor az áru a csomagolási burkolatán számszerűleg jelzett értéktartalomnál az eltűrhető eltérést túlhaladóan kevesebbet tartalmaz. Nyilvánulhat a hamisítás eredet vagy származás szempontjából való megtévesztésben is. A fa száraz lepárlásából eredő ecet nem egyforma élvezeti értékű a borecettel. A sörélesztő a kenyérkelesztés szempontjából nem egyforma használati értékű a szeszélesztővel. Az olivabogyóból eredő ételolaj nem azonos élvezeti értékű a repcemagból készített ételolajjal; a Tokaj vidékéről származó aszút magasabbra értékelik más vidéken termett szőlőből készített aszúborral szemben. A magyar fűszerpaprika nemcsak származás, hanem botanikai tekintetben (eredet) is különbözik a Spanyolországból származó pimentontól, újabban ú. n. spanyol paprikától. Az eredetben és származásban megnyilvánuló különbözőség legtöbbször az áru minőségében, használati és élvezeti értékében is kifejezésre jut. A származás és eredet védelmét sokszor nemcsak a fogyasztónak, hanem a termelőknek, kikészítőknek érdeke is kívánja, így pl. az egyes borvidék sajátos tulajdonságú és különleges értékű borai, a szegedi és a kalocsai fűszerpaprika esetében. Ilyen gazdasági érdeket céloz védeni a franciák részéről a cognac elnevezés, nemkülönben a roquefort sajttipus elnevezés használatának nemzetközi egyezménnyel való eltiltására irányuló törekvés, mely szerint pl. a roquefort sajttipus elnevezést még a sajt készítési országának (származásának) feltüntetése esetében se lehessen használni. Vannak esetek, amikor a nem megfelelő eredetmegjelöléssel, a valódi gyanánt bár más eredetű, de nagyobb, vagy azonos tápértékű terméket hoznak forgalomba, máris megállapítjuk a hamisított élelmiszer forgalombahozatalának tényét. így, ha zsírban dúsabb bivalytejet tehéntej gyanánt, tarlóvirágmézet hársfaméz gyanánt árusítanak. Az eredetnek valóban megfelelő elnevezés-használat érvényesítésének elve helytálló ilyen esetekben azért is, mert vannak betegek, akiknek jó közérzete kapcsolódik egy bizonyos zamat élvezetéhez, mások pedig a zsirdásabb bivalytejtől a megszokott tehéntejétől eltérő, csak a hőérzékeny szagló- vagy ízlelőérzék mellett észrevehető sajátos szaga, íze miatt idegenkednek, avagy a túl magas zsírtartalom van ártalmukra. A hamisítás megállapítását és kiküszöbölését célzó ellenőrzés eredményessége legtöbbször csakis az áru megnevezésének és közelebbi minőségének jelzése esetében lehetséges. Egyes esetekben egyik anyagot a másiktól már egyszeri ránézéssel meg lehet különböztetni, még minőségi fokozat tekintetében is. Ilyenkor a jelzés elhagyása a vásárlót nem téveszti meg. Sok esetben azonban jelzés hiányában könnyű a megtévesztés lehetősége, különösen ha azonos anyagú, azonban egymástól minőségi fokozatban eltérő áruról van szó. Ha az édes nemes paprikát — tehát a legjobb minőségi fokozatot — egyszerűen paprika néven árulják, nincs megtévesztés, azonban ha félédes paprikát árusítanak egyszerűen paprika néven, vagy a külső látszatra a teljes tejjel egyező részben lefölözött tejet vagy gyenge tejet árusítanak jelzés nélkül, vagy egyszerűen „tej“ néven, a vásárlót megtévesztik. Ha nem lenne kötelező az áru megnevezésének, közelebbi minőségének, sokszor minőségi fokozatának vagy értéktartalmának feltüntetése, az eladó az árut jobb minőségűnek adhatná el, viszont az ellenőrző mintavételt gyakorló hatósági közegnek a tényleges alacsonyabb minőséget mondaná be. A kötelező megnevezések, minőségi jelzések alkalmazásának elmulasztása, vagy azoknak nem megfelelő módon való használata a hatósági ellenőrzést esetleg megnehezíti és meghiúsítja s ezért a törvény ezt is büntetni rendeli. A hamisító személyének felderítése, a hamisítás kiküszöbölése s elhárítása nézőpontjából szintén jelentőséggel bír. Ezért teszik kötelezővé az előállító (felelős forgalombahozó) nevének az áru burkolatán való feltüntetését és olyan esetben, amikor az áru a fogyasztóhoz való útjában több kézen megy át, d. e céllal rendelték el az áru tartályának a termelő által egyéni jelzésű zárjeggyel ellátását, például tejszállítmányok esetében. Többek között a hamisítás megnehezítését és a felelősség könnyebb tisztázhatását célozza az árunak zárt csomagolásban, az előállító (a csomagoló nagykereskedő) zárjegye alatt forgalombabocsátását, pl. a törött fűszerek, a kakaópor esetében. A hamisítás nyilvánulhat megtévesztő csomagolásban, pl. ha margarint a vajra jellemző téglaalakú csomagolásban, tojás nélkül készült tarhonyát sárgaszinti, átátszó műhártya-burkolatban, a sörélesztőt a szesz élesztő szín jelzésével hozzák forgalomba. A megtévesztés egyik esete az is, amikor valaki áruját egy tőle idegen, régi, jóhiszemű cég neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba, avagy ahhoz megtévesztően hasonló árujegyet alkalmaz. 3