Technikai Kurir, 1936 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1936-01-01 / 1. szám

TECHNIKAI KURÍR pótszere leh­et, mihelyt azonban a mézelő virágok aro­máját és virágporát keverik hozzá, már utánzat, amelynek forgalombahozatala Magyarországon még műméz megnevezés alkalmazása esetén is kihágást képez. A margarin a vaj pótszere. Izét és sajátságait tekintve a vaj utánzatának is mondható. Éppen ezért a vásárló megtévesztésének elhárítása céljából for­­galombahozatalát — a tejgazdaság érdekeinek védel­mére is — különleges rendszabályokhoz kötötték. Így a vajnál szokásos tégla alakú csomagolásától eltérően kocka alakban hozható forgalomba, a csomagolási burkolatát piros színű sávval kell jelölni, s egyenletesen elosztott vegyi után könnyen kimutatható mesterséges jelzőfestőanyaggal kell keverni. A hamisítás nyilvánulhat súly- vagy terjedelem szaporításban. Ilyen a tejnek, a bornak vízzel hígítása, a pörkölt szemeskávénak vízzel permetezése, vajba víznek gyúrása, paprikához kukoricának hozzáőrlése, a fagylalt térfogatának a megszabott mértéken túl nö­velése levegő bekeverésével nagyobb térfogat látsza­tának keltése céljából. A hamisítás nyilvánulhat a gyengébb minőség el­­palásolásában vagy a valóságnál jobb minőség látsza­tának keltésében is. Ilyen eset az éretlen vagy más okból eredően silány minőségű szemeskávénak meg­festése vagy mázzal bevonása, tojás nélkül készített tarhonya tésztaanyagának kátrányfestékkel sárgára színezése, zsírszegény tejfölnek sűrítése áttört aludt­tej vagy besűrített lefölözött tej bekeverésével. Nyilvánulhat a hamisítás értékes alkotórész el­vonásában: a köménymag illóolajának kivonása, vagy értéktelen, avagy káros alkotórésznek a megengedett­nél nagyobb mértékben visszahagyásával. Ez az eset, ha a vajban az ivót kellőleg nem gyúrják ki Hamisításnak tekintendő az is, ha valamely anyaghoz hasonló, illetőleg közel azonos összetételű, de csekélyebb használati értékű anyagot kevernek, pl. ha pasztőrözött tej néven forgalomba hozott tejhez nyers tejet, a szeszecethez fából eredő ecetet. A hami­sítás egyik esete az is, amikor az áru a csomagolási burkolatán számszerűleg jelzett értéktartalomnál az eltűrhető eltérést túlhaladóan kevesebbet tartalmaz. Nyilvánulhat a hamisítás eredet vagy származás szempontjából való megtévesztésben is. A fa száraz le­párlásából eredő ecet nem egyforma élvezeti értékű a borecettel. A sörélesztő a kenyérkelesztés szempont­jából nem egyforma használati értékű a szeszélesztő­vel. Az olivabogyóból eredő ételolaj nem azonos élve­zeti értékű a repcemagból készített ételolajjal; a Tokaj vidékéről származó aszút magasabbra értékelik más vidéken termett szőlőből készített aszúborral szemben. A magyar fűszerpaprika nemcsak származás, hanem botanikai tekintetben (eredet) is különbözik a Spa­nyolországból származó pimentontól, újabban ú. n. spanyol paprikától. Az eredetben és származásban megnyilvánuló különbözőség legtöbbször az áru minő­ségében, használati és élvezeti értékében is kifejezésre jut. A származás és eredet védelmét sokszor nemcsak a fogyasztónak, hanem a termelőknek, kikészítőknek érdeke is kívánja, így pl. az egyes borvidék sajátos tu­lajdonságú és különleges értékű borai, a szegedi és a kalocsai fűszerpaprika esetében. Ilyen gazdasági érde­ket céloz védeni a franciák részéről a cognac elneve­zés, nemkülönben a roquefort sajttipus elnevezés hasz­nálatának nemzetközi egyezménnyel való eltiltására irányuló törekvés, mely szerint pl. a roquefort sajt­tipus elnevezést még a sajt készítési országának (szár­mazásának) feltüntetése esetében se lehessen hasz­nálni. Vannak esetek, amikor a nem megfelelő eredet­megjelöléssel, a valódi gyanánt bár más eredetű, de nagyobb, vagy azonos tápértékű terméket hoznak for­galomba, máris megállapítjuk a hamisított élelmiszer forgalombahozatalának tényét. így, ha zsírban dúsabb bivalytejet tehéntej gyanánt, tarlóvirágmézet hársfa­méz gyanánt árusítanak. Az eredetnek valóban meg­felelő elnevezés-használat érvényesítésének elve helyt­álló ilyen esetekben azért is, mert vannak betegek, akiknek jó közérzete kapcsolódik egy bizonyos zamat élvezetéhez, mások pedig a zsirdásabb bivalytejtől a megszokott tehéntejétől eltérő, csak a hőérzékeny szagló- vagy ízlelőérzék mellett észrevehető sajátos szaga, íze miatt idegenkednek, avagy a túl magas zsír­­tartalom van ártalmukra. A hamisítás megállapítá­sát és kiküszöbölését célzó ellenőrzés eredményes­sége legtöbbször csakis az áru megnevezésének és kö­zelebbi minőségének jelzése esetében lehetséges. Egyes esetekben egyik anyagot a másiktól már egyszeri ráné­zéssel meg lehet különböztetni, még minőségi fokozat tekintetében is. Ilyenkor a jelzés elhagyása a vásárlót nem téveszti meg. Sok esetben azonban jelzés hiányá­ban könnyű a megtévesztés lehetősége, különösen ha azonos anyagú, azonban egymástól minőségi fokozat­ban eltérő áruról van szó. Ha az édes nemes paprikát — tehát a legjobb minőségi fokozatot — egyszerűen paprika néven árulják, nincs megtévesztés, azonban ha félédes paprikát árusítanak egyszerűen paprika néven, vagy a külső látszatra a teljes tejjel egyező rész­ben lefölözött tejet vagy gyenge tejet árusítanak jel­zés nélkül, vagy egyszerűen „tej“ néven, a vásárlót megtévesztik. Ha nem lenne kötelező az áru meg­nevezésének, közelebbi minőségének, sokszor minő­ségi fokozatának vagy értéktartalmának feltüntetése, az eladó az árut jobb minőségűnek adhatná el, viszont az ellenőrző mintavételt gyakorló hatósági közegnek a tényleges alacsonyabb minőséget mondaná be. A kötelező megnevezések, minőségi jelzések alkal­mazásának elmulasztása, vagy azoknak nem megfelelő módon való használata a hatósági ellenőrzést esetleg megnehezíti és meghiúsítja s ezért a törvény ezt is büntetni rendeli. A hamisító személyének felderítése, a hamisítás kiküszöbölése s elhárítása nézőpontjából szintén jelen­tőséggel bír. Ezért teszik kötelezővé az előállító (felelős forgalombahozó) nevének az áru burkolatán való fel­tüntetését és olyan esetben, amikor az áru a fogyasztó­hoz való útjában több kézen megy át, d. e céllal ren­delték el az áru tartályának a termelő által egyéni jelzésű zárjeggyel ellátását, például tejszállítmányok esetében. Többek között a hamisítás megnehezítését és a felelősség könnyebb tisztázhatását célozza az árunak zárt csomagolásban, az előállító (a csomagoló nagy­kereskedő) zárjegye alatt forgalombabocsátását, pl. a törött fűszerek, a kakaópor esetében. A hamisítás nyilvánulhat megtévesztő csomagolás­ban, pl. ha margarint a vajra jellemző téglaalakú cso­magolásban, tojás nélkül készült tarhonyát sárgaszinti, átátszó műhártya-burkolatban, a sörélesztőt a szesz élesztő szín jelzésével hozzák forgalomba. A megtévesztés egyik esete az is, amikor valaki áruját egy tőle idegen, régi, jóhiszemű cég neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba, avagy ahhoz meg­tévesztően hasonló árujegyet alkalmaz. 3

Next