Tejgazdasági Szemle, 1924 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1924-01-01 / 1. szám
IV. ÉVFOLYAM I. SZAkc153/ éaJAry agvÍK3gáíó°íít Iff* ?5?XiBUa® U fl -^ötnak Jó236f killjfi TEJGAZDASÁGI SZEMLE EGYETEMES TEJTERMÉKIPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKLAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, Vik. JÓZSEF KÖRÚT 31/b II. 3. AZ ORSZÁGOS TEJGAZDASÁGI SZÖVETSÉG HIVATALOS KÖZLÖNYE Felelős szerkesztő : Dr. Kovács József MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER ELŐFIZETÉSI ÁRAK: NEGYEDÉVRE........................................... 16.000 K Postatakarékpénztári csekk számla: 49128. A múlt és a jövő feladatai Erős hittel s nem alaptalan reményekkel kezdtük meg az elmúlt esztendőt s vettük ki részünket az ország reorganizáctiójának nagy munkájából. Egy év alatt elértük azt, hogy a főváros , a vidéki városok túlnyomó részének lakossága az eddiginél fokozottabb mértékben megkapja a jobb minőségű és nagyobb mennyiségű tejet. Az elveszített tejtermelő vidékeinket a tejvállalatok nagy beruházások árán tijokkal pótolták, s dacára a hatósági árpolitikának, tejvállalataink a termelés fokozását közvetve a legnagyobb mértékben mozdították elő. Tejfeldolgozó vállalataink száma és azok kapacitása állandóan fokozódott, úgyhogy ma már nemcsak a belföldi fogyasztás szükségletét elégíti ki, hanem nagy mennyiségű kiviteli feleslegekkel rendelkezünk. A tej és tejfeldolgozó vállalatok az elmúlt év folyamán teljesen a saját erejükre támaszkodva a fejlődésnek olyan nagy eredményeire tekintenek vissza, melyekhez hasonló a magyar tejgazdaság történetében soha sem volt tapasztalható. Dacára azonban ezen szép és nagyarányú fejlődésnek, az elmúlt év folyamán kitűzött mindinkább szétoszlott reményeink hova tovább alább szálltak, mert az általunk megindított többtermelési akciót éppen azok hagyták cserben s állították az elé a legnagyobb akadályokat, s juttatták a legválságosabb helyzetbe, akiknek hivatali kötelességük lett volna azt az ország jól felfogott érdekében támogatni. A helytelen árpolitikával megakadályozták a tejtermelést. Amikor pedig a tejbőség ideje bekövetkezett, akkor a kivitel engedélyezését elhúzták addig, amíg a külföldi piacokon előttünk más államok tejtermékei jelenhettek meg. S hogy az ország az exportnak minél kevesebb hasznát láthassa, a deviza beszolgáltatása útján gondoskodtak arról, hogy ne legyen érdemes exportálni. S ha mégis exportra került az áru, akkor meg a hosszadalmas engedélyezési eljárások következtében jó minőségben az nem mehetett ki. Az elmúlt év tapasztalatai után nem sok reménnyel nézhetünk az új esztendő elé. Bizalmunk csak az igazságban van, mert a zárt ajtók mögé vonult közöny az ország gazdasági érdekei ellenére nem ülheti tovább diadalát. A tejgazdaság terén újabb és újabb feladatok várnak megvalósításra, melyeknek elérését a hatalmi túltengés és a szakértelem nélküli szélsőséges bürokratizmus tovább már nem akadályozhatja meg. Emelni kell a lakosságnak a tej és tejtermékek terén megnyilvánuló fogyasztását, mert a vitaminokban leggazdagabb tej- és tejtermékei a táplálkozásán kívül nem nélkülözhetők. Jobb takarmányozásra és tenyészkiválasztásra van szükség a tehénállományban. A tej kezelése a termelő helyen a legtöbb kívánni valót hagyja maga után. A városi lakosság tejellátásánál pedig fontos nemcsak Budapest, hanem a vidéki városokkal szemben is egy kedvező vasúti tarifa politika. A „jó tejnek“ előfeltétele a hatósági beavatkozástól ment átalakulás, mely maga után vonja a tejbőséget is. A tejfeldolgozás terén jelentkező katasztrofális helyzet csak a fennálló korlátozások megszüntetésével hárítható el. Ilyenek a puhasajtok luxusadója, az osztrák beviteli vám, egyes termékek kiviteli, külforgalmi, bélyeg stb. illetéke. A devizamentesség sürgős megadása. Egyenlő elbánás és a tejtermék export szabaddá tétele mentheti meg a tejipart a katasztrófától, s a fennálló korlátozásoktól mentesített tejgazdaságunk járulhat hozzá csak az ország gazdasági megerősödéséhez Ez pedig nem mitőlünk, hanem a hatóságoktól függ, s eddig is azokon múlt A városok tejellátása A háború kitörése óta az abnormális gazdasági viszonyaink folytán a városok tejellátása egyik legfontosabb közélelmezési kérdéssé nőtte ki magát. Tekintettel a városok jó tejellátásához fűződő fontos érdekekre, hogy ezen kérdés minél több oldalról legyen megvilágítva felkértük szakembereinket, hogy erre vonatkozólag véleményüket nyilvánítani szíveskedjenek. A beérkezett nyilatkozatokat az alábbiakban közöljük: I. Dr. Konkoly Thege Sándor az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára A városok tejellátását illetőleg a tejtermelő gazdák csak kevéssé vannak tájékozódva, mert hiszen ez a kérdés csak közvetve érdekli őket. Úgy tudjuk azonban, hogy az idei évben Budapest székesfőváros tejellátása az előző éveknél kedvezőbben alakult, mert kivéve az első három hónapot, többi hónapokban mindenkor több tej érkezett Budapestre, mint az előző év hasonló hónapjaiban. Az emelkedés különösen jelentős az utóbbi két hónapban, holott a téli hónapokban éppen csökkenés szokott mutatkozni. Tejbőség ez időszerint sincs Budapesten, viszont tejhiány sincs és a felhozott tejmennyiség az elsőrendű szükségletek kielégítésére bőven elegendő. Tekintettel a fogyasztó közönség túlnyomó részének kisebb fizetőképességére, a közeljövőben ennél lényegesen nagyobb tejmennyiség könnyű felvételére aligha lehet számítani és így ezidőszerint a békebelihez hasonló mérvű tejfogyasztásról még csak ábrándozni lehet. Örömmel látjuk, hogy a tej minősége is javult, amennyiben az idén már jóval kisebb volt a beérkezett savanyú tejek menynyisége és ritkábban fordult elő az undorító hatású savtompító szer használata A zsírtartalom tekintetében is javulás jelei mutatkoznak, amennyiben egyes tejvállalatok 4 % körüli zsírtartalmú tejet is hoznak már forgalomba. E tekintetben mindenesetre még inkább érezhető lesz a javulás, ha szélesebb körben tért hódít a tejnek korpaalapon való lekötése és ezzel kapcsolatban a zsírtartalom szerinti fizetés meghonosítása. De javulást lehet remélni a minőség erélyesebb hatósági ellenőrzésétől és a kiadni tervezett rendelettől is, amely a hamisításról szóló törvénynek helyes és a viszonyoknak megfelelő értelmező-