Tejgazdasági Szemle, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1926-01-01 / 1. szám

1926 január 1 TEJGAZDASÁGI SZEMLE VESTFALIA tejfölöző- és tejtisztító-szeparátorok AHLBOR­N-féle tejgazdasági, vajgyártási és hűtőgépek beszerzése biztosítja újonnan létesülő és modernné átalakított régi üzemek leggazdaságosabb munkáját, legnagyobb rentabilitását és a berendezés leg­nagyobb tartósságát. Szakszerű felvilágosítással, tanácssal és árajánlattal szolgál a magyarországi képviselet. STANGA JÓZSEF gépüzletében Budapest, IX., Ráday­ u. 26­ T, Telefon: József 25—73. Legkedvezőbb beszerzési forrás mindennemű tejgazdasági gép, bádogáru és eszköz vételénél Az ez idő szerint működésben levő és az F­­M részéről üzemengedélyt nyert tejüzemek a pastőrözési eljárás felülvizs­­gálata szempontjából esnek újabb engedélyezési eljárás alá. 3. §. A pasztőröző üzemek a naponta átvételre kerülő tejről törzskönyv vezetésen kívül kimutatást tartoznak ké­szíteni a termelő (szállító) nevének lakhelyének, a behozott, majd pasztőrözött tej mennyiségének és hovafordításának feltüntetésével. A tejüzemek a nyerstej termelésére és forgalomba­­hozatalára később feljogosított vidéki tejtelepekről zárolva érkezett tejet csak az esetben vehetik át a forgalombaho­­zatal céljaira, ha erre nézve a tejhivataltól hozzájárulást nyertek. Az így átvett tejről szintén kimutatást készítenek és kimutatásaikat a tejhivatal vizsgáló illetve ellenőrző közegei útján naponta beszolgáltatják a tejhivatalhoz. Az üzembe érkező tejet az átvétel alkalmával, mérés és összekeverés előtt, kannánként vizsgálatnak kell alávetni, a savanyúnak talált tejet külön választva kezelni s a meg nem felelő tej mennyiséget ki kell selejtezni. 4. §. A tejüzemek a pasztőrözést a már meglevő techni­­kai berendezésnek megfelelő eljárással végezhetik. Újonnan létesülő üzemeknek a lassú, vagy tartamos pasztőrözés keresztülvitelére kell berendezkedniük. A tartamos pasztőrözés kelléke, hogy a tejet 63—65 C° melegen legalább 30 percig kell tartani, állandó keverés mellett. A pasztőrözés egyéb megengedett módozatai, ha a tejet 70 C°-en legalább 20 percen, vagy 70­­lő • n » 80—85 „ „ 5 „ -át melegen tartják. Ha a tej pasztőrözése üvegekben, vagy kannákban történik, feltétlenül szükséges, hogy legalább 55 C°-nyi előmelegítésben részesüljön a pasztőrözés megkezdése előtt. 5. §: A hevítőkészülékek (pásztorok) szerkezete lehe­tőleg egyszerű, könnyen tisztítható és kezelhető legyen. A pasztőrözés kivitelénél állandó gondoskodás tör­­ténjék arról, hogy 1, a tej a használt eljárási mód mellett megkívánt hőfokra bevittessék; 2. ezen a hőfokon az előí­brt ideig legyen tartva; 3. a nyerstej ne keveredhessen a már hevitetthez, s az utóbbi ne vezettessék át olyan hű­tőkészüléken, amely nyerstejjel van szennyeve; 4. §. A tejjel érintkező készülékek állandóan sterilen tartandók, így a hevítő készülékek és az egész készülék rendszer, melyen a tej átfut, minden használat előtt és után gondosan megtisztítandók szódasággal való kiforrázás és kefelés, majd bőséges kiöblítés által. 5. §. A sűtőfelületeknek simáknak, tisztáknak, épnek kell lenni, ütődések vagy horpadások ne legyenek rajta. 6. §. A tejet ismételten pasztőrözni nem szabad. Ez­­ért a vidékről pasztőrözött állapotban felhozott tejet a szé­kesfővárosban forgalomba hozni nem lehet. Folyt. köv. 1925. évi jelentés a belföldi tej és tejtermék forgalomról Budapest, 1925. december 31. Január. A tejtermelés fokozódva emelkedik, fogyasz­­tás gyenge, tetemes elhelyezhetetlen feleslegek maradnak a tej­vállalatoknál. Az újév első hetében a vajüzlet kielégítő, majd folyvást jobban és jobban lanyhul. A sajtpiacon a külföldi áru beözönlésével, belföldi áru elhanyagolt marad. Túró iránt élénk érdeklődés. Február. A tejtermelés lassú csökkenésével a fő­­városba szállított mennyiség épen fedezi a fogyasztás szü­k­­ségletét. A tejtermékek piacán általában élénk a kereslet az árak folyamatos emelkedésével. A beözönlő külföldi sajtok után a hó elején befut az első dánvaj szállítmány is. Március■ A fővárosi tejüzemek csak idénytejtételek (ipari­ tej) bekapcsolásával tudták csak a megnövekedett tejfogyasztást kielégíteni. A vajpiac súlypontját a dánvaj képezi, a belföldi áru forgalma kissé elgyengült. A sajt­üzlet a hó elején lanyha, amíg az utolsó héten az arány­­talanul drága külföldi sajtok iránti kereslet az olcsóbb belföldi áru javára csökkent. A meleg tavaszi időjárás folytán sok savas­yú tej érkezik. Az ebből készülő túró nyomja a piacot. Április. A hó elején a főváros tejjel való ellátása nem volt zavartalan. Átmenetileg hiány is volt. A bőségesebb tejtermelés már a hó vége felé vette kezdetét és a főváros felé gravitáló tejmennyiség már annyira felfejlődött, hogy az utolsó napokban már kisebb feleslegek is maradtak. A vajpiacon erős a kereslet, mégis az árak hanyatlottak, mert a külföldről érkező vajtételek lényegesen olcsóbbodtak. A sajtüzlet gyenge, csupán Trappista iránt volt érdeklődés. A túrópiac általában lanyha. Május• A tavaszi tejtermelés bősége napról napra tetézi a fogyasztási tej eladhatatlan feleslegét. A fiókár csak nehezen tartható, mert a kínálat mélyen ezen alul árasztja el a piacot. A vajüzlet egyelőre változatlanul élén­ken tartja magát. A bőségesebb termelés miatt a külföldi vaj importja szünőben van. A sajtpiac hangulata is kielégítő, azonban a közelfekvő lanyhaság előszele már érezhető. A túró majdnem eladhatatlan. Hatalmas készletek torlód­nak várván az elhelyezés közeli lehetőségét. Június: A hűvös időjárás és a tejár olcsóbbodásával a tej­fogyasztás növekedett, majd a hó végével a nyaralók eltávoztával ismét csökkent. A vaj üzlet változó kezdetben élénk, majd a piac hő elárasztásával ismét erősen ellanyhul. A sajtüzletben kedvezőbb az irányzat, de lágy áruban, — az idei liptói turó forgalomba jövetelével — alig van üzlet. A turópiacon a kazein üzemek felvásárolják erősen lenyomott árakon az árut. 3

Next