Tejgazdasági Szemle, 1944 (24. évfolyam, 1-23. szám)

1944-01-15 / 1. szám

1944. január 15. TEJGAZDASÁGI SZEMLE­ beli részt Gönczi Mária tanárnő az üzemi gyakorlatok veze­tője ismertette. Beszélt a szövetkezetek gazdasági jelentősé­géről, jogi szabályozásáról, a Központ kényszerről, a Szövet­ségről és a szövetkezetek nemzetnevelő hatásáról. Ezután Deák Erzsébet, a Szövetség kiküldött tisztviselőnője, a gya­korlat keretében szabályszerű alakuló közgyűlést vezetett le. Megalakították a „Kereskedelmi Iskolai Tejszövetkezet, mint a Szövetség Központ tagja Kolozsvár“ céget. Az ala­kuló közgyűlés az alapszabályok elfogadásától, a vezetőség megválasztásáig éppen úgy járt el, mint a nagyok.“ A meg­választott ügyvezető azután a központi jóváhagyás kérésé­től a cégbejegyzésig minden szükséges hivatalos formaságot elvégzett. És mert a képzeletbeli hivatalok soron kívül jártak el az új képletes szövetkezet érdekében, rövid négy óra le­forgása után a szövetkezet már működhetett is. . . . Hogy a növendékek működő tejszövetkezetet is láthassanak, iskola­kirándulás keretében meglátogatták a mérai tejszövetkezetet. Itt beletekintettek a tejfeldolgozás mesterségéb­e, megismer­kedtek a vajgyártással és a tejszövetkezeti könyveléssel. A végén természetesen a tejkóstoló sem maradt el. . . . A­ szö­vetkezeti eszme harmincnégy lelkes fiatal leány személyében új szövetkezeti munkásokkal gyarapodott! Vizezték a tejet. Sütő Istvánné szépmezei lakost erősen vizezett tejért 10 pengő, Kóródi Andrásné kökösi lakost, mint visszaeső tejhigítót 20 napra átváltoztatható 200 P, Antal Ferencné sepsiszentgyörgyi lakost 20 napra, átváltoz­tatható 200 pengő, Bedő Barnabásné uzoni lakost, mint har­madszor visszaeső tejhigítót 30 napi büntetéssel sújtották. Ezenkívül fogházra, átváltoztatható 600 pengő pénzbünte­tésre. Mindegyiket kötelezték a vegyelemzési díj megfize­tésére is. Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségének választmányi ülése A Szövetség 1943. december 21-én tartotta meg a múlt évre vonatkozó utolsó választmányi ülését felsőeőri Nagy Pál elnöklete alatt. A földmívelésügyi minisztérium képviseleté­ben Konkoly Thege Sándor dr. államtitkár jelent meg, a fölmívelésügyi minisztérium tejgazdasági ügyosztályát pedig Aágh László dr. miniszteri titkár képviselte. Lenek Jenő dr. igazgató a közgyűlési kiküldöttek szá­mának megállapítása tárgyában tett előterjesztésében meg­említette, hogy a tagok tulajdonában lévő tehenek száma ezideig 357.336, ebből a tejtermelő tagokra 189.544, a tej­szövetkezeti tagokra pedig 167.792 darab tehén esik. Ennek a tehénlétszámnak alapján — az 1150 osztószámot alkal­mazva — a közgyűlési tagok száma 326. Ebből 174-et a termelő tagok és 172-őt a tejszövetkezetek küldenek be köz­gyűlésünkbe. Ha időközben az egyes vármegyékben a tagok nyilvántartott tehénlétszámában nagyobb emelkedés mutat­koznék — ami valószínű —, úgy a közgyűlési kiküldöttek számának emelésére pótlólag fog a választmánynak előter­jesztést tenni. Az egyes vármegyéknél a szövetség figyelem­mel volt a vármegyében forgalombahozott tej mennyiségére és amely vármegyében akár a termelőknél, akár a tejszövet­kezeteknél a nyilvántartott tehénállomány az osztószám összegét sem érte el, az ilyeneknek is juttattak legalább egy közgyűlési képviseletet. Egyben tájékoztatásul bejelentette, hogy a vonatkozó rendelet értelmében az elnök úr hatáskörébe tartozik a vá­lasztmány által megállapított kiküldöttek számához alkal­mazkodva úgy a termelők, mint a szövetkezeti kiküldöttek személy szerinti kinevezésére nézve a törvényhatóságok első tisztviselőjének — Kárpátalján a kormányzói biztosnak — javaslatot tenni olyformán, hogy legalább kétszer annyi személyt hoz javaslatba, mint ahány közgyűlési kiküldöttet az illető törvényhatóság területéről ki kell nevezni. Köz­gyűlési kiküldött lehet a törvényhatóság területén gazdál­kodó tejtermelő tag vagy megbízottja, illetőleg a törvény­­hatóság területén működő tejszövetkezet tagja. Erőss Frigyes főfelügyelő a tejtermelőket és a tejiparo­­sokat egyformán érdeklő két új rendeletet ismertetett. Az egyik a tejszállítási szerződések meghosszabbításáról, a má­sik a tej és tejtermékek szállításáról szól. Ismertette továbbá a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrnak 52.755. szám alatt a szövetséghez intézett leiratát, amely szó szerint így hangzik: ,,A szövetségnek folyó évi július hó 29-én tartott köz­gyűlésén több termelő panasz tárgyává tette, a tej és termék árának megállapítása tárgyában kiadott 33.003­1­­ K. M. rendeletnek azt a rendelkezését, hogy a 2. § (2) be­kezdésében, a tejüzemek által felszámítható árak felsorolá­sánál a tej, városok, kis- és nagyközségek mellett a­ me­gyei városok nincsenek megemlítve, továbbá azt, hogy azok a szövetkezetek, amelyek valamely tej termékgyártó vagy városi tejellátó üzembe szállítanak tejet, ezért a városi üzem telephelyén literenként csak 45 fillért kaphatnak, a közsé­gükben eladott tejet viszont literenként 46—48 fillérért hoz­hatják forgalomba. A közellátásügyi miniszter úrnak e panaszokkal kap­csolatosan velem közölt álláspontját az alábbiakban köz­löm: „A t­j. városokra engedélyezett literenkénti 2 filléres, illetve községekre vonatkozó 3 filléres ártöbblet felszórnl­li­sát a megyei városokban működő városi tejellátó üzemek részére azért nem engedélyeztem, mert a megyei városok­ban a tej fogyasztói ára literenként 5 fillérrel magasabb a községekre vonatkozóan megállapított árnál. Ez az árkü­lönbség a megyei városoknak általában csupán falusi jel­legű tejüzemei részére elegendő. Ezért helyesebbnek véltem a tej vállalatok által beadott ilyen irányú kérelem alapján a községekre és thj­ városokra engedélyezett ártöbbletet a megyei városokban lévő üzemek­ részére csupán esetenként kiterjeszteni. Megjegyzem, hogy az OMTK központ és a Fő­városi Tejüzem R.-T. kérelmére a megyei városokban mű­ködő tejellátó üzemeik részére kétfilléres ártöbblet felszámí­tását már engedélyeztem is. A városi tejellátó iparengedéllyel rendelkező üzembe szállító termelő, vagy iparengedélyes szállító részére fizet­hető ár általános felemelése nem áll módomban. Különösen a nagyobb tétel összegyűjtött tejet szállító iparengedélyes szövetkezetek esetében azonban nem zárkózom el az elől, hogy a szállító és átvevő tejüzem közös kérésére engedélyt adjak 45 fillérnél magasabb tejár fizetésére, esetleg a fize­tett ár kialakítását — a városra nézve megállapított viszont­eladói ár határáig — a két tejüzemre bízzam. Az illető vá­rosra nézve megállapított fogyasztói tejár felemeléséhez ter­mészetesen az esetben sem áll módomban hozzájárulni. Ha az átvevő üzem nem városi tejellátó, hanem vala­mely feldolgozó iparengedéllyel rendelkezik, 45 fillérnél magasabb átvételi ár kifizetését nem engedélyezhetem, mert a tejtermékárak 45 filléres ipari tejár alapján vannak meg­állapítva.“ Hajdú István választmányi, tag a tejárral kapcsolatban ”

Next