Tejgazdasági Szemle, 1944 (24. évfolyam, 1-23. szám)
1944-01-15 / 1. szám
1944. január 15. TEJGAZDASÁGI SZEMLE beli részt Gönczi Mária tanárnő az üzemi gyakorlatok vezetője ismertette. Beszélt a szövetkezetek gazdasági jelentőségéről, jogi szabályozásáról, a Központ kényszerről, a Szövetségről és a szövetkezetek nemzetnevelő hatásáról. Ezután Deák Erzsébet, a Szövetség kiküldött tisztviselőnője, a gyakorlat keretében szabályszerű alakuló közgyűlést vezetett le. Megalakították a „Kereskedelmi Iskolai Tejszövetkezet, mint a Szövetség Központ tagja Kolozsvár“ céget. Az alakuló közgyűlés az alapszabályok elfogadásától, a vezetőség megválasztásáig éppen úgy járt el, mint a nagyok.“ A megválasztott ügyvezető azután a központi jóváhagyás kérésétől a cégbejegyzésig minden szükséges hivatalos formaságot elvégzett. És mert a képzeletbeli hivatalok soron kívül jártak el az új képletes szövetkezet érdekében, rövid négy óra leforgása után a szövetkezet már működhetett is. . . . Hogy a növendékek működő tejszövetkezetet is láthassanak, iskolakirándulás keretében meglátogatták a mérai tejszövetkezetet. Itt beletekintettek a tejfeldolgozás mesterségébe, megismerkedtek a vajgyártással és a tejszövetkezeti könyveléssel. A végén természetesen a tejkóstoló sem maradt el. . . . A szövetkezeti eszme harmincnégy lelkes fiatal leány személyében új szövetkezeti munkásokkal gyarapodott! Vizezték a tejet. Sütő Istvánné szépmezei lakost erősen vizezett tejért 10 pengő, Kóródi Andrásné kökösi lakost, mint visszaeső tejhigítót 20 napra átváltoztatható 200 P, Antal Ferencné sepsiszentgyörgyi lakost 20 napra, átváltoztatható 200 pengő, Bedő Barnabásné uzoni lakost, mint harmadszor visszaeső tejhigítót 30 napi büntetéssel sújtották. Ezenkívül fogházra, átváltoztatható 600 pengő pénzbüntetésre. Mindegyiket kötelezték a vegyelemzési díj megfizetésére is. Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségének választmányi ülése A Szövetség 1943. december 21-én tartotta meg a múlt évre vonatkozó utolsó választmányi ülését felsőeőri Nagy Pál elnöklete alatt. A földmívelésügyi minisztérium képviseletében Konkoly Thege Sándor dr. államtitkár jelent meg, a fölmívelésügyi minisztérium tejgazdasági ügyosztályát pedig Aágh László dr. miniszteri titkár képviselte. Lenek Jenő dr. igazgató a közgyűlési kiküldöttek számának megállapítása tárgyában tett előterjesztésében megemlítette, hogy a tagok tulajdonában lévő tehenek száma ezideig 357.336, ebből a tejtermelő tagokra 189.544, a tejszövetkezeti tagokra pedig 167.792 darab tehén esik. Ennek a tehénlétszámnak alapján — az 1150 osztószámot alkalmazva — a közgyűlési tagok száma 326. Ebből 174-et a termelő tagok és 172-őt a tejszövetkezetek küldenek be közgyűlésünkbe. Ha időközben az egyes vármegyékben a tagok nyilvántartott tehénlétszámában nagyobb emelkedés mutatkoznék — ami valószínű —, úgy a közgyűlési kiküldöttek számának emelésére pótlólag fog a választmánynak előterjesztést tenni. Az egyes vármegyéknél a szövetség figyelemmel volt a vármegyében forgalombahozott tej mennyiségére és amely vármegyében akár a termelőknél, akár a tejszövetkezeteknél a nyilvántartott tehénállomány az osztószám összegét sem érte el, az ilyeneknek is juttattak legalább egy közgyűlési képviseletet. Egyben tájékoztatásul bejelentette, hogy a vonatkozó rendelet értelmében az elnök úr hatáskörébe tartozik a választmány által megállapított kiküldöttek számához alkalmazkodva úgy a termelők, mint a szövetkezeti kiküldöttek személy szerinti kinevezésére nézve a törvényhatóságok első tisztviselőjének — Kárpátalján a kormányzói biztosnak — javaslatot tenni olyformán, hogy legalább kétszer annyi személyt hoz javaslatba, mint ahány közgyűlési kiküldöttet az illető törvényhatóság területéről ki kell nevezni. Közgyűlési kiküldött lehet a törvényhatóság területén gazdálkodó tejtermelő tag vagy megbízottja, illetőleg a törvényhatóság területén működő tejszövetkezet tagja. Erőss Frigyes főfelügyelő a tejtermelőket és a tejiparosokat egyformán érdeklő két új rendeletet ismertetett. Az egyik a tejszállítási szerződések meghosszabbításáról, a másik a tej és tejtermékek szállításáról szól. Ismertette továbbá a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrnak 52.755. szám alatt a szövetséghez intézett leiratát, amely szó szerint így hangzik: ,,A szövetségnek folyó évi július hó 29-én tartott közgyűlésén több termelő panasz tárgyává tette, a tej és termék árának megállapítása tárgyában kiadott 33.0031 K. M. rendeletnek azt a rendelkezését, hogy a 2. § (2) bekezdésében, a tejüzemek által felszámítható árak felsorolásánál a tej, városok, kis- és nagyközségek mellett a megyei városok nincsenek megemlítve, továbbá azt, hogy azok a szövetkezetek, amelyek valamely tej termékgyártó vagy városi tejellátó üzembe szállítanak tejet, ezért a városi üzem telephelyén literenként csak 45 fillért kaphatnak, a községükben eladott tejet viszont literenként 46—48 fillérért hozhatják forgalomba. A közellátásügyi miniszter úrnak e panaszokkal kapcsolatosan velem közölt álláspontját az alábbiakban közlöm: „A tj. városokra engedélyezett literenkénti 2 filléres, illetve községekre vonatkozó 3 filléres ártöbblet felszórnllisát a megyei városokban működő városi tejellátó üzemek részére azért nem engedélyeztem, mert a megyei városokban a tej fogyasztói ára literenként 5 fillérrel magasabb a községekre vonatkozóan megállapított árnál. Ez az árkülönbség a megyei városoknak általában csupán falusi jellegű tejüzemei részére elegendő. Ezért helyesebbnek véltem a tej vállalatok által beadott ilyen irányú kérelem alapján a községekre és thj városokra engedélyezett ártöbbletet a megyei városokban lévő üzemek részére csupán esetenként kiterjeszteni. Megjegyzem, hogy az OMTK központ és a Fővárosi Tejüzem R.-T. kérelmére a megyei városokban működő tejellátó üzemeik részére kétfilléres ártöbblet felszámítását már engedélyeztem is. A városi tejellátó iparengedéllyel rendelkező üzembe szállító termelő, vagy iparengedélyes szállító részére fizethető ár általános felemelése nem áll módomban. Különösen a nagyobb tétel összegyűjtött tejet szállító iparengedélyes szövetkezetek esetében azonban nem zárkózom el az elől, hogy a szállító és átvevő tejüzem közös kérésére engedélyt adjak 45 fillérnél magasabb tejár fizetésére, esetleg a fizetett ár kialakítását — a városra nézve megállapított viszonteladói ár határáig — a két tejüzemre bízzam. Az illető városra nézve megállapított fogyasztói tejár felemeléséhez természetesen az esetben sem áll módomban hozzájárulni. Ha az átvevő üzem nem városi tejellátó, hanem valamely feldolgozó iparengedéllyel rendelkezik, 45 fillérnél magasabb átvételi ár kifizetését nem engedélyezhetem, mert a tejtermékárak 45 filléres ipari tejár alapján vannak megállapítva.“ Hajdú István választmányi, tag a tejárral kapcsolatban ”