Természet és Technika, 1950 (109. évfolyam, 1-12. szám)

1950-01-01 / 1. szám

véleménye szerint az következik, hogy „az elsőd­leges Föld hőmérséklete néhány ezer fokos volt. Ha nem fogadjuk el ezt a feltevést, nem találunk magyarázatot a Föld légkörének összetételére.“ Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az argon a kálium (helyesebben a kálium egyik izo­tópjának, a A40-nek) rádióaktív bomlása közben képződik. A kálium gyors bomlása és bőséges előfordulása a Föld belsejében nemcsak minősé­gileg, hanem mennyiségileg is megmagyarázza az argon bőséges előfordulását a Föld légköré­ben. Ez a bőség semmiképen sem támasztja alá az elsődlegesen izzó Föld elméletét. Ami pedig a neont illeti, ez az indifferens gáz nem alkot kémiai vegyületeket és igen nehezen abszorbeá­­lódik, ennélfogva hiánya a Földön, amely a Nap hevének kitett meteoritekből képződött, egé­szen természetes.­­ A számítások azt mutatják, hogy a Föld­­ keletkezése idején a meteoritek ütései nem tudták egész felszínét izzásba hozni. Minden egyes ütés, természetesen, helyi felmelegedést okozott, de nagy átlagban ezen ütések energia­­mennyisége messze elmaradt a Napból eredő hő­mennyiség mögött. Ennélfogva a Nap melege volt az, amely a Föld felszínének a hőmérsékletét a kialakulás idején megszabta. Ez pedig 0 C° kö­rül volt. A Föld belsejének evolúcióját D. Ju. Schmidt akadémikus fejtette ki. Amikor a Föld már elég nagy méreteket öltött, belsejében meg kellett indulnia a rádióaktív elemek bomlásából fakadó hőtermelésnek. Mint ismeretes, minden meteorit tartalmaz bizonyos mennyiségű rádióaktív ele­met. A meteorkövek sokszorta többet, mint a vasmeteoritek. Kezdetben a kő- és vasmeteoritek többé-kevésbbé egyenletesen oszlottak­ el a Föld testében. A felmelegedés folyamán a Föld méhé­nek az anyaga plasztikussá, majd folyékonnyá vált s végül a nehézségi erő hatására megindult a Föld „gravitációs differenciálódása“, a Föld rétegeződése. A nehezebb vasrészek süllyedni kezdtek és kialakították a Föld vasmagját, a könnyebb kőrészek pedig a felszínre emelkedtek (úsztak) és a külső kőzetburkolatot alkották meg. Ezen a burkon belül a sűrűség szerint további rétegeződési folyamat zajlott le. Meteorkráter Canon Diablo mellett (Arizona). Szélessége 1300 m, mélysége 190 m. A becsapódott meteor súlyát több millió tonnára becsülik. Vasanyaga miatt tervbe vették kitermelését Az arizonai meteorkráter metszete. A nyíl a becsapódás irányát jelzi .

Next