Textil-Ipar, 1931 (4. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-18 / 1. szám
• г - '• 1 • Т /#1. szám ^ TEXTIL-IPAR ---------------------- Xpu éf^ Mit kell mindenkinek tudni „törvénykezés egyszerűsítéséről“ szóló törvényből? (Az 1930. XXXIV. t. c. — Életbe lépett 1931. január 1-én) Régente еду-еду új törvényalkotás alig keltett valami különösebb emóciót a nagyközönség körében. Igaz, hogy a gazdasági viszonyok stabilitása következtében évtizedek múltak el anélkül, hogy valamely jelentősebb új törvényalkotásra szükség lett volna. Az e tekintetben fölmerült követelményeket novelláris pótlások teljesen kiielégítették. De nem is volt szüksége annak a kereskedőnek vagy iparosnak, hogy a törvényeket ismerje, mert a jogi érzet és logikus, tisztességes gondolkodás diktálta, miként járjon el ügyeiben, a vitás dolgok elintézését pedig ügyvédjére bízta. Nagy dolog volt a béke boldog éveiben, ha a kereskedő nem tett eleget fizetési kötelezettségének. Már az egyszerű perlés is komoly veszedelmet jelentett, a végrehajtás foganatosítása pedig egyenesen katasztrofális volt s ilyen esetben az egész rokonságnak össze kellett fogni avégett, hogy a szorongatott adóst az elkerülhetetlen csődtől megmentsék. Ez a helyzet a háború kitörésével gyökeresen megváltozott. Egyrészt a gazdasági viszonyoknak kaleidoszkópszerű változásai mindig újabb és újabb problémákat vetettek felszínre és követeltek törvényi szabályozást, másrészt pedig az üzleti morál annyira lehanyatlott, hogy a fölmerült vitás kérdések elintézésére már nem mutatkozott elégnek a szerződő felek jogi érzete, hanem mind nagyobb és nagyobb mértékben vált szükségessé a bíróság beavatkozása. A kötelezettségek pontos betartása ma már jórészt a múlt emlékei közé tartozik. Az adós személyes inzultusnak veszi, ha 30 napos számlájának kiegyenlítését a hitelező már 60 nap múlva kéri és a helyzet eddig az volt, hogy a perléstől sem ijedt meg a rosszhiszemű adós, mert a fent vázolt okoknál fogva a bíróságok oly hihetetlen tömegű perekkel voltak elárasztva, hogy amíg a benyújtott kereset tárgyalásra került, vagy amíg a meghozott ítélet végrehajthatóvá vált, bőségesen volt ideje a rosszhiszemű adósnak a kielégítési alapot elvonni hitelezőitől, vagy pedig a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás jótékony védőszárnyai alá menekülni. A bíróságok tehermentesítése, a peres és végrehajtási eljárás egyszerűsítése és gyorsítása, a rosszhiszemű adósok perhúzási manővereinek megakadályozása azok a célok, amelyek a törvényhozást »a törvénykezés egyszerűsítéséről« szóló törvény megalkotásánál vezették. Hogy a kívánt eredmény az egyes intézkedésekkel elérhető lesz-e, a jövő fogja megmutatni. * A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény (a későbbiekben röviden »Te«) mindenekelőtt a bírósági hatáskört szabályozza az eddigiektől eltérően akként, hogy a pereket 100 pengő értékhatárig a községi bíróság, 100 pengőtől 3000 pengőig (eddig 2000 pengő volt a felső határ) a járásbíróság, azonfelül pedig a törvényszék hatáskörébe utalja. Mivel a perek igen jelentékeny része a 100 pengőn aluli ügyekből származik, a nagyközönséget közelről érdekli az, hogy váljon a 100 pengőn aluli ügyek most már teljesen ki vannak-e véve a járásbíróságok hatásköréből? E tekintetben a hivatalos álláspont az, hogy mivel a perrendtartásnak a fizetési meghagyásokra vonatkozó paragrafusa hatályon kívül helyezve nincs, a 100 pengőn aluli követelések fizetési meghagyás útján a kir. járásbíróságok előtt egyelőre (a békebíróságok tervezett felállításáig) ezután is érvényesíthetők. Mélyreható változást statuált a törvény a szegénységi jog terén. Ezután a szegénységi jogian bélyegmentességet élvező fél ellenfele is fel van mentve a bélyeglerovás kötelessége alól, egészen a per befejezéséig, amelynek eredményétől függ azután az, hogy az alperesnek kell-e és milyen mértékben illetéket leróni. Ez a reform remélhetőleg véget fog vetni a szegénységi joggal űzött visszaéléseknek. Újítás az ismételt tanúidézések körüli sérelmek orvoslására az a rendelkezés, hogy ha a bíróság előtt a tárgyalásra megidézett tanú vagy szakértő megjelent, úgy ezek kihallgatása előtt nem szabad a tárgyalást semmilyen okból, még a bíró betegsége okából sem elhalasztani, hanem ez esetben a tanukat más bíró vagy jegyző hallgatja ki. Ha a per tárgya 1000 pengőt meg nem halad, vagy a felperes szegényjogon perel, úgy a tanukat lakóhelyükön és pedig, ha járásbírósági székhelyen laknak, a járásbíróság, más esetben a községi bíróság hallgatja ki, hacsak valamely különös ok miatt, vagy ha a költségeket a fél magára vállalja, a bíróság el nem rendeli a perbírósághoz való idézést. Eddig jelentékeny tehertételt jelentettek a megjelent tanúk úti, ellátási és időmulasztási költségei. A Te. kimondja, hogy 1000 pengőn aluli, valamint szegénységes perekben a lakóhelyén kihallgatott tanú csak a megjelenéséhez elkerülhetetlenül szükséges útiköltség megtérítését igényelheti. Az időmulasztással járó károsodás megtérítésére csak napszámosnak van igénye. A munkaadó semmi hátránnyal nem sújthatja a munkást amiatt, mert ez tanulási kötelességének teljesítése végett munkát mulasztott, így különösen munkabéréből semmit le nem vonhat s a helyettesítés költségét terhére tem róhatja, ha pedig a végzett munka arányában fizeti a munkást, a lehetőség szerint alkalmat kell adni, hogy a munkás elmulasztott keresetét pótolhassa. A munkaadót, aki az előbbi bekezdésben foglalt tilalmat szándékosan megszegi, kihágás miatt pénzbüntetéssel kell büntetni. A kihágás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Előleges bizonyítás foganatosítását a bíróság ezután kir. közjegyzőre bízhatja. A Te. lényeges változást tartalmaz a felebbezés értékhatára tekintetéiben is. A járásbíróságnak 200 pengőt meg nem haladó értékű perben hozott ítélete ellen felebbezésnek nincs helye, (eddigi 100 P volt az értékhatár) nagyobb értékű perben sem lehet felebbezni az ítélet ellen, ha az elutasíttatott, illetve megítélt követelésrész a 200 pengőt meg nem haladja. A Te. a felebbezésnek szóbeli tárgyalás nélkül nyilvános előadása alapján való elintézésére irányadó értékhatárt az eddigi 1600 pengővel szemben 2000 pengőben határozza meg, szövet- és bélésáru szükségletét szerezze be az 1867 óta fennálló MODERN ÉS BREITNER CÉGNÉL Budapest, IV. Deák tér 3. Minőségben és mintákban utánozhatatlanok a Goldberger bemberg anyagok • Parisette Crepe Pastorale Goldechine-Goldona Crepe Germaine Mousseline Amourette Loiré Josephine • Keresse minden méter áru szélén a Goldberger Bemberg nevet TELRE GOLDBERGER RECORD BÁRSONY ragyogó, változatos mintákban kapható minden jobb divatárukereskedésben. ************************************ KRASZNER LAJOS ♦ szövet, posztó, bélésáru- és szabóiparosok ▼ szabókellékek nagyáruháza* és detailisták 1 M Sprinfrenich 3. oldal jsyfcr. törvényszéknek, mint felebbezési biróság000 pengőt meg nem haladó perekben hozott ítélete ellen felülvizsgálati kérelemnek helye nincs. Ez az értékhatár a kir. ítélőtábla, mint felebbezési bíróság ítélete tekintetében 5000 pengő. Igen fontos újítása a törvénynek az, hogy ha a bíróság előtt érvényesített követelés 400 pengőt meg nem halad, a követelést csak fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni. Ezen, szabály alól kivétel az, ha az adós nem lakik a követelésre per esetén illetékes járásbíróság területén. Tehát például a budapesti hitelező budapesti adósát 400 pengőig csak fizetési meghagyás útján perelheti, vidéki adósa ellen azonban a bejegyzett kereskedő 100 pengőtől 400 pengőig továbbra is a budapesti járásbírósághoz keresetlevelet nyújthat be. A fizetési meghagyás ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt lehet ellenmondással élni, az ezután benyújtott ellenmondást vissza kell utasítani. Meg fog tehát szűnni az eddigi eljárásban lehetséges volt végnélküli huzavona, miivel eddig az ellenmondás még a végrehajtás foganatosítása után is 15 napon belül előterjeszthető volt. A végrehajtási eljárás eddig érvényes szabályai is lényegesen módosultak. Mindenekelőtt is a mulasztási ítélet, bírói egyesség vagy fizetési meghagyás alapján ezután rendkívül egyszerűen és gyorsan rendeltetik el a végrehajtás. A végrehajtatónak ezen esetekben nem kell formaszerű végrehajtási kérvényt benyújtania, hanem bemutatja a mulasztási ítélet, bírói egyesség, vagy fizetési meghagyás kiadmányait és azokra 24 órán belül rávezetik a bíróságon a záradékot, amely az ítéletet, illetve az egyességet végrehajthatnak nyilvánítja. A huszonöt pengőt meg nem haladó követelések végrehajtását a községi elöljáróság foganatosítja a közadók behajtásának szabályai szerint. A bírósági végrehajtó ezen esetekben csak a végre-hajtató külön kérelmére és költségére foganatosítja a végrehajtást. A bírósági végrehajtó nyomban a foglalási eljárás befejeztével köteles a felekkel a költségifelszámítást közölni és a felvett végrehajtási jegyzőkönyv egy példányát a végrehajtást szenvedőnek nyomban átadja. Ingóságokra kitűzött árverés esetén, ha a végrehajtó csekélyebb értékű ingóságokat egy tétel alá foglalt, bármelyik érdekeit kérheti, hogy a kiküldött az egybefoglalt ingókat egyenként árverezze el. Legkésőbben az árverés napját megelőző tizedik napon a költségek előlegezése mellett bármelyik érdekelt kérheti, hogy az árverésre a bíróság szakértőt rendeljen ki az árverés alá kerülő ingóságok értékének megállapítása végett. Ez esetben a szakértő meghatározza, hogy az árverésre kerülő ingóságokért, szabad kézből való eladással milyen árat lehetne elérni. A szakértő által megállapított ár lesz a kikiáltási ár, melynek egyharmad részén alul a tárgyat a végrehajtást szenvedő hozzájárulásanéliü az első árverésen eladni nem lehet. A szakértői becslés költségeit az előlegező részére a tőkekövetelésével együtt kell a vételárból sorozni, azonban ha az árverés sikertelen marad, az előlegezett költséget nem kell megtéríteni. Ugyanezen szabályok vonatkoznak a mezőgazdaság vagy kisipar körébe tartozó ingóságok elárverezésénél, azon különbséggel, hogy ezen ingóságok értékét szakértő alkalmazása helyett helyi hatósági bizonyítvánnyal lehet igazolni. Ha olyan terményt foglaltak le, melynek piaci vagy tőzsdei ára van, a végrehajtást szenvedő- nek jogában van azt készpénzért az egyedüli vég- rehajtató, vagy a végrehajtó, vagy a hatóság közbenjöttével szabad kézből eladni. Ebben az eset-ben az eladási ár a piaci vagy tőzsdei ár kilentized- részénél kevesebb nem lehet. Árverésre kerülő ingatlan kikiáltási árának szak-értői becslés útján való megállapítását az árverési határnapja előtt 30 nappal bármelyik érdekelt kérheti. Ugyanezen határidőben kérhetik az érdekeltek is az ingatlannak a birtokrészletenkénti elárverezését, sőt megfelelő vázrajz bemutatása mellett birtokrészletek egyes részeinek külön árverését is lehet kérni. Az árverési vevő a jelzálogos hitelezővel megegyezhetik abban, hogy a hitelező jelzálogjoga, -A amennyiben a vételárból kielégítéshez jutna, és az ingatlanon teherként tovább is fennmaradjon. A bírósági végrehajtó a végrehajtási cselekményt csak abban az esetben köteles teljesíteni, ha díjait és költségeit a végrehajtató előlegezte. J ez a 1égyt- 25 pengőt meg nem haladó követelés erejéig a teeki könyvbe nem lehet bejegyezni. A törvény végrehajtási utasítása szerint a folyanatosított kielégítési végrehajtásokról a hatóságok úgynevezett veszélykönyvet tartoznak vezetni, melynek adatairól annak vezetője kérelemre kivonatot állíthat ki. (Ilyen kivonat bemutatásával váltó, vagy nem jogerős ítélet alapján biztosítási végrehajtás elrendelését lehet kérni.) Külön rendelet intézkedik arról, hogy a munka- ügyi bíróság ítélete ellen, 200 pengő értékig fel-; sebezésnek helye nincsen. Dr. Schwartz Pál , budapesti ügyvéd.