Textil-Ipar, 1931 (4. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-18 / 1. szám

• г - '• 1 • Т /#1. szám ^ TEXTIL-IP­AR ----------------------­ Xpu éf^ Mit kell mindenkinek tudni „törvénykezés egyszerűsítésé­ről“ szóló törvényből? (Az 1930. XXXIV. t. c. — Életbe lépett 1931. január 1-én) Régente еду-еду új törvényalkotás alig keltett valami különösebb emóciót a nagyközönség köré­ben. Igaz, hogy a gazdasági viszonyok stabili­tása következté­ben évtizedek múltak el anélkül, hogy valamely jelentősebb új törvényalkotásra szük­ség lett volna. Az e tekintetben fölmerült követel­ményeket novelláris pótlások teljesen kiielégítet­­ték. De nem is volt szüksége annak a kereskedő­nek vagy iparosnak, hogy a törvényeket ismerje, mert a jogi érzet és logikus, tisztességes gondol­kodás diktálta, miként járjon el ügyeiben, a vitás dolgok elintézését pedig ügyvédjére bízta. Nagy dolog volt a béke boldog éveiben, ha a kereskedő nem tett eleget fizetési kötelezettségének. Már az egyszerű perlés is komoly veszedelmet jelentett, a végrehajtás foganatosítása pedig egyenesen ka­tasztrofális volt s ilyen esetben az egész rokon­ságnak össze kellett fogni avégett, hogy a szo­rongatott adóst az elkerülhetetlen csődtől meg­mentsék. Ez a helyzet a háború kitörésével gyökeresen megváltozott. Egyrészt a gazdasági viszonyoknak kaleidoszkópszerű változásai mindig­ újabb és újabb problémákat vetettek felszínre és követeltek tör­vényi szabályozást, másrészt pedig­ az üzleti morál annyira lehanyatlott, hogy a fölmerült vitás kér­dések elintézésére már nem mutatkozott elégnek a szerződő felek jogi érzete, hanem mind nagyobb és nagyobb mértékben vált szükségessé a bíróság beavatkozása. A kötelezettségek pontos betartása ma már jó­részt a múlt emlékei közé tartozik. Az adós sze­mélyes inzultusnak veszi, ha 30 napos számlá­jának kiegyenlítését a hitelező már 60 nap múlva kéri és a helyzet eddig az volt, hogy a perlés­től sem ijedt meg­ a rosszhiszemű adós, mert a fent vázolt okoknál fogva a bíróságok oly hihe­tetlen tömegű perekkel voltak elárasztva, hogy amíg a benyújtott kereset tárgyalásra került, vagy amíg a meghozott ítélet végrehajthatóvá vált, bő­ségesen volt ideje a rosszhiszemű adósnak a ki­elégítési alapot elvonni hitelezőitől, vagy pedig a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás jótékony vé­dőszárnyai alá menekülni. A bíróságok tehermentesítése, a peres és vég­rehajtási eljárás egyszerűsítése és gyorsítása, a rosszhiszemű adósok perhúzási manővereinek meg­akadályozása azok a célok, amelyek a törvény­­hozást »a törvénykezés egyszerűsítéséről« szóló törvény megalkotásánál vezették. Hogy a kívánt eredmény az egyes intézkedésekkel elérhető lesz-e, a jövő fogja megmutatni. * A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény (a későbbiekben röviden »Te«) mindenekelőtt a bírósági hatáskört szabályozza az eddigiektől el­térően akként, hogy a pereket 100 pengő érték­határig a községi bíróság, 100 pengőtől 3000 pen­gőig (eddig 2000 pengő volt a felső határ) a járásbíróság, azonfelül pedig a törvényszék ha­táskörébe utalja. Mivel a perek igen jelentékeny része a 100 pengőn aluli ügyekből származik, a nagyközön­séget közelről érdekli az, hogy váljon a 100 pen­gőn aluli ügyek most már teljesen ki vannak-e véve a járásbíróságok hatásköréből? E tekintet­ben a hivatalos álláspont az, hogy mivel a per­­rendtartásnak a fizetési meghagyásokra vonatkozó paragrafusa hatályon kívül helyezve nincs, a 100 pengőn aluli követelések fizetési meghagyás útján a kir. járásbíróságok előtt egyelőre (a békebíró­­ságok tervezett felállításáig) ezután is érvényesít­­hetők. Mélyreható változást statuált a törvény a sze­génységi jog terén. Ezután a szegénységi jogian bélyegmentességet élvező fél ellenfele is fel van mentve a bélyeglerovás kötelessége alól, egészen a per befejezéséig, amelynek eredményétől függ azután az, hogy az alperesnek kell-e és milyen mértékben illetéket leróni. Ez a reform remélhe­tőleg véget fog vetni a szegénységi joggal űzött visszaéléseknek. Újítás az ismételt tanúidézések körüli sérelmek orvoslására az a rendelkezés, hogy ha a bíró­ság előtt a tárgyalásra megidézett tanú vagy szakértő megjelent, úgy ezek kihallgatása előtt nem szabad a tárgyalást semmilyen okból, még a bíró betegsége okából sem elhalasztani, hanem ez esetben a tanukat más bíró vagy jegyző hall­gatja ki. Ha a per tárgya 1000 pengőt meg nem halad, vagy a felperes szegényjogon perel, úgy a tanu­kat lakóhelyükön és pedig, ha járásbírósági szék­helyen laknak, a járásbíróság, m­ás esetben a községi bíróság hallgatja ki, hacsak valamely kü­lönös ok miatt, vagy ha a költségeket a fél ma­gára vállalja, a bíróság el nem rendeli a per­bírósághoz való idézést. Eddig jelentékeny tehertételt jelentettek a meg­jelent tanúk úti, ellátási és időmulasztási költsé­gei. A Te. kimondja, hogy 1000 pengőn aluli, valamint szegénységes perekben a lakóhelyén ki­hallgatott tanú csak a megjelenéséhez elkerülhe­tetlenül szükséges útiköltség megtérítését igényel­heti. Az időmulasztással járó károsodás megtérí­tésére csak napszámosnak van igénye. A munkaadó semmi hátránnyal nem sújthatja a munkást amiatt, mert ez tanulási kötelességé­nek teljesítése végett munkát mulasztott, így kü­lönösen munkabéréből semmit le nem vonhat s a helyettesítés költségét terhére t­e­m róhatja, ha pedig a végzett munka arányában fizeti a mun­kást, a lehetőség szerint alkalmat kell adni, hogy a munkás elmulasztott keresetét pótolhassa. A munkaadót, aki az előbbi bekezdésben fog­lalt tilalmat szándékosan meg­szegi, kihágás miatt pénzbüntetéssel kell büntetni. A kihágás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Előleges bizonyítás foganatosítását a bíróság ezután kir. közjegyzőre bízhatja. A Te. lényeges változást tartalmaz a felebbe­­zés értékhatára tekintetéiben is. A járásbíróságnak 200 pengőt meg nem haladó értékű perben ho­zott ítélete ellen felebbezésnek nincs helye, (eddigi 100 P volt az értékhatár) nagyobb értékű perben sem lehet felebbezni az ítélet ellen, ha az elutasít­­tatott, illetve megítélt követelésrész a 200 pengőt meg nem haladja. A Te. a felebbezésnek szóbeli tárgyalás nél­kül nyilvános előadása alapján való elintézésére irányadó értékhatárt az eddigi 1600 pengővel szemben 2000 pengőben határozza meg, s­zövet- és bélésáru szükségletét szerezze be az 1867 óta fennálló MODERN ÉS BREITNER CÉGNÉL Budapest, IV. Deák­ tér 3. Minőségben és mintákban utánozhatatlanok a Goldberger bemberg anyagok • Parisette Crepe Pastorale Goldechine-Goldona Crepe Germaine Mousseline Amourette Loiré Josephine •­ Keresse minden méter áru szélén a Goldberger Bemberg nevet TELRE GOLDBERGER RE­CORD BÁRSONY ragyogó, változatos mintákban kapható minden jobb divatárukereskedésben. ************************************ KRASZNER LAJOS ♦ szövet, posztó, bélésáru- és­­ szabóiparosok­­ ▼ szabókellékek nagyáruháza­­* és detailisták 1 M Sprinfrenich 3. oldal jsyfc­r. törvényszéknek, mint felebbezési biróság­­000 pengőt meg nem haladó perekben ho­zott ítélete ellen felülvizsgálati kérelemnek helye nincs. Ez az értékhatár a kir. ítélőtábla, mint felebbezési bíróság­ ítélete tekintetében 5000 pengő. Igen fontos újítása a törvénynek az, hogy ha a bíróság előtt érvényesített követelés 400 pengőt meg nem halad, a követelést csak fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni. Ezen, szabály alól kivétel az, ha az adós nem lakik a követelésre per esetén illetékes járásbíróság területén. Tehát például a budapesti hitelező budapesti adósát 400 pengőig csak fizetési meghagyás útján perelheti, vidéki adósa ellen azonban a bejegyzett kereskedő 100 pengőtől 400 pengőig továbbra is a budapesti já­­rásbírós­á­ghoz keresetlevelet nyújthat be. A fizetési meghagyás ellen a kézbesítéstől szá­mított 15 nap alatt lehet ellenmondással élni, az ezután benyújtott ellenmondást vissza kell utasí­tani. Meg fog tehát szűnni az eddigi­­ eljárásban lehetséges volt végnélküli huzavona, miivel eddig az ellenmondás még a végrehajtás foganatosítása után is 15 napon belül előterjeszthető volt. A végrehajtási eljárás eddig érvényes szabályai is lényegesen módosultak. Mindenekelőtt is a mu­lasztási ítélet, bírói egyesség vagy fizetési meg­hagyás alapján ezután rendkívül egyszerűen és gyorsan rendeltetik el a végrehajtás. A végrehajta­­tónak ezen esetekben nem­ kell formaszerű vég­rehajtási kérvényt benyújtania, hanem bemutatja a mulasztási ítélet, bírói egyesség, vagy­ fizetési meghagyás kiadmányait és azokra 24 órán belül rávezetik a bíróságon a záradékot, amely az íté­letet, illetve az egyességet végrehajthatnak nyil­vánítja. A huszonöt pengőt meg nem haladó követelések végrehajtását a községi elöljáróság foganatosítja a közadók behajtásának szabályai szerint. A bíró­sági végrehajtó ezen esetekben csak a végre-­­hajtató külön kérelmére és költségére foganatosítja a végrehajtást. A bírósági végrehajtó nyomban a foglalási el­járás befejeztével köteles a felekkel a költségifel­­számítást közölni és a felvett végrehajtási jegy­zőkönyv egy példányát a végrehajtást szenvedő­nek nyomban átadja. Ingóságokra kitűzött árverés esetén, ha a végrehajtó csekélyebb értékű ingóságokat egy té­tel alá foglalt, bármelyik érdekeit kérheti, hogy a kiküldött az egybefoglalt ingókat egyenként ár­verezze el. Legkésőbben az árverés napját megelőző tize­dik napon a költségek előlegezése mellett bárme­lyik érdekelt kérheti, hogy az árverésre a bíró­ság szakértőt rendeljen ki az árverés alá kerülő in­góságok értékének megállapítása végett. Ez eset­ben a szakértő meghatározza, hogy az árverésre kerülő ingóságokért, szabad kézből való eladás­sal milyen árat lehetne elérni. A szakértő által meg­állapított ár lesz a kikiáltási ár, melynek e­gy­­harm­ad részén alul a tárgyat a végre­­­hajtást szenvedő hozzájárulás­a­­nél­i­­­ü­­ az első árverésen eladni nem le­he­t.­ A szakértői becslés költségeit az előlegező ré­szére a tőkekövetelésével együtt kell a vételárból­ sorozni, azonban ha az árverés sikertelen marad,­ az előlegezett költséget nem kell megtéríteni. Ugyanezen szabályok vonatkoznak a mezőgaz­daság vagy kisipar körébe tartozó ingóságok el­árverezésénél, azon különbséggel, hogy ezen ingó­ságok értékét szakértő alkalmazása helyett hely­i hatósági bizonyítvánnyal lehet igazolni. Ha olyan terményt foglaltak le, melynek piaci vagy tőzsdei ára van, a végrehajtást szenvedő-­ nek jogában van azt készpénzért az egyedüli vég-­ rehajtató, vagy a végrehajtó, vagy a hatóság közbenjöttével szabad kézből eladni. Ebben az eset-­­ben az eladási ár a piaci vagy tőzsdei ár kilentized-­ részénél kevesebb nem lehet. Árverésre kerülő ingatlan kikiáltási árának szak-­­értői becslés útján való megállapítását az­ árverési határnapja előtt 30 nappal bármelyik érdekelt kér­heti. Ugyanezen határidőben kérhetik az érdekeltek is az ingatlannak a birtokrészletenkénti elárverezését, sőt­ megfelelő vázrajz bemutatása mellett birtokrészle­­tek egyes részeinek külön árverését is lehet kérni. Az árverési vevő a jelzálogos hitelezővel meg­egyezhetik abban, hogy a hitelező jelzálogjoga, -A amennyiben a vételárból kielégítéshez jutna, és az ingatlanon teherként tovább is fennmaradjon­. A bírósági végrehajtó a végrehajtási cselek­ményt csak abban az esetben köteles teljesíteni, ha díjait és költségeit a végrehajtató előlegezte.­ J e­­­z a 1­é­g­y­t- 25 pengőt me­g nem­ halad­ó követelés erejéig a te­­­ek­i kö­n­y­vbe nem l­ehet bej­e­g­yezn­i. A törvény végrehajtási utasítása szerint a fo­l­yanatosí­tott kielégítési végrehajtásokról a hatósá­­­gok úgynevezett veszélykönyvet tartoznak­ vezetni, melynek adatairól annak vezetője kérelemre kivonatot állíthat ki. (Ilyen kivonat bemutatásával váltó, vagy nem­ jogerős ítélet alapján biztosítási végrehajtás elrendelését lehet kérni.) Külön rendelet intézkedik arról, hogy a munka-­ ügyi bíróság ítélete ellen, 200 pengő értékig fel-; sebezésnek helye nincsen. Dr. Schwartz Pál , budapesti ügyvéd.

Next