Textil-Ipar, 1934 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1934-01-12 / 1. szám

­leled hímzéseit Az Országos Iparművészeti Múzeum­ban a keleti hímzések és szövetek ki­állítását Nemes Marcell egykori gyűjte­ményéből származó értékes szövetekkel egészítették ki. A Krisztus utáni IV. és V. századból a görögös padlómozaik min­tára emlékeztető — régi sírokban lelt — egyiptomi és a VI—VII. századból szár­mazó egyiptomi­ kopt szövetek és heve­­derszerű szalagok méltán keltettek fel­tűnést. Ezek a koptszövetek már nem fekete-fehér és barna-fehérek, hanem gobelinszövésűek és sokszínűek. A régiek a rendkívül értékes selyemszöveteket igen takarékosan használták fel, szét­vágott szalagszerű szegélyezésekben. A minták egyszerűek: négyzetek, sokszögek, csillagos körök, keresztek, szívek, fél­­holdszerű díszek és palmetták. A szi­­metrikus elrendezésű állatfigurák is fel­tűnnek. A régi szöveteknél az egyiptomi, a perzsa és a görög formákat érdekesen variálják. A kiállított bizánci szövetek közül a Nemzeti Múzeum tulajdonát képező V. századbeli aranyszálas Victoria alakját ábrázoló töredék a legérdekesebb. A bi­zánci XIII. századbeli — a trónusán ülő Madonna és két szent harmonikusan Bélcsárs­k és szabókellékek BRÜCK és GROSZ Budapest, V. Erzsébet­ tér 6. SAJÁT KIKÉSZÍTÉS Mindenfajta kődiógombot, csontgombot gyárt QOHENCÍVEK RT. Budapest, V. Bálvány­ u. 22.1. em. Tel.: 27-6-14 Kirakatához babát és egyéb dekorációból nagy raktárt talál COMPACTORNÁL Budapest, IV. fűfagyár-u.27 Telefonszám: 84-3­75 Mindenfajta varrófonalakat legjobban és legolcsóbban akkor vásárol, ha mindenütt a mi gyártmányainkat kéri FONALKIKÉSZÍTŐ RT Budapest, IX. Thaly Kálmán­ utca 39. Telefon : LEK­BERGER 2US5 TESTVÉREK Budapest, IX. Mester-u 27 Gyártmányai legkitűnőbb minőségekben.. Vattelin Frottier törölköző Gyapsusál Nyakkendőszövet (selyemből és műselyemből) Frottier lepedő GÜNCZLER ERNŐ finom csecsemő és gyermek kötöttáruk gyára Budapest, VI. Révay-u. 14. sz. Telefon : 23-3-32. ,írni Dragger Tomo TEXTILGYÁRI SZÁMLÁLÓK ÉS MÉRŐK­­I. Vetülékszámlálók, bankszámlálók, fonalmérők, mérőszerkezetek (szalag, csipke, stb. részére), kézi sodrókerekek paszományosok részére, orsótartók, mintakerekek. ÓRAGYÁR, BUDAPEST, Vill. TOMO-U. 26 SZŐGYÉN TIBOR BANKÜZLET ALAPÍTVA: 1­920. BUDAPEST, VI. KÉR TERÉZ-KÖRÚT 56. Tel.: 26-3-27, 13-9-92, 12-7-49 Bankszerű hitelműveletek. Bizonyítsunk! Nem kell azon csodálkozni és szörnyüködni, hogy a magyar textilipar ellen vádaskodások acsarkodnak. így van ez mindig és mindenütt; ha valakinek kezd jól menni, azok, akik lemarad­tak, igyekeznek ezt megkeseríteni, egyrészt, hogy lemaradásukat önmaguk előtt igazolják, midőn a másikat ravasz fondorlatok­kal vádolják, másrészt, mert mind­enki hajlamos arra, hogy a másik boldogulását a maga érdekei ellen való inzultusnak érezze. Jól esik másra kenni a magunk hibáját és jól esik egy kis eti­kával kozmetikázott intrikában kiélni irigységünket. Van aztán komolyabb, tragikusabb oka is az ilyen ellenségeskedésnek, hi­szen bajba juthat hibáján kívül értékes és tehetséges ember is, aki joggal érzi igazságtalanságnak balsorsát és igazságtalanságnak érzi azt is, hogy másoknak sikerül, ami neki nem akar sikerülni. Ne kutassuk, hogy milyen motívumok indították el a tex­tilipar ellen azt a hadjáratot, mely a közvéleményt mindenféle burkolt és nyílt gyanúsításokkal és vádakkal igyekszik m­egmér­­gezni. Mind a három motívum szerepelhet itt, sőt egy negyedik is: a bizonyos érdekeltségek szolgálatában buzgólkodó sajtó­orgánumok túlbuzgalma, mely sokszor alaposan elveti a sulykot. Mert aligha hihető, hogy komoly agrártényezők, bármilyen jo­gos elkeseredés fűtse is őket a mezőgazdaság világválsága miatt, komolyan azt tudnák állítani, hogy az agrárexport nehézségeinek oka a textilipar elzárkózása behozatali tilalmakkal. Túlbuzgó sajtóorgánumok operálnak ezzel a — hogy is mondjuk csak - tudva állított valótlansággal, amit minden komoly agrárpolitikus egyszerű hazugságnak érez, hiszen nyilvánvaló, hogy a textil­ipar nem azonos a kormánnyal és nem a textilipar állapítja meg, hogy az állam kompenzációs tárgyalásaiban milyen beho­zatali politikát h­a­szil­ál fegyverül és milyen tilalmakat vélt takti­kájához alkalmasaknak. Erről a vádaskodásról nem is érdemes többet beszélni, an­nál inkább azonban a másikról, amely úgy szól, hogy a magyar textilipar drágán selejtes minőséget termel és választékban sem tud megfelelőt nyújtani. Egyre gyakrabban hangzik ez a vád túlbuzgó fiatalemberek részéről, s hiába cáfolják és cáfoltuk mi is konkrét adatokkal, a vád tovább furakodik, mert a pletyká­nak éppen az a természete, hogy tényekkel nem befolyásolható. Egy kis hazafiat­lanság is van ebben a manőverben, hiszen egy virágzó magyar munkaalkalom destruálása nem mondható éppen nemzetépítő cselekedetnek, de hát ne érzékenykedjünk, úgyis hiábavaló lenne; az üzlet üzlet és ötvenezer textilmunkás kenyere némely szempontok szerint annál egészségesebb, mentől keve­sebb. A magyar vásárlóközönséget elvadítani a magyar árutól, ez bizony nem iskolapéldája az etikai felelősségérzetnek, de hát mindenki olyan, amilyennek született, s mi hiába próbálnánk va­lakit mássá formálni, a grammofon mindig csak azt a lemezt forgatja, amit a teremtő akarat, vagy esetleg a politikai érdek belehelyezett. Beszélni okosan csak a közönséggel lehet, tényekkel és igaz­ságokkal csak a közönséget befolyásolhatjuk, már ha van a közvetlen érintkezésre mód, ami a sajtó révén nem adódik, hiszen ugyanannak a publikumnak mindig ugyanaz a sajtó grammofonozza ugyanazt. De most itt a jó alkalom, a tavaszi Nemzetközi Vásár, ahol a magyar produkció közvetlenül érint­kezésbe kerül a legszélesebb nyilvánossággal és olyan tényekben dokumentálhatja magát, amiket sem letagadni, sem félrecsa­varni, sem elhallgatni nem lehet. Itt most megmutathatja a magyar textilipar közvetlenül a magyar közönségnek árait, mi­nőségeit és választékát. Bizonyíthat. De az igazság nem elég a bizonyításhoz: fontos a szuggeráló megfogalmazás is. A közönség ne csak ízléses holmik lenyűgöző sokféleségét lássa, hanem lássa azt olyan elrendezésekben, amik kiemelik a lényeges tudnivalókat, nem engedik a döntő ada­tokat elsikkadni a tömegben. Kalauzolni kell a közönség érdek­lődését a bizonyítás tendenciája szerint, miután előbb felkeltöt­­ték ezt az érdeklődést a tálalás, az installálás művészi ötle­tességével. És nem elég az egyes gyárak és gyárosok egyéni akcióira: most a testületnek, a textilesek egyesületének kell fel­ébredni mélázásából és odaállni irányítóul a munka élére. Ki­jelölni a vezető elveket, közös nevezőre hozni az egyes kiállítók munkáját, hogy ne a túlzott konkurrencia, hanem a kooperáció szándékai vezessék az akciókat, ne elhomályosítani, hanem ki­egészíteni igyekezzenek egymást, hogy minden kvalitás zavar­talanul érvényesülhessen egy céltudatos együttműködésben. De ez sem elég. Most maga az Egyesület, a textilszakma erkölcsi korporációja álljon ki a porondra. Vajjon elképzelhetetlen lenne a textilszakmának egy olyan központi kiállítása, mely nem az egyes cégeket, hanem magát a szakmát reprezentálja? Gondoljunk egy ízlésesen kistafírozott helyiséget, ahol grafikonok, mo­dellek, fotográfiák, képek mutatják a magyar textília fejlődését, ahol a közönség összehasonlító táblázatokban, persze szellemes rajzokba komponált kimintázásokban látja, hogy mi volt húsz éve és mi most ez a magyar ipar, mennyi embernek ad­ótenyeret és mekkora százalékban részese az eleven magyar termelésnek. Itt lehetne mintákon bemutatni a magyar minőséget, össze­hasonlítani a legjobb külföldivel, bemutatni a minták válto­zatosságát, az árak versenyképességét és képeket adni a magyar textilexportról, arról, hogy mi a külföld véleménye rólunk és arról, hogy mit jelent ez az export a magyar kereskedelmi mér­legben. Mit adózik, mit termel, mit éltet a magyar textilipar. Bizonyítani. Bizonyítani nemcsak a magyar textilszakma igazságát a rágal­makkal szemben itthon, hanem bizonyítani a magyar igazságot az idecsődülő külföldiek előtt. Bizonyítani a haladást, a fejlődést, a tragédiákból is épen feltámadó alkotóerőt, aminek tanúsítására éppen a textilfejlődés a legalkalmasabb, és aminek tanúságai egyúttal azt is bizonyítják, hogy nélkülünk a Dunamedencében nincs kibontakozás és bi­zonyítják a magyar impérium­ jogát a Kárpátoktól az Adriáig. Revíziót bizonyíthatunk. Revideálni a textiliparról terjesz­tett rossz híreket és revideálni a hazug határokat; egyszerre szol­gálhatnánk a magánérdeket és a legmagasabb közérdeket. Jó lenne gondolkozni ezen, most, mikor a tavaszi vásár előkészüle­tei megkezdődnek. összekomponált aranyhímzésű képe — a gyűjtemény egyik legszebb darabja. Perzsa XVII—XVIII. századbeli finom, apró virágmotívumok fémdíszitésekkel. XVIII—XIX. századbeli Kashmir-ken­­dők. XVII—XIX. századbeli indiai hím­zések között igen érdekes zöld alapon vörös — magyar kalotaszegi varrotások­­hoz hasonló motívumú — kézimunka tűnik fel. A XVII—XVIII. századbeli Skutari bársonyok és a pompás török 18. századbeli fémdíszítéses kézimunkák és a 17. századbeli gyönyörű élénk vörös bársonyok, szegfű és tulipános ornamen­tikájú darabjai tökéletes textiltechniká­ról tanúskodnak. Kínát csudaszép mandarin köpenyek képviselik. Apró, finom minták. Arany­sárkányok. Egy zöldalapú, 18. század­beli szöveten egybefutó vonalas horog­­keresztmotívum fut végig. Igen szép kí­nai teaházas gobelinszerű lila, zöld, drapp, kék rojtdíszítésű hímzéseket találunk. 18. századbeli stilizált virágos, festett, pil­langós, pávás madaras japán kézimunkák. A 19. század Japánját pedig egy mo­dern paraván képviseli, amilyenekkel pol­gári családoknál ma is gyakran talál­kozhatunk. Igen hangulatosak a jávai 19. század­beli — elefántos zászlós-lándsás elefánt­­hajcsáros — batikszerű kézimunkák. Organtull Szúnyogháló Kalapmuszlin Saját manipuláció. Kézimunka­alapanyagok legolcsóbban Ungár Ernő­nél Budapest, V. Sas utca 29. sz ./ы„ vápa, férfi fehérnemű BÉRMUNKÁT BRAUN JENŐ Bpest, III. Szentendrei-u. fehérnemű üzeme 10la. Tel. : 62-2-68. ♦ BUDAPEST-VM NOVIBAZÁR TÉR-C- TELEFON­­ 96-7-27. ♦ Kőbányai Szövőgyár RT Gyár: Budapest, X. Szállás-utca 8 Központi iroda: V. Wekerle Sándor­ utca 24 . Gyárt: kanavászt, zefirt, lepedővásznat, molinót stb. LEHET KÉPZELNI ГПА mÓR mfM/vRUT SZÖVÖTT* SZflLAQClKC­ NÉLKÜL QVflRTJP. __ ___ fflltfZOVOCUflD­o­. BUDAPEST-¥n-CZ0BOR-U.­99.: Tapétát, fest, mázol, tapétát elad HANTOS TESTVÉREIK m. T. BUDAPEST. VN HORN­EDE-U. 5 TELEFON: 19-4-51, 18-5-23. Baby kötött és trikóáruk legolcsóbban, ízléses kivitelben Fazekas Sándor kötöttárugyára Budapest, VII. Klauzál utca 18 Telefon : 44-9-52. HORVÁTH MIKSA SZŐNYEGIPAR RT. Futószőnyegek gyártása Magyar perzsaszőnyegek minden minőségben­ készítése. Budapest, V. Visegrádi­ u. 62.

Next