Textil Ipar, 1944. (17. évfolyam, 1-15. szám)
1944-01-14 / 1. szám
Textilipar1944 január 14 A textilvásárlás Az igazságos és arányos elosztás biztosítására a közellátásügyi miniszter 29.400/1943. K. M. számú rendeletével (megjelent a Textil-Ipar Újság 1943. évi 10. számában) számszerűleg meghatározta azt a legnagyobb mennyiséget, amelyet a külön felsorolt ruházati cikkekből egyegy fogyasztó az 1943. év folyamán beszerezhetett. A 67.400/1943. K. M. számú rendelet folytatólag érvénybe léptette ezt a szabályozást az 1944. évre is. A beszerezhető ruházati cikkek mennyiségének 1944. évre történt új megállapítása azonban több pontban különbözik a tavalyitól. Az első eltérés az, hogy a beszerezhető legnagyobb mennyiség új megállapításánál különválasztja a fiú- és leánygyermekeket és így négy csoportot különböztet meg, így a fiú- és leánygyermekek ruházkodásában fennálló természetszerű különbségeket is figyelembe vehették. Az új szabályozás az alábbiakban különbözik a tavalyitól: 1. felöltő vagy kabát: a beszerezhető mennyiség továbbra is egy darab, mint tavaly, ebbe azonban beleszámít a textilanyag felhasználásával készült vihar- és esőkabát is. 2. felsőruha: a tavaly beszerezhető legnagyobb mennyiség gyapjú-, pamut-, len- és kenderanyagokból készült felsőruháknál férfiak részére 2 rend, nők és gyermekek részére egy rend. Egyéb anyagból (műselyem stb.) készült felsőruhánál nők és gyermekek részére 2 rend, nők és gyermekek részére 3 rend felsőruha. Az új szabályozás gyapjúanyagtól vagy pamutipari férfi felsőruházati anyagból férfiak, nők, fiú- és leánygyermekek részére egyaránt 1—1 rend, pamutból, műselyemből, műszálból, selyemből és kötött-hurkolt anyagokból 1 rend, nők részére 2 rend, fiúgyermekek részére 1 rend, leánygyermekek részére 2 rend felsőruha beszerzését engedélyezte. Ezenfelül férfiak és fiúgyermekek rendje 1944-men nyiségek rendkívüli szükséglet (pl. menyasszonyi kelengye stb.) címén sem léphetők túl. A kereskedő az áru kiszolgáltatása előtt — figyelembe véve, hogy a vásárlási könyvbe hány személy van bejegyezve— köteles megvizsgálni, hogy 1944 január 1. óta mit vásárolt a vevő s ennek alapján még vásárolhat-e. Továbbá, nem készíttetett-e a fogyasztó hozott anyagból ugyanolyan ruházati cikket, mint amilyet vásárolni akar. Magától értetődik, hogy a vásárlási könyvbe bejegyzett ruhaanyagot és az abból (mint hozott anyagból) készített ruhát nem kell kétszer számítania, hanem csak egyszer. A hozott anyagból készített ruha csak akkor számít önállóan bele a beszerezhető legnagyobb mennyiségbe, ha az elkészítéséhez szükséges anyag megvásárlása nincs a vásárlási könyvbe bejegyezve (tehát azt a fogyasztó nem a folyó évben, hanem már régebben vásárolta). A ruházati cikkeket elkészítő iparos (szabó vagy fehérneműkészítő) ugyancsak a fogyasztó vásárlási könyvéből ellenőrzi, hogy elkészítheti-e a hozott anyagból a kivnnl ruházati cikket. Meg kell állapítania a vásárlási könyvből, hogy a fogyasztó 1944 január 1. óta vásárolt-e ugyanolyan kész ruházati cikket, mint amilyent elkészíttetni akar. Az anyagok vásárlását a szóbóa szóbanforgó ruházati cikkek csak a közvetlen fogyasztás szükségletének megfelelő és a rendkívüli gazdasági viszonyok által indokolható mennyiségben vásárolhatók. Ez annyit jelent, hogy a fogyasztó ilyen ruházati cikkeket is csak szükségletéhez mérten, időnként vásárolhat. Az összes vásárlások mennyisége azonban az egész év folyamán nem tehet rs többet, mint amennyit a rendelet engedélyez. Természetesen ne essünk a másik végletbe sem. Pl. két pár nőiharisnya vagy két darab alsónadrág vásárlása még rendes szükségletnek tekinthető anyagot a megengedettnél nagyobb mennyiségben azon a címein sem szabad beszerezni, hogy abból a vevő nem az (1) bekezdésben említett ruházati cikket lován előállítani. (4) A textiláruknak közvetlen fogyasztók részére aladásával foglalkozó kereskedő, valamint a ruházati cikkek készítésével foglalkozó iparos köteles a fogyasztó vásárlási könyvében az (1) bekezdésben felsorolt textilárukból az 1944. évi január hó 1. napja óta eszközölt bevásárlásokat ellenőrizni. Annak a fogyasztónak, aki valamely textiláruból az előző bekezdésben megszabott mennyiséget már beszerezte, ily textilárut kiszolgáltatni, illetőleg hozott anyagból készíteni nem szabad. részére 1 rendben- vagy kenderanyagból készült felsőruhát, összesen tehát mind a négy fogyasztócsoport részére 3—3 rend felsőruha beszerzését engedélyezték. Felsőruhának számít azonban a pongyola, a házikabát, a fürdőköpeny és a strandköntös is. A tavaly beszerezhető védő munkaruhákon kívül (férfiak és nők 2 rend, gyermekek 1 rend), a férfiak ezenfelül idén még külön egy len-, kender- vagy pamutanyagból készült munkásnadrágot is beszerezhetnek. 3. az alsóruhakvótát a tavalyi 2-ről 3 rendre emelték fel, ebbe a mennyiségbe viszont idén a kötött-hurkolt áruk is beleszámítanak. 4. női harisnyás nők továbbra is 9 párt szerezhetnek be, akár hernyóselyemből, műselyemből, műszálból vagy ezek keverékéből. (Leánygyermekekre ez nem vonatkozik.) Egyéb harisnya (beleértve a Zoknit, bokafixet és a fejnélküli harisnyaszárat is) férfiak részére 6 pár, nők részére 3 pár, fiú- és leánygyermekek részére 6 pár. Fél rend ruhának számít az öltönykabát a mellénnyel együtt; ugyancsak fél rend a férfinadrág, a női blúz vagy szoknya is. A női kosztüm (szoknya és kabát) azonban egész rend felsőruhának számít. Az alsóruhák közül a nappali ing, az alsónadrág, a női kombinés a női nadrág fél rend alsóruhának, a hálóing és a pizsama egész rend alsóruhának, számít. Két fél rend felső- vagy alsóruha vásárlása ugyanannyit jelent, mintha a fogyasztó egy teljes rend ilyen ruhát vásárolt volna, tehát pl. két női blúz a beszerezhető mennyiség szempontjából 1 rend felsőruhának számít. S ugyanígy 1 rend alsóruhát jelent 2 férfiing vagy 2 alsónadrág beszerzése is. A fogyasztó a ruházati cikkeket akár készen vásárolhatja, vagy pedig az elkészítésükhöz szükséges anyagot szerezheti tó és a ruhát elkészíttetheti szabóval vagy fehérneműkészítővel. Természetesen csak olyan mennyiségben szerezhet jó ruházati cikkek elkészítésére alkalmas anyagot, amennyi az előírt mennyiségű ruházati cikk elkészítéséhez szükséges. Ennél többet akkor sem szerezhet be ezekből, ha a vevő nem a szóbanforgó cikket, hanem pl. ágyneműt, asztalterítőt stb. akar készíttetni. A felsorolt ruházati cikkekből szabóval vagy fehérneműkészítő iparossal sem szabad többet készíttetni a megállapított mennyiségnél. Ebből a szemponttól közömbös, hogy a fogyasztó a szabónak átadott anyagot mikor szerezte be. A rendeletben meghatározott legnagyobb menyiparosnak vagy fehérneműkészítőnek nem kell figyelembe vennie, csak a kész ruházati cikkekből eszközölt bevásárlásokat és a hozott anyagból való előbbi készíttetést. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy a korlátozás alá nem eső ruházati cikkeket sem szolgáltathatják ki a fogyasztónak korlátlan mennyiségben, hanem csak a közvetlen szükségletnek és a rendkívüli gazdasági viszonyok által indokolt menynyiségben. A régi ruhák átalakítására (fordítására, átszabására stb.) egyáltalán nem vonatkozik a rendelet. A régi ruhák átalakítása vagy azok anyagából új ruházati cikkek készítése nincs korlátozva, mert a beszerezhető legnagyobb mennyiség megállapítása csak az új anyagokra és az új anyagokból készült ruházati cikkekre vonatkozik. A vásárlási könyvbe pontosan úgy kell bevezetni minden tételt, hogy abból minden kétséget kizáróan meg lehessen állapítani, hogy a kereskedő milyen textilárut vagy ruházati cikket szolgáltatott ki, pl. férfi felöltőszövetet, női kosztümszövetet, házikabátot, műselyemblúzt, férfi nappali inget, pizsamát, gyermek hálóinget, hernyóselyem nőiharisnyát, gyermekharisnyát, bokafixet stb. Azoknak a ruházati cikkeknek és anyagoknak kiszolgáltatásánál, amelyekből a beszerezhető legnagyobb mennyiség meg van állapítva, a kereskedő a 607.100/1943. K. M. számú rendelet 7. §-ának (3) bekezdése értelmében vezetett feljegyzésében, illetőleg nyilvántartásában köteles feljegyezni a vásárlási könyvbe bejegyzett összes adatokat (kiszolgáltatás időpontja, áru pontos megnevezése, mennyisége és ára) s ezenfelül a vevő nevét, pontos lakcímét és vásárlási könyvének számát is. Mint ismeretes, a többi textiláru kiszolgáltatásának feljegyzése közelebbről körülírva nincs, a fentebb idézett s a Textil-Ipar Újság 1943. évi 8. számában megjelent rendelet csak annyit mond, hogy a kiskereskedő oly formában tartozik eladásairól feljegyzést vezetni, hogy abból a részére kiutalt és általa átvett textilárukról bármikor pontosan elszámolhasson. Ismételjük, hogy a beszerezhető legnagyobb mennyiség megállapítása nem jelenti azt, hogy ezt (pl. harisnyákat) a fogyasztó most már egyszerre is beszerezheti. A vásárlási könyvre vonatkozó szabályok a textiláruk vásárlásánál továbbra is érvényesek s ennek folytán A textiláruk kiszolgáltatásának korlátozása. A m. kir. közellátásügyi miniszter 67.400/1943. K. M. számú rendelete. A textiláruk előállításának és forgalmának szabályozásáról szóló 1.969/1943. M. E. számú rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1- §• (1) A közvetlen fogyasztó az 1944. évi január hó 1-től kezdve az alább felsorolt textilárukból 2- §■ (1) Az 1. §-ban felsorolt textiláruk kiszolgáltatását a fogyasztó vásárlási könyvébe úgy kell bejegyezni, hogy a bejegyzésből a kiszolgáltatott textiláru fajtája (pl. férfi felöltőszövet, női nadrág, gyermekharisnya) és mennyisége pontosan megállapítható legyen. (2) A textiláruknak közvetlen fogyasztók részére eladásával foglalkozó kereskedő köteles az 1. §-ban felsorolt textiláruk kiszolgáltatásáról a 607.100/1943. K. M. számú rendelet (Textil- DEMETROVITS MÉRNÖK TEXTILGYÁRA — vásárlási könyvbe való bejegyzés mellett — legfeljebb a következő mennyiséget szerezheti be: férfiaknők fiú leány gyermekek (2—14 éves korig) 1. Felöltő vagy kabát (textilanyag felhasználásával készült vihar- és darab esőkabát is) .... 2. Felsőruha gyapjúipari anyagból vagy pamutipari férfifelsőruházati anyagból (házikabát, pongyola, strandkön-rendöl)............................. 3. Felsőruha pamutból, műselyemből, műszál- 1x51, selyemből vagy ezek keverékéből, továbbá bámily anyagból készült kötött-hurkolt áru (házikabát, pongyola, fürdőköpeny,rend strandköntös . . 4. Felsőruha len- és ken,rend deripari anyagból . . 5. Védő munkaruha (öve-i rali, munkaköpeny, munkakötény és hasonlók, ide nem értve a gyapjúipari anyagrendől készült cikkeket) . 6. Munkásnadrág len- és kenderipari anyagból, risnyaszár iS. . . . .6 3 6 6 (2) Az öltönykabát mellénnyel, a nadrág, a női blúz, továbbá a szoknya fél rend felsőruhának, a női kosztüm (szoknya és kabát) egész rend felsőruhának, a nappali ing, az alsónadrág és a női kombiné fél rend alsóruhának, a hálóing és a pizsama pedig egész rend alsóruhának számít. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt kész ruházati cikkek helyett a fogyasztó —a megfelelő mennyiségben — az ezek elkészítéséhez szükséges anyagokat is beszerezheti; az (1) bekezdésben megjelölt mennyiségnél több kész ruházati cikket azonban az iparos a vevő által hozott anyagról sem készíthet. Az (1) bekezdésben felsorolt cikkek elkészítésére alkalmas vagy pamutipari férfifelsőruházati anyagtól 7. Alsóruha (nappali ing, alsónadrág, Lombiné, hálóing, pizsama) ide értve a kötött-burkolt árut is........................ 8. Női harisnya hernyóselyemből, műselyemből, műszálból, vagy ezek keverékéből . . 9. Egyéb harisnya (zokni,— rókafix, fejnélküli ha-Pí í 1 1 1 11 T 1212 — i — 2211 darab end 3333 ár 9 — — ár '■tttfo/i&í/'kabló-u. Ipar Újság 1943. évf. 8. szám) 7. §-ának (3) bekezdése értelmében vezetett feljegyzésében (nyilvántartásában) feltüntetni a fogyasztó vásárlási könyvébe bejegyzett adatokat (a kiszolgáltatás időpontját, az áru megnevezését, mennyiségét és árát s ezenfelül a vevő nevét, pontos lakómét és vásárlási könyvének számát). 3. §(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés — különösen az árdrágító visszaélésekről szóló 1920: XV. tc. vagy a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló 1941: X. tc. rendelkezései •— alá nem esik, az 1.960/1943. M. E. számú rendelet 9. §-ának (1) bekezdésben megállapított kihágást követi el és az ott megszabott büntetéssel büntetendő. a) az a fogyasztó, aki ennek a rendeletnek a hatálybalépése után az 1. §-ban felsorolt textilárukból a megengedettnél nagyobb mennyiséget szerez be; b) az a kereskedő, illetőleg iparos, aki ennek a rendeletnek a hatálybalépése Lattán az 1. §§-ban felsorolt textilárukból valamely fogyasztónak a megengedettnél nagyobb mennyiséget kiszolgáltat, illetőleg hozott anyagból elkészít; c) az a kereskedő, aki az 1. §-ban felsorolt textiláruk kiszolgáltatását a fogyasztó vásárlási könyvébe nem a 2. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint jegyzi be vagy azok kiszolgáltatásáról a 607.100/1943. K. M. számú rendelet 7. §-ának (3) bekezdése értelmében vezetett feljegyzésében (nyilvántartásában) a jelen rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében megjelölt adatokat nem tünteti fel. (2) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihágás felderítése körül szerzett érdemek jutalmazására, a kihágás miatt eljáró hatóságokra és az eljárás adatai szerint elkobzás alá eső áruk lefoglalására nézve az 1.960/1943. M. E. számú rendelet 9. íj-ának (2)—(6 bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. LŐRINCZ PÁL kötöttáru üzeme ÚJPEST, Kassai u. 52. Tel. :• 295-109 KÉSZÍT: Kötszövött női, férfi és baby árukat legszebb kivitelben