Textil Ipar, 1944. (17. évfolyam, 1-15. szám)

1944-01-14 / 1. szám

Textilipar1944 január 14 A textilvásárlás Az igazságos és arányos elosztás biz­tosítására a közellátásügyi miniszter 29.400/1943. K. M. számú rendeletével (megjelent a Textil-Ipar Újság 1943. évi 10. számában) számszerűleg meghatározta azt a legnagyobb mennyiséget, amelyet a külön felsorolt ruházati cikkekből egy­­egy fogyasztó az 1943. év folyamán be­szerezhetett. A 67.400/1943. K. M. számú rendelet folytatólag érvénybe léptette ezt a szabá­lyozást az 1944. évre is. A beszerezhető ruházati cikkek mennyiségének 1944. évre történt új megállapítása azonban több pontban különbözik a tavalyitól. Az első eltérés az, hogy a beszerezhető legnagyobb mennyiség új megállapításá­nál különválasztja a fiú- és leánygyer­mekeket és így négy csoportot külön­böztet meg, így a fiú- és leánygyerme­kek ruházkodásában fennálló természet­­szerű­ különbségeket is figyel­em­be ve­hették. Az új szabályozás az alábbiakban kü­lönbözik a tavalyitól: 1. felöltő vagy kabát: a beszerezhető mennyiség továbbra is egy darab, mint tavaly, ebbe azonban beleszámít a textilanyag felhasz­nálásával készült vihar- és esőkabát is. 2. felsőruha: a tavaly beszerezhető legnagyobb mennyiség gyapjú-, pamut-, len- és kenderanyagokból készült felsőruháknál férfiak részére 2 rend, nők és gyermekek részére egy rend. Egyéb anyagból (műselyem stb.) készült felsőruhánál nők és gyermekek részére 2 rend, nők és gyermekek részére 3 rend felsőruha. Az új szabályozás gyapjúanyagtól vagy pamutipari férfi felsőruházati anyagból férfiak, nők, fiú- és leánygyermekek részére egyaránt 1—1 rend, pamutból, műselyemből, műszálból, selyemből és kötött-hurkolt anyagokból 1 rend, nők részére 2 rend, fiúgyermekek részére 1 rend, leánygyer­mekek részére 2 rend felsőruha beszerzését en­gedélyezte. Ezenfelül férfiak és fiúgyermekek rendje 1944-men­ nyiségek rendkívüli szükséglet (pl. menyasszonyi kelengye stb.) címén sem léphetők túl. A kereskedő az áru kiszolgáltatása előtt — figyelembe véve, hogy a vásárlási könyvbe hány személy van bejegyezve­­— köteles megvizsgálni, hogy 1944 január 1. óta mit vásárolt a vevő s ennek alapján még vásárolhat-e. Továbbá, nem készíttetett-e a fogyasztó hozott anyagból ugyanolyan ruházati cikket, mint ami­lyet vásárolni akar. Magától értetődik, hogy a vásárlási könyvbe bejegyzett ruhaanyagot és az abból (mint hozott anyagból) készített ruhát nem kell kétszer számítania, hanem csak egyszer. A hozott anyagból készített ruha csak akkor számít önállóan bele a beszerezhető legnagyobb mennyi­ségbe, ha az elkészítéséhez szükséges anyag meg­vásárlása nincs a vásárlási könyvbe bejegyezve (tehát azt a fogyasztó nem a folyó évben, ha­nem már régebben vásárolta). A ruházati cikkeket elkészítő iparos (szabó vagy fehérnem­ű­készí­tő) ugyancsak a fogyasztó vásárlási könyvéből ellenőrzi, hogy elkészítheti-e a hozott anyagból a kiv­nnl ruházati cikket. Meg kell állapítania a vásárlási könyvből, hogy a fogyasztó 1944 január 1. óta vásárolt-e ugyan­olyan kész ruházati cikket, mint amilyent el­készíttetni akar. Az anyagok vásárlását a szóbó­a szóbanforgó ruházati cikkek csak a közvetlen fogyasztás szükségletének meg­felelő és a rendkívüli gazdasági viszo­nyok által indokolható mennyiségben vá­sárolhatók. Ez annyit jelent, hogy a fo­gyasztó ilyen ruházati cikkeket is csak szükségletéhez mérten, időnként vásárol­hat. Az összes vásárlások mennyisége azonban az egész év folyamán nem tehet rs többet, mint amennyit a rendelet en­gedélyez. Természetesen ne essünk a másik végletbe sem. Pl. két pár női­­harisnya vagy két darab alsónadrág vá­sárlása még rendes szükségletnek tekint­hető­ anyagot a megengedettnél nagyobb mennyiség­ben azon a címein sem szabad beszerezni, hogy abból a vevő nem az (1) bekezdésben­ említett ruházati cikket lován előállítani. (4) A textiláruknak közvetlen fogyasztók ré­szére aladásával foglalkozó kereskedő, valamint a ruházati cikkek készítésével foglalkozó iparos köteles a fogyasztó vásárlási könyvében az (1) bekezdésben felsorolt textilárukból az 1944. évi január hó 1. napja óta eszközölt bevásárlásokat ellenőrizni. Annak a fogyasztónak, aki valamely textiláruból az előző bekezdésben megszabott mennyiséget már beszerezte, ily textilárut ki­szolgáltatni, illetőleg hozott anyagból készíteni nem szabad. részére 1 rend­ben- vagy kenderanyagból készült felsőruhát, összesen tehát mind a négy fogyasztó­csoport részére 3—3 rend felsőruha beszerzését engedélyezték. Felsőruhának számít azonban a pongyola, a házikabát, a fürdőköpeny és a strandköntös is. A tavaly beszerezhető védő munkaruhákon kívül (férfiak és nők 2 rend, gyermekek 1 rend), a férfiak ezenfelül idén még külön egy len-, kender- vagy pamut­­anyagból készült munkásnadrágot is beszerez­hetnek. 3. az alsóruhakvótát a tavalyi 2-ről 3 rendre emelték fel, ebbe a mennyiségbe viszont idén a kötött-hurkolt áruk is beleszámítanak. 4. női harisnyás nők tovább­ra is 9 párt szerez­hetnek be, akár hernyóselyemből, műselyemből, műszálból vagy ezek keverékéből. (Leánygyer­mekekre ez nem vonatkozik.) Egyéb harisnya (beleértve a Zoknit, bokafixet és a fejnélküli harisnyaszárat is) férfiak részére 6 pár, nők ré­szére 3 pár, fiú- és leánygyermekek részére 6 pár. Fél rend ruhának számít az öltönykabát a mellénnyel együtt; ugyancsak fél rend a férfi­nadrág, a női blúz vagy szoknya is. A női kosztüm (szoknya és kabát) azonban egész rend felsőruhának számít. Az alsóruhák közül a nappali ing, az alsónadrág, a női kombiné­s a női nadrág fél rend alsóruhának, a hálóing és a pizsama egész rend alsóruhának, számít. Két fél rend felső- vagy alsóruha vásárlása ugyanannyit jelent, mintha a fogyasztó egy tel­jes rend ilyen ruhát vásárolt volna, tehát pl. két női blúz a beszerezhető mennyiség szempontjá­ból 1 rend felsőruhának számít. S ugyanígy 1 rend alsóruhát jelent 2 férfiing vagy 2 alsó­nadrág beszerzése is. A fogyasztó a ruházati cikkeket akár készen vásárolhatja, vagy pedig az elkészítésükhöz szük­séges anyagot szerezheti tó és a ruhát elkészít­tetheti szabóval vagy fehérneműkészítővel. Ter­mészetesen csak olyan mennyiségben szerezhet jó ruházati cikkek elkészítésére alkalmas anya­got, amennyi az előírt mennyiségű ruházati cikk elkészítéséhez szükséges. Ennél többet akkor sem szerezhet be ezekből, ha a vevő nem a szóban­forgó cikket, hanem pl. ágyneműt, asztalterítőt stb. akar készíttetni. A felsorolt ruházati cikkekből szabóval vagy fehérneműkészítő iparossal sem szabad többet ké­szíttetni a megállapított mennyiségnél. Ebből a szemponttól közömbös, hogy a fogyasztó a szabónak átadott anyagot mikor szerezte be. A rendeletben meghatározott legnagyobb meny­iparosnak vagy fehérneműkészítőnek nem kell figyelembe vennie, csak a kész ruházati cikkek­ből eszközölt bevásárlásokat és a hozott anyag­ból való előbbi készíttetést. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy a korlátozás alá nem eső ruházati cikkeket sem szolgáltathatják ki a fogyasztónak korlátlan mennyiségben, hanem csak a közvetlen szükségletnek és a rendkívüli gazdasági viszonyok által indokolt meny­­nyiségben. A régi ruhák átalakítására (fordítására, átszabására stb.) egyáltalán nem vonat­kozik a rendelet. A régi ruhák átalakí­tása vagy azok anyagából új ruházati cikkek készítése nincs korlátozva, mert a beszerezhető legnagyobb mennyiség megállapítása csak az új anyagokra és az új anyagokból készült ruházati cik­kekre vonatkozik. A vásárlási könyvbe pontosan­­ úgy kell bevezetni minden tételt, hogy abból minden kétséget kizáróan meg lehessen állapítani, hogy a kereskedő milyen tex­tilárut vagy ruházati cikket szolgáltatott ki, pl. férfi felöltőszövetet, női kosztüm­szövetet, házikabátot, műselyemblúzt, férfi nappali inget, pizsamát, gyermek hálóinget, hernyóselyem nőiharisnyát, gyermekharisnyát, bokafixet stb. Azoknak a ruházati cikkeknek és anyagoknak kiszolgáltatásánál, amelyek­ből a beszerezhető legnagyobb mennyi­ség meg van állapítva, a kereskedő a 607.100/1943. K. M. számú rendelet 7. §-ának (3) bekezdése értelmében vezetett feljegyzésében, illetőleg nyilvántartásá­ban köteles feljegyezni a vásárlási könyvbe bejegyzett összes adatokat (ki­szolgáltatás időpontja, áru pontos meg­nevezése, mennyisége és ára) s ezenfelül a vevő nevét, pontos lakcímét és vásár­lási könyvének számát is. Mint ismeretes, a többi textiláru ki­szolgáltatásának feljegyzése közelebbről körülírva nincs, a fentebb idézett s a Textil-Ipar Újság 1943. évi 8. számá­ban megjelent rendelet csak annyit mond, hogy a kiskereskedő oly formában tartozik eladásairól feljegyzést vezetni, hogy abból a részére kiutalt és általa átvett textilárukról bármikor pontosan els­zámolhass­on. Ismételjük, hogy a beszerezhető leg­nagyobb mennyiség megállapítása nem jelenti azt, hogy ezt (pl. harisnyákat) a fogyasztó most már egyszerre is be­szerezheti. A vásárlási könyvre vonatkozó szabályok a textiláruk vásárlásánál to­vábbra is érvényesek s ennek folytán A textiláruk kiszolgáltatásának korlátozása. A m. kir. közellátásügyi miniszter 67.400/1943. K. M. számú rendelete. A textiláruk előállításának és forgalmának sza­bályozásáról szóló 1.969/1943. M. E. számú ren­delet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1- §• (1) A közvetlen fogyasztó az 1944. évi január hó 1-től kezdve az alább felsorolt textilárukból 2- §■ (1) Az 1. §-ban felsorolt textiláruk kiszolgál­tatását a fogyasztó vásárlási könyvébe úgy kell bejegyezni, hogy a bejegyzésből a kiszolgálta­tott textiláru fajtája (pl. férfi felöltőszövet, női nadrág, gyermekharisnya) és mennyisége pon­tosan megállapítható legyen. (2) A textiláruknak közvetlen fogyasztók ré­szére eladásával foglalkozó kereskedő köteles az 1. §-ban felsorolt textiláruk kiszolgáltatásáról a 607.100/1943. K. M. számú rendelet (Textil- DEMETROVITS MÉRNÖK TEXTILGYÁRA — vásárlási könyvbe való bejegyzés mellett — legfeljebb a következő mennyiséget szerez­heti be: férfiaknők fiú leány gyermekek (2—14 éves korig) 1. Felöltő vagy kabát (tex­tilanyag felhasznál­ásá­val készült vihar- és d­a­rab esőkabát is) .... 2. Felsőruha gyapjúipari anyagból vagy pamut­ipari férfifelsőruházati anyagból (házikabát, pongyola,­­ strandkön-r­e­nd­­öl)............................. 3. Felsőruha pamutból, műselyemből, műszál- 1x51, selyemből vagy ezek keverékéből, to­vábbá bám­ily anyag­ból készült kötött-hur­kolt áru (házikabát, pongyola, fürdőköpeny,r­e­nd strandköntös . .­ 4. Felsőruha len- és ken,r­e­nd deripari anyagból . . 5. Védő munkaruha (öve-i rali, munka­­­köpeny, munkakötény és ha­sonlók, ide nem értve a gyapjúipari anyag­r­e­nd­ől készült cikkeket) . 6. Munkásnadrág len- és kenderipari anyagból, risnyaszár iS. .­­ . . .6 3 6 6 (2) Az öltönykabát mellénnyel, a nadrág, a női blúz, továbbá a szoknya fél rend felső­ruhának, a női kosztüm (szoknya és kabát) egész rend felsőruhának, a nappali ing, az alsónadrág és a női kombiné fél rend alsóruhának, a hálóing és a pizsama pedig egész rend alsóruhá­nak számít. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt kész ruhá­zati cikkek helyett a fogyasztó —a megfelelő mennyiségben — az ezek elkészítéséhez szük­séges anyagokat is beszerezheti; az (1) bekez­désben megjelölt mennyiségnél több kész ru­házati cikket azonban az iparos a vevő által hozott anyagról sem készíthet. Az (1) bekez­désben felsorolt cikkek elkészítésére alkalmas vagy pamutipari férfi­felsőruházati anyagtól 7. Alsóruha (nappali ing, alsónadrág, Lombiné, h­álóing, pizsama) ide­ értve a kötött-burkolt­ árut is........................ 8. Női harisnya hernyó­­selyemből, műselyem­ből, műszálból, vagy­ ezek keverékéből . . 9. Egyéb harisnya (zokni,— rókafix, fejnélküli ha-P­í í 1 1 1­ 1­1 T 1­2­1­2 — i — 2­2­1­1 d­a­rab e­nd 3­3­3­3 á­r 9 — — á­r '■tttfo/i&í/'k­abló-u. Ipar Újság 1943. évf. 8. szám) 7. §-ának (3) bekezdése értelmében vezetett feljegyzésében (nyilvántartásában) feltüntetni a fogyasztó vásár­lási könyvébe bejegyzett adatokat (a kiszolgál­tatás időpontját, az áru megnevezését, mennyi­ségét és árát s ezenfelül a vevő nevét, pontos lakómét és vásárlási könyvének számát). 3. §­(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb bün­tető rendelkezés — különösen az árdrágító vissza­élésekről szóló 1920: XV. tc. vagy a közellá­tás érdekét veszélyeztető cselekmények bünteté­séről szóló 1941: X. tc. rendelkezései •— alá nem esik, az 1.960/1943. M. E. számú rendelet 9. §-ának (1) bekezdésben megállapított kihágást követi el és az ott megszabott büntetéssel bün­tetendő. a) az a fogyasztó, aki ennek a rendeletnek a hatálybalépése után az 1. §-ban felsorolt textil­árukból a megengedettnél nagyobb mennyisé­get szerez be; b) az a kereskedő, illetőleg iparos, aki ennek a rendeletnek a hatálybalépése Lattán az 1. §§-ban felsorolt textilárukból valamely fogyasz­tónak a megengedettnél nagyobb mennyiséget kiszolgáltat, illetőleg hozott anyagból elkészít; c) az a kereskedő, aki az 1. §-ban­ felsorolt textiláruk kiszolgáltatását a fogyasztó vásárlási könyvébe nem a 2. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint jegyzi be vagy azok ki­szolgáltatásáról a 607.100/1943. K. M. számú rendelet 7. §-ának (3) bekezdése értelmében ve­zetett feljegyzésében (nyilvántartásában) a jelen rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében megjelölt adatokat nem tünteti fel. (2) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a ki­hágás felderítése körül szerzett érdemek jutal­mazására, a kihágás miatt eljáró hatóságokra és az eljárás adatai szerint elkobzás alá eső áruk lefoglalására nézve az 1.960/1943. M. E. számú rendelet 9. íj-ának (2)—(6 bekezdésében fog­lalt rendelkezések az irányadók. LŐRINCZ PÁL kötöttáru üzeme ÚJPEST, Kassai­ u. 52. Tel. :• 295-109 KÉSZÍT: Kötszövött női, férfi és baby árukat legszebb kivitelben

Next