Többtermelés, 1954 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1954-01-01 / 1. szám

Az élelmiszeripar feladata az új kormán­y­programm megvalósításában ALTOMARE IVÁN Pártunk Központi Vezetőségének határozatai új szakaszt jelentenek szocialista építésünkben. Új fel­­adatokat tűznek ki és új módszereket követelnek a gazdasági vezetőktől és az összes dolgozóktól. A Központi Vezetőség határozatai megszabják a szocializmus építésének helyes útját az adott viszonyok között és biztosítják a szocialista gazdaság alaptörvényének fokozott érvényesítését. A népgazdaság fejlesztése és a népgazdaságon belül a helyes arányok kialakítása a dolgozó nép életszín­vonala emelésének érdekében történik. Ez a munkásosztály politikája, amely alkalmas arra, hogy megerősítse szövetségét a dolgozó parasztsággal és biztosítsa az elért eredmények megszilárdítása alapján szocialista épí­tésünk további előrehaladását. Pártunk határozatai és kormányunk új programmja igen nagy feladatokat tűz az élelmiszeripar elé. Az élelmiszeripar eredményes munkája jelentős mértékben tud hozzájárulni a dolgozók életszínvonalának emelé­séhez. A dolgozók nem utolsó sorban azon mérik le életszínvonaluk emelkedését, hogy több, jobb minőségű és nagyobb választékú élelmiszeripari cikk áll rendelkezésükre. Pártunk határozata és kormányunk programmja fokozza az élelmiszeripar dolgozóinak és vezetőinek felelősségét dolgozó népünkkel szemben. Az új kormányprogram­ elsősorban azt a feladatot jelenti számunkra, hogy gondoskodjunk a lakosság bőséges, ízletes, kifogástalan minőségű és nagy tápértékű élelmiszerekkel történő ellátásáról. Pártunk, amikor ilyen jelentős feladatokat tűz elénk, gondoskodik a feladatok megvalósításának lehetősé­geiről is. A mezőgazdaság fokozott fejlesztése egyben az élelmiszeripar nyersanyag-bázisának kiszélesítését is jelenti. Az élelmiszeripar fejlesztése nem volna megoldható a mezőgazdaság fokozott ütemű fejlesztése nélkül, de az élelmiszeriparnak is jelentős szerepe van a mezőgazdasági termelés szervezésében és a parasztsággal való közvetlen termelési kapcsolatok útján a mezőgazdaság terméshozamának emelésében. Az élelmiszeripar minőségi cikkei fokozzák a mezőgazdasági dolgozók érdekeltségét termelésük emelésében és a mezőgazdasági termékek minőségének megjavításában. Másrészről az élelmiszeripar fokozódó igényei a mezőgazdasági nyersanyagokkal szemben ugyancsak előidézik a mezőgazdasági termékek minőségének megjavítását is. Természetesen, mivel a mezőgazdaság fejlődése előfeltétele az élelmiszeripar mennyiségi termelése foko­zásának, az élelmiszeripari cikkek közül többnek nagyobb fokú mennyiségi növekedése egyik napról a másikra nem valósítható meg. Éppen ezért nem is szabad olyan várakozással tekinteni a Központi Vezetőség határoza­tainak végrehajtása elé, hogy máról holnapra minden felmerülő problémát maradéktalanul meg tudunk oldani és nincs szükség a dolgozók erőfeszítésére, alkotó kezdeményezésére. Nem helyezkedhetünk arra az álláspontra sem, hogy az ipar valamennyi igényét nyomban ki lehet elé­gíteni és azonnal hatalmas arányú építkezésekkel raktárbővítésekhez, technikai berendezéseink teljes átszerelé­séhez foghatunk. Tisztán kell látnunk, hogy mindez csak a népgazdaság általános fejlődésének ütemében tör­ténhetik meg. Saját erőink helyes megszervezésével azonban ezt az ütemet meggyorsíthatjuk. Az élelmiszeripar az adott lehetőségek figyelembevételével elkészítette 1954. évi tervét. Az elmúlt év viszony­lag jobb termése, nyersanyagbázisunk fejlődése lehetővé tette, hogy az ipar 1953. I. negyedévéhez képest 1954 I. negyedévében 18%-kal emelte a termelés volumenjét. Számos gyártmányunk termelése jelentős fejlődést mutat 1954. I. negyedévében 1953. IV. negyedévéhez képest. Nyershústermelésünk 18.8%-kal, kolbászfélék gyártása 27.8%-kal, a tojástermelés 39.7%-kal, a száraz­­tészta gyártása 19,7%-kal, a zsír, zsírszalonna termelése pedig 27,8%-kal lesz magasabb, mint 1953. IV. negyed­évében. A mennyiségi termelés fokozása mellett jelentős feladataink vannak a minőség javítása terén is. Ter­mészetesen vannak olyan területek, ahol a minőség emelése elsősorban nyersanyag kérdése, ami bizonyos eddig hiányzó nyersanyagok biztosítását teszi szükségessé. Az élelmiszeriparban a minőség emelésének azonban számos olyan lehetősége is van, amelyhez sem több anyagra, sem új gépekre vagy egyéb beruházásokra nincs szükség. Fel kell tárnunk az összes belső erőforrásainkat. A munkaverseny és sztahanov-mozgalom fejlesztése, a műszaki és szervezési intézkedések időben való megvalósítása, a technológiai fegyelem megszilárdítása, a selejt felszámolása, a dolgozók javaslatainak felhasználása, az üzemi higiénia kérdésével való rendszeres foglalkozás és nem utolsó sorban a szakmai oktatás helyes megszervezése a minőség jelentős emelését fogja eredményezni. Különösen nagy jelentősége van a technológiai és higiéniai előírások legszigorúbb betartásának. A mennyi­ségi termelés érdekében az üzemek vezetői sokszor elnézik a technológiai előírások elhanyagolását, egyes munka­folyamatok kihagyását. Az ilyen magatartást nem szabad megtűrni, mert az előírásoktól való legkisebb eltérés­nek is minőségcsökkentő következményei lehetnek. A dohányiparban például, ha csupán a szivarkák csomago­lását végzik gondatlanul és elmulasztják a dobozok megfelelő leragasztását, a szivarkák gyorsabban kiszáradnak és a dohány kiszóródhatik. A higiéniai előírások betartására is nemcsak azért kell különösen figyelni, mert a

Next