Újítók Lapja, 1951 (3. évfolyam, 1-21. szám)

1951-01-01 / 1. szám

vott széleskörű nyílt értekezletek, „az újító­ moz­galom társadalmi bírálata“ címén, így az első, a Találmányi Hivatal által összehívott „társadalmi bírálat“-ban a könnyűiparnak több mint 400 újí­tója jelent meg, akik a minisztérium felelős munkatársai előtt mondhatták el javaslataikat, vagy panaszaikat. Ezekkel kapcsolatban azután a Találmányi Hivatal és a Minisztérium részéről meg is történtek a szükséges intézkedések. Fejlődött ez évben a mozgalom propagandája is, nemcsak az „Újítók Lapjá“-nnak kéthetenként való megjelentetése révén, de napilapjainkban, szaksajtónkban és a rádió útján is. DOLGOZÓINK EGYRE FOKOZÓDÓ SZOCIA­LISTA ÖNTUDATA és kezdeményező tevékeny­sége mellett az előbbiekben felsorolt körülmé­nyeknek tulajdoníthatjuk újítómozgalmunk szám­szerűleg is kifejezhető és hónapról-hónapra rohamosan emelkedő hatalmas népgazdasági ered­ményét. Ez év első 10 hónapja alatt dolgozóink 148.927 újítási javaslatot tettek, amelyek közül 61.507 elfogadott javaslat 604,147.638 Ft évi meg­takarítást jelent népgazdaságunknak. Ez messze felülmúlja az 1949-ben elért eredményeinket, amely pedig szintén igen jelentős volt és 31.657 elfogadott újítási javaslat után 341 millió Ft gaz­dasági eredményt adott. E mellett a szocialista versenyben kialakult különböző sztahanovista mozgalmak, mint például a gyorsvágás, az anyag­­megtakarítási mozgalom, a munkamódszer átadás, a vasutasok 500 km-es és 2.000 tonnás mozgalmá­nak jelentős eredményei nem is kerülnek az újí­tási statisztikába, annál inkább érezhetők azonban népgazdaságunk egészének a mérlegében. Újítómozgalmunk nemcsak tömegesebbé lett és mennyiségileg emelkedett, de minőségileg is. En­nek egyik legszemléltetőbb fokmérője az országos jelentőségű találmányok számának az emelkedése. Értelmiségi dolgozóink, tudományos kutatóink, de nem kis számban munkás-feltalálóink is, népi de­mokráciánk hatalmas támogatását élvezik a leg­merészebb újítói gondolatok megvalósításához is. Míg 1949-ben az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtott javaslatok közül mindössze körülbelül 60 bizonyult országos jelentőségű találmánynak, addig ezek száma ez idén csaknem 200-ra emelke­dett. Ezek nagymértékben segítik elő ötéves ter­vünk ö­ötő jelentőségű feladatainak megvalósí­tását és gyorsítják a műszaki fejlődést termelé­sünk különböző területein. A JELENTŐS EREDMÉNYEK MELLETT NAGY HIÁNYOSSÁGOKRA IS rá kell mutat­nom, amelyek főleg abból származnak, hogy az újítási ügyeket intéző szerveink nem tudtak kel­lően lépést tartani a mozgalom lendületével, a dolgozók egyre tömegesebbé váló kezdeményező erejével. Ezek a hiányosságok elsősorban az újí­tási javaslatok rendkívül lassú kidolgozásában és még lassúbb általános bevezetésében mutatkoznak. Százakra megy az olyan hasznos újításoknak a száma, amelyek ugyan egy-egy példányban el­készültek, vagy egy munkahelyen alkalmazásba is kerültek, de a tömeges legyártásukra és általá­nos bevezetésükre nem került sor. Ezért egyik ha­laszthatatlan feladatunk az iparági és nagyüzemi kísérleti műhelyek kellő számban való létesítése és az újítások széria­gyártásának biztosítása. Szük­séges az újítási ügyeket intéző szervek megerősí­tése, különösen a minisztériumokban és az üze­mekben. Komoly újítási irodákat kell, létesíte­nünk nagyobb üzemeinkben, amelyek biztosí­tani tudják a javaslatok­ műszaki kidolgozását is. Igen sokat jelentene a társadalmi segítség jobb meg­szervezése is az újítók számára, amiben elsősorban üzemi bizottságainak­­ és a mellettük működő műszaki bizottságoknak kell elöljárniuk. A mi­nisztériumokban meg kell teremteni a főosztályok tényleges felelősségét a hozzájuk tartozó újítások megvalósításáért, aminek alapján végre lehetne hajtani az újítási javaslatok eddigi központi inté­zésének nagyfokú decentralizálását is. Jelenleg ugyanis a Találmányi Hivatalba az újítási ja­vaslatok olyan tömege érkezik be közvetlenül, hogy azok hátráltatják az országos jelentőségű­ találmányok előbbrevitelét, és emellett sokkal gyorsabban is lennének elintézhetők az illetékes minisztériumon belül. '' MINDEZEK A KÖVETELMÉNYEK KÖZVETLE­NÜL KÖVETKEZNEK a fennálló újítási rendele­tekből is, de ezek végrehajtásában elmaradtunk a mozgalom lendületétől. Szakszervezeteink mun­kája a dolgozók újító tevékenysége szervezésében. Pártunk szakszervezetekről szóló határozata óta erősebben érezhető, de az elmaradás a moz­galom követelményeitől még mindig igen nagy. Szakszervezeteinknek nemcsak ezt az elmaradást kell behozniuk, de mint a szocialista verseny és a Sztahanov-mozgalom hivatott szervezőinek, az üzemi bizottságokon keresztül legalább is olyan közvetlen támogatást kell nyújtaniok újítóinknak, mint amikőt gazdasági vezető szerveinktől és vál­lalatvezetőinktől megkövetelünk. Csak így bizto­síthatjuk az újítások terén még mindig sok eset­ben fennálló bürokratikus, vagy éppen ellenséges akadályok leküzdését, és adhatunk szabad érvé­nyesülést a dolgozó tömegekben rejlő mérhetetlen alkotó erőnek.­­ Kétségtelen, hogy e hiányosságok felszámolása és Pártunk útmutatásainak következetes végrehaj­tása mellett újító mozgalmunk az ötéves terv má­sodik évében még nagyobb segítséget fog jelenteni tervünk teljesítésében és túlteljesítésében. 4

Next