Újítók Lapja, 1954 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1954-01-05 / 1. szám
HERNÁDI GYÖRGY: Í0Ü 11563 öss •TIz A NÉPJÓLÉT EMELÉSÉNEK TERVE ÉS AZ ÚJÍTÓMOZGALOM Népköztársaságunk kormányánál új gazdasági programmja új feladatok elé állítja az újítómozgalom Irányító szerveit. A szocialista építés új szakaszában a legdöntőbb politikai célkitűzés: az eddigi eredmények megszilárdítása mellett a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az egész magyar nép életszínvonalának állandó emelése. Ezt pedig úgy érjük el, ha szocialista iparunkra támaszkodva fokozott erővel fejlesztjük mezőgazdaságunkat, növeljük a fogyasztási és közszükségleti cikkek mennyiségét, megjavítjuk minőségét. Ez a politika teszi lehetővé a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülését, tehát meggyorsítja a szocializmus építését hazánkban. Az új programaiban kifejezésre jut a lenini értelmezésben vett igazi proletárhumanizmus, mert minden célkitűzésében, mind a politikaiakban, mind a gazdaságiakban alapmotívumként érvényesül az az elv, hogy a legfőbb érték az ember. Erre utal a Központi Vezetőség határozata, amikor „felhívja az állami, szakszervezeti és a pártfunkcionáriusokat, az üzemek, bányák, vállalatok igazgatóit, hogy feltétlenül, minden körülmények között, biztosítsák a kormány által felemelt munkavédelmi és szociális beruházások programmjának teljesítését. Gondoskodjanak nap mint nap a dolgozókról, szükségleteikről, jogos kívánságaik kielégítéséről, panaszaik orvoslásáról. A terv teljesítése és a dolgozókról való gondoskodás elválaszthatatlan. Ez a Magyar Dolgozók Pártjának és népköztársaságunk kormányának politikája. A kormány új programmja a népgazdaság erőinek átcsoportosítását kívánja meg, a munkában pedig új módszerek alkalmazását. Harci feladat lesz a változásokat, a módosításokat véghezvinni és politikánkban a megszokottal szemben diadalra juttatni az újat. E harci feladat megoldásához a legnagyobb segítséget már természeténél fogva is az újítók széles tábora adhatja. Milyen feladatok állnak tehát az újításokat intéző állami szervek és az újítómozgalom irányítói előtt? Mivel a központi kérdés mezőgazdaságunk gyors fejlesztése, az újítási szerveknek az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a mezőgazdaság újítómozgalmára. Az MDP Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről kimondja: ,a Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében, a mezőgazdasági termelés minden fontos területén harcot kell indítani a több termés, a nagyobb hozam eléréséért, a mezőgazdasági termelés általános felemeléséért.“ Ezt a feladatot sikeresen segítik elő a mezőgazdasági újítók, ha a Földművelésügyi Minisztérium és szervei, valamint az Országos Találmányi Hivatal minden támogatást megadnak a falu újítómozgalmának, ha a kísérleti gazdaságok, a tangazdaságok minden benyújtott érdemes újítási javaslatot kikísérleteznek, felkarolnak. Az Országos Találmányi Hivatal külön mezőgazdasági osztályt állít fel, amelynek dolgozói a szovjet szakemberek példájára felajánlják, hogy újítási vonalon patronálnak egy-egy állami gazdaságot és termelőszövetkezetet és tényekkel akarják bebizonyítani, hogy az újítómozgalom a mezőgazdaságban is lendítő ereje lesz a termelékenység fokozásának, a rejtett tartalékok feltárásának. Mezőgazdaságunknak az élelmiszerek bőségét kell megteremteni. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a Szovjetunió vívmányaira támaszkodva minél bátrabban alkalmazzuk az agro- és zootechnikai újítási javaslatokat, ■ha az újítási előadók és gazdasági funkcionáriusok élnek az újítási rendelet adta lehetőségekkel és féjgazdaság fejlesztésének kulcskérdése a gépesítés. Ezért szükséges, hogy a mezőgazdaságban dolgozó újítási előadók szoros kapcsolatot építsenek ki a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek újítási előadóival. A traktorokon, kombájnokon, az arató- és cséplőgépeken végzett újítások, valamint az új munkamódszerek is csak gazdagodnak és gyakorlati alkalmazásuk biztosítottabb lesz, ha megteremtjük a mezőgazdasági újítók, kutatók és a gépipari újítók tapasztalatcseréjének lehetőségét. Az új gazdasági program ajból következik, hogy az eddigieknél nagyobb súlyt kell helyezni és jobban fel kell karolni a fogyasztási és tömegcikkeket gyártó iparok újítómozgalmát és nagyobb mértékben kell támogatni a kereskedelem és a vendéglátóipar újítóit, valamint a kisipari szövetkezetek újítómozgalmát. A könnyűiparban az eddiginél jobban fel kell használni a műszaki értelmiség, a mérnökök, technikusok segítségét. Intenzívebben kell résztvenniök az újítók műszaki tudásának fejlesztésében, ötleteik helyes kidolgozásában. Gépgyáraink egyre több új gyártmányú gépet állítanak elő könnyűiparunk számára. Ezek felépítése, valamint a régi gépek átkonstruálása nagyrészben az üzemi tapasztalatok alapján történik. Az e téren adódó feladatok tervszerű megoldását elsősorban az üzemek dolgozói, újítói és észszerűsítői segíthetik elő. A könnyűipar azonban a cikkek szinte megszámlálhatatlan fajtáját állítja elő, éppen ezért termelőrendszere sok specializált egységre oszlik, mindenütt más a technológiai eljárás és így elképzelhetetlen, hogy az új és jobb munkamódszereket, valamint a technikai fejlődés feladatait kizárólag csak az üzemi gyakorlatból lehessen kialakítani. Ezért igen fontos a könnyűipari újítók számára a műszaki irodalom használata. Az újítástól csak viszonylagos újdonságot követelünk, ezért a szakirodalom tanulmányozása sok lehetőséget nyújt, új ötleteket ad, új elgondolásokra készteti az újítókat. Nem kell titokban tartani, sem szégyenleni, ha egy jelentős újítás az irodalom tanulmányozása, a szakfolyóiratok közleményei alapján születik meg. Az új kormány Programm szerint dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a nemzeti jövedelemnek az 1953. évi 58 százalékával szemben 70 százalékát kell 1954-ben a lakosság ellátására fordítani. A jobb ellátottság szorosan összefügg az élelmiszeripar termelésével, a termékek minőségével és választékával. A kormány az élelmiszeripar fejlesztésére a szükséges eszközöket rendelkezésre bocsátja. De a rendelkezésre bocsátott eszközök, a beruházások mellett a megkívánt eredmények elérésének elengedhetetlen feltétele, hogy felszínre hozzuk az élelmiszeriparban dolgozók alkotó kezdeményezéseit és széles utat nyissunk az élelmiszeripar újítómozgalmának. Ugyancsak a népjólét emelése érdekében az újítási szerveknek több gondot kell fordítaniuk a belkereskedelem újítómozgalmára. A város és falu közötti áruforgalom fejlesztését, az állam és a szövetkezeti kereskedelem jobb szervezettségét, a vásárlóközönség kulturáltabb kiszolgálását segítik elő a kereskedelmi dolgozók észszerűsítési javaslatai. Az új kormányprogramot sikeres végrehajtásának érdekében rá kell irányítani a kereskedelem újítóinak figyelmét a selejt elleni harcra. A közelmúltban a Kereskedelmi Minőségi Ellenőrző Intézet által rendezett selejtkiállítás szemléltetően mutatta be, hogy milyen mérhetetlen károkat okoz a dolgozó népnek a lélektelen rossz munka, a fogyasztási cikkek helytelen gyártása, az veszik a harcot az ilyen javaslatok kikísérletezésének/, fájuk hanyag, gondatlan kezelése. A szocialista kezesújítóinak élen kell járniok a selejt elleni halogatása, bürokratikus akadályozása ellen. A em 4^ — x ':0