Vas- és Fémmunkások Lapja, 1933 (39. évfolyam, 1-13. szám)
1933-02-10 / 2. szám
?. OLDAL je VAS- ÉS FÉMMUNKÁSOK LAPJA .* 2. szám mit, vagyis ez/,el akarja az államháztartás egyensúlyát helyreállítani. Ha ez a pénz a munka, vagyis a termelés megindítását jelentené, úgy valahogyan még érthető volna a dolog. De ez a pénz az eddigi hiányok pótlására szolgál, ami nem jelent új munkaalkalmat. Ilyennek csak az a 15 millió pengő számít, amely a pénzügyminiszter szerint közmunkákra lesz fordítva. így látjuk, hogy ennél szerencsétlenebb elhatározásra eddig még nem jutott kormány. Minthogy a 150 millió pengő nem a termelés megindítására lesz fölhasználva, ez azt jelenti, hogy ennyi összeget von ki a kormány a gazdasági körforgásból. Ugyanis a munkás, amennyivel több kereseti, rokkant stb. adót fizet, annyival kevesebbet fogyaszt. Ugyanez vonatkozik azokra a tisztviselőkre is, akiknek a keresetét a rendelet csökkenti. Ezek is a csökkenéshez arányosan kevesebbet fognak fogyasztani. Szt fogja megérezni a kereskedelem, az ipar, de maga az állam is. De bajt jelent ilyen nagy összegnek a gazdasági körforgásból való kivonása még más vonatkozásban is. A polgári közgazdászok szerint minden olyan összeg, amely vásárlás útján kerül a gazdasági körforgásba, ötször teszi meg ezt az utat egy év alatt, vagyis ötször jelent a munkásnak keresetet, a kereskedőnek forgalmat, a gyárosnak termelést, az államnak pedig adójövedelmet. Ebből a közgazdasági tételből kiindulva, ez a 150 millió pengő a valóságban azt jelenti, hogy a kormányintézkedés 750 millió pengőt von ki a gazdasági körforgásból akkor, amidőn a mai gazdasági krízisnek éppen az az oka, hogy kevés a fogyasztás, a termelés, a forgalom, de kevés az állam jövedelme is. Ismételten az történt tehát, aminek megtörténni nem lett volna szabad, vagyis a bajok orvoslása helyett a bajok súlyosodására van kilátás. És mindez miért? Azért, mert a mindenkori kormányok, és így a mostani is, a mai kapitalista rendből veszik cselekedeteikhez az alapfogalmakat, amelyek sok mindenre lehetnek jók, csak éppen arra nem, hogy az egészséges gazdasági körforgás végre megindulhasson. Az ország sorsának intézői tehát, ahelyett hogy az országot kiemelnék a mai rettenetes helyzetből, még jobban kimélyítik azt a szakadékot, amely az állam csődjét és a nyomor növelését jelenti. A baj mindenekelőtt a munkásságot érinti a legsúlyosabban, mert ezen intézkedés következtében ismét a munkások, ezrei kerülnek ki munka nélkül az utcára. A kapitalizmus csak valahogyan átsegíti magát ezen a nehézségen, de mit csináljon a munkás? A kapitalizmus úgy fogja behozni, az öt... évi veszteséget, hogy ismét a munkásság munkabéreit fogja csökkenteni, vagyis ezen intézkedés terhe ismét a munkásság vállaira fog nehezedni. Mindezzel szemben a munkásságnak erélyesen állást,kell foglalnia. Nem szabad tétlenül nézni, hogy a munkás kenyere mint lesz napnap után kisebb. Fel kell tehát venni a munkásságnak a harcot minden olyan törekvéssel szemben, amely a nyomorgók számlájára akarja a kapitalizmust konzerválni, illetve megerősíteni. Ehhez azonban az szükséges, hogy minden munkás és így minden vasmunkás is szervezve legyen, mert küzdelmünk csak akkor lehet eredményes, ha annak katonái egytől egyig a szervezett munkások táborához tartoznak. A vas- és ércöntök szervezőbizottsága fölszólítja a munkanélküli tagjait, hogy a szakma, titkáránál a nyilvántartás rendezése végett jelentkezzenek. A vas- és rézesztergályosok, gépmunkások, hengerészek és martinműmunkások február hó 26-án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel évi tisztújító taggyűlést tartanak a Szövetség házában, Magdolna utca 5. I. em. 11. szám alatt. A szervezőbizottság kéri az összes szaktársak pontos megjelenését. Tagsági könyv elhozandó. A Váci út és környékén lakó összes vas- és fémmunkások és munkásnők március hó 5-én, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a Munkásotthonban (Váci út 97) rendes évi tisztújító taggyűlést tartanak. A vezetőség kéri minden szaktárs és szaktársnő pontos megjelenését. A kőbányai vas- és fémmunkások és minkásnők március hó 8-án, szerdán este 7 órai kezdettel a kőbányai Munkásotthonban otthonban (Váci út 97) rendes évi tisztújító taggyűlést tartanak. A vezetőség kéri az összes szaktársak és szaktársnők pontos megjelenését. Gépkocsivezetők és szerelők figyelmébe! A gépkocsivezetők és szerelők 1933. évi február hó 12-én, vásárnál délelőtt 9 órakor a szokott helyen közgyűlést tartanak, amely alkalommal a szervezőbizottság beszámol évi működésével, amely hivatva lesz ezekben a súlyos és nehéz időkben a szakma ügyeit vezetni. Fölkérjük a szaktársakat, hogy a közgyűlésen feltétlenül és pontosan jelenjenek meg. Tagsági könyv elhozandó! Megrovás! A Bari-üzem műszaki munkásainak január hó 18-án tartott értekezletén jelen volt szaktársak szigorúan megróják mindazokat, akik az értekezletről indokolatlanul távolmaradtak. Az értekezlet egyben azt is elhatározta, hogy az értekezletkerülőket a jövőben a helyen névleg fogja megróni. MOZGALOM A műszerészek, villanyszerelők és rokonszakmák munkásai folyó évi március 5-én, vasárnap délelőtt 9 órakor küldöttközgyűlést tartanak. A küldetési arány mindent 5 szervezett szaktárs után 1 küldött. Felhívjuk a szakmához tartozó szaktársakat, hogy a küldötteket a legrövidebb időn belül válasszák meg és azok neveit és lakcímeit a szakma irodájában (Magdolna ucca 5. I. em.) legkésőbb február hó 26-ig jelentsék be, hogy a küldöttek igazolványai idejekorán kikézbesíthetők legyenek. Épületlakatosok és rokonszakmai munkások fgyelmébe! A szervezőbizottság értesíti az épületlakatos, szegező, könnyűvasszerkezeti, vas- és rézbútoros, redőnyös és sodrony szövő szaktársakat, hogy a rendes évi tisztújító közgyűlését március 30-án, csütörtökön este órakor tartja a Szövetség székházában (VIII. Magdolna ucca 5. I. em. 11. sz. teremben). Tekintettel arra, hogy a szervezőbizottsági tagok mandátuma lejárt és új szervezőbizottságot kell választani, fölszólítjuk az összes szaktársakat, hogy ezen a közgyűlésen föltétlenül és pontos időben megjelenni szíveskedjenek. A gyáripari kovácsok, kazánkovácsok, hajó- és hídépítőmunkások február hó 26-án, vasárnap délelőtt 9 órakor a Szövetség házában taggyűlést tartanak. A napirenden lévő ügyek fontosságára való tekintettel fölkérjük a szaktársakat, hogy a föntjelzett napon és helyen tartandó taggyűlésen valamennyien megjelenni szíveskedjenek. GYŰLÉSEK,ÉRTEKEZLETEK Minden szaktárs tartja kötelességének a gyűléseken és értekezleteken való pontos megjelenést A budapesti vas- és rézesztergályosok, gépmunkások, hengerészek és martinműmunkások összes bizalmi férfiai 1933 .január hó 12-én tartották bizalmiservülésüket. Napirenden a szervezőbizottság általános és mozgalmi jelentése szerepelt. Wagner Péter szaktárs elnöki megnyitója után a napirendet Karácsony Sándor szaktárs ismertette. A munkanélküliség tárgyában kimutatta, hogy a miniszterelnök fölhívása, amelyet a munkáltatókhoz intézett, hogy új munkásokat alkalmazzanak, azt eredményezte, hogy a Fegyver- és Gépgyárból, az Egyesült Izzó Lántpagyárból, a Telefongyárból stb. tömegesen bocsátották el a szaktársakat és ezzel komolytalan frázissá zsugorodott össze az a kijelentés, hogy munka lesz. A munkanélküliek létszámának megduzzadásaa segélyezéssel kapcsolatban komoly feladat, elé állította a szervezőbizottságot. Ennek dacára a még dolgozó szaktárcák áldozatkészsége lehetővé tette, hogy a munkanélküli szaktársakat, a szervezőbizottság karácsonyi segélyben részesítse. Több belső szervezeti ügy ismertetése mellett jelentette Karácsony szaktárs, hogy az évi tisztújító taggyűlést február hó 26-án, vasárnap délelőtt 9 órára hívja egybe a szervezőbizottság, egyben kértea bizalmasérvakat, hogy a taggyűlés sikere érdekében a legmesszebbmenő agitációt fejtsék ki. A mozgalmi téren részletes tájékoztatástnyújtott, azokról a törekvésekről, amelyeknek célja egyes üzemekben a munkabérek leszorítása, örömmel állapította meg, hogy a bércsökkentési törekvésekkel szemben a szaktársak sikeresen szálltak szembe. Kérte egyben a bizalmi férfiakat, hogy a legkisebb jelenségről is sürgősen tegyenek jelentést a szervezőbizottságnak, nehogy hanyagság miatt a munkaadók törekvése sikerrel járjon. Az általános gazdasági helyzet részletes ismertetése során kimutatta, hogy a közes jövő nem nyújt biztató képet, a gazdasági helyzet javulását illetően, éppen ezért a szolidaritás erejének fokozására a szervezet további megerősítésére hívta föl a megjelent bizalmi férfiak figyelmét. A jelentés fölött, élénk vita indult még. A vitában elhangzottakra, Karácsony szaktárs adta meg a választ, mely után a bizalmi férfi testület a" jelentést egyhangúlag tudomásul vette. A SZOCIALISTA TUDÁS KÖNYVTÁRA és szeffárdsankrácia ez a címe Kari Kautsky elvtársunk roppant érdekes füzetének. — Tartalma: I. Lehetséges-e egységfront? II. A marxizmus lényege. III. Diktatúra a pártban. IV. Diktatúra az államban. V. Diktatúra az Internazionáléban. — Mindenki számára nélkülözhetetlen tájékoztatás. Ára 10 fillér. Kapható minden szervezetben, a Népszava-könyvkereskedésben és a kiadóhivatalban. Az OTI-szolgáltatások csökkentése Nincsen ország, ahol olyan könnyelműen kezelnék a munkásság ügyeit, mint nálunk. Habaj van a termelésnél, úgy a munkásság az, amellyel ezt orvosolni akarják. Ha magasak a termelési költségek, úgy nem a nagyfizetésű igazgatók járandóságait csökkentik, hanem a munkásokét. Ha valamely gyár roszszul spekulált és ez okból a vállalatot nagyobb veszteségek érik, úgy ismét a munkások az áldozatok, vagyis az ő munkabéreiken igyekeznek a veszteséget behozni. Még megérteniük a dolgot, ha mindeme bajoknak a munkásság volna az oka. Azonban itt a baj másutt keresendő, tehát a bajok megszüntetése is csak akkor volna eredményes, ha az orvoslás ott, vagyis azoknál venné kezdetét, akik e bajt előidézték. Semmi sem bizonyítja, hogy egy a dolgához nem értő igazgató okosabb lesz, ha a munkások keresetét csökkentik, ugyanúgy semmivel sem lesz jobb valamely vállalat üzletmenete, ha a munkások hibáján kívül azt más tényezők idézték elő. Ugyanezt van módunkban tapasztalni a munkásokat érdeklő szociálpolitikai kérdésekben is. Ha valami nem úgy megy, mint ahogyan annak mennie kellene, úgy rendszerint azok a munkások kerülnek legelsősorban terítékre, akiktől még egy pillanatra sem szabadna megvonni az amúgy is csak igen kis mértékben kijáró szociális gondoskodást. Sok volt a kiadás a tüdővész-betegek gyógyító kirendeltségénél, tehát beszüntettek közülük néhányat. Sok a csecsemővédelmi költség, csökkentették a fölvehető, illetve gondozás alá vehető csecsemők számát. A nagy nyomor következtében egyre több a betegek száma, amit újra igyekeznek elintézni, hogy megszorítják a kórházba fölvehető betegek számát. De így van ez sok más vonatkozásban is. Az Országos Társadalombiztosító Intézetnél is ugyanez a helyzet. A bajt az okozza, hogy az Intézet túldimenzionált adminisztrációval dolgozik, a deficit nagy részét tehát ez okozza. A bajt azonban nem az adminisztráció leépítésével, hanem a beteg munkásoknak járó szolgáltatások csökkentésével akarják megszüntetni. Ez a munka már évek óta folyik. Először leszállították a beteg munkások táppénzét 75%-ról 60%-ra, a szülőnők segélyét pedig 100%-ról 50%-ra. Ugyanekkor meghosszabbították a szülőnők várakozási idejét 6hónapról 10 hónapra. Megvonták a betegektől a költségesebb gyógyászati eszközöket. Megszüntették a műfogak kiszolgáltatását. A kórházi ápolás idejét egy évről 28 napra csökkentették. De még ez sem vezetett eredményre, így jutott sor ismét arra, hogy a táppénzt még jobban leszállítsák, a beteglapért 20 fillért, az orvosi recept után pedig 30 fillért követeljenek. Ezzel akarják a közel nyolc milliót kitevő deficitet eltüntetni. A munkásság ezt az állapotot még egy pillanatig sem tűrheti. Az országban nem azért van társadalombiztosító, hogy baj esetén a beteg munkásokon hozzák be a rossz gazdálkodás eredményeként mutatkozó deficitet. Vannak más lehetőségek is, amelyek által a bajok könnyen megszüntethetők. Mégsem itt keresik a megoldást. Nem pedig azért, mert itt azoknak kellene áldozatot hozniuk, akik eddig semmit sem áldoztak. Érthető tehát az a felháborodás, amely a munkásság részéről e kérdésben megnyilvánul. Szaktársaink a gyűlések egész tömegén adták tudtul azoknak, akiket illet, hogy nem tűrik tovább ezt a gazdálkodást. Megcsúfolása a szociálpolitikának, hogy éppen azokat sújtja minden intézkedés, akiknek orvosra, gyógyszerre v vana szükségük, hogy egészségük helyreálljon. Egyenesen kicsúfolása a csecsemővédelemnek, hogy éppen a szülőanyáktól vonják meg a legelemibb támogatást. Ugyanekkor szégyene a mai egészségügyi berendezkedésnek, hogy a beteg munkás, ha nem gyógyul meg a kórházban egy hónap alatt, vagy ha őt a kórházvezetőség nem tartja ott tovább, egyszerűen kikerül az utcára. A munkásság állásfoglalása, a beteg munkások jogainak további biztosítása érdekében mindenképpen jogos és igazságos. Mások azonban ezt nem így bírálják el. Ezért szükséges, hogy a munkásság a tiltakozó gyűlések után lelkesedéssel végezze a fölvilágosító munkát is, hogy egymást megértve, kard, karba fűzve kezdhessen a beteg munkásjogainak visszaállításáért. Ugyanekkor megindult a harc magában a Társadalombiztosítóban is azon elvtársak részéről, akiket a munkásság küldött ki az Intézet, választmányába és igazgatóságába. A választmány legutóbbi ülése napirend előtt fejezte ki egyhangú tiltakozását a szolgáltatások csökkentése, továbbá a 20 és 30 fillérek beszedése ellen. Az Intézet igazgatósága is fog i Minden dolgot* szamár* fizesse pontosan járulékért, Szövetségünk megfelelttessen a segélyre szórni* tagokkal szembeni kötelességének