Magyar Vasmunkások Lapja, 1943 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-15 / 1. szám
■1943 MAGYAR VASMUNKÁSOK LAPJA lettel is rendelkeznek, amelyet tagadni nem is lehet és amelyeknek fontossága máig is kihat. De amikor a fiziokraták azt állítják, hogy a föld és a mezőgazdaság minden jólét alapja, természetes, hogy azt az osztályt helyezik első sorba, amelyik a földnek a tulajdonosa, így kerül első helyre a földbirtokososztály, amelyet ők uralkodó osztálynak tekintenek. Gazdasági elvük szerint, miután az első helyen a földművelés áll, az adókivetésnek is a földből kell kiindulni. A mezőgazdaság minden élelemnek és nyersanyagnak a termelője, természetesen a legfontosabb gazdasági és társadalmi tényező. Az is bizonyos, hogy ők ezt az uralkodó osztályt gazdaságilag és politikailag egy vezető osztálynak képzelték el, amelynek helyzete messze kimagaslik a többiek közül, területe pedig, amint már jeleztük, alkalmat ad a megélhetésre a mezőgazdasági és ipari munkásoknak egyformán. Ugyancsak fontosnak tartják, hogy a gazdasági élet szintén megőrizze ezt a természetességet és a mezőgazdaság megmaradjon a természet rendjében és ne kerüljön állami beavatkozás alá. A mezőgazdaságnak az első sorba való helyezése a fiziokraták elmélete, amely azonban kiinduló pontul szolgál a nemzetgazdaságtan egész fejlődéséhez, mert például a nagy angol nemzetgazdász, Smith, megtoldja a jövedelemelosztás ideáját, vagyis azt, hogy a mezőgazdaság termel csak egyedül tiszta jövedelmet, míg a többi csak a mezőgazdaság által kitermelt javakat dolgozza fe. Ezt a gondolatot tovább viszi, mert már a munkát, a tőkét és a földet, tehát ezt a három termelő tényezőt egymás mellé helyezi, de nem szabad elfelejtenünk, hogy kiindulópontja a fiziokraták tétele. Itt tehát a gazdasági egymás mellérendelésnek elméletét találjuk, de azért még ő is hatása alatt volt a fíziokraták azon elméletének, hogy csak a mezőgazdaság termelő, a többi pedig meddő foglalkozás, mert még Smith is megemlít meddő foglalkozásokat, a művészeket, a tudósokat, stb. Nagyon természetes, hogy ez az iskola hamar túlhaladott álláspont lett, mert az ipar fejlődésével, a városok alakulásával, a szükségletek emelkedésével a munkának a földdel egyenlőrangúvá kellett lenni. De ők adták az első rendszeres gazdasági elméletet. Új rendelkezések a társadalombiztosításban . A társadalombiztosítás körüli teendők sok gondot okoznak a biztosítottaknk, ezek között szaktársainknak is. Nemcsak azért, meg az egyes intézkedések nehézkessége és bonyolultsága s0k időnket veszi el, hanem azért is, mert időközönként újabb és újabb rendeletekkel módosítják a törvény egyes intézkedéseit és ezáltal változik a törvény intézkedéseinek gyakorlati keresztülvitele. Amíg azután a biztosítottak megtanulják az új intézkedéseket, ismét változás következik be. December 24-től úgy a betegségbiztosításban, mint az öregségi biztosításban több olyan módosítás történt, amely a biztosítottakat közelről érinti. A betegségi biztosításban minden biztosítottat, az öregségi biztosításban pedig azokat, akik katonai szolgálatra vonultak be. A katonai szolgálatra bevonultakat érintő intézkedések előnyt jelentenek az érdekelt biztosítottakra, míg a betegségbiztosításban történt módosítások részben inkább megszorító, korlátozó intézkedések. A 7200/1912. M. E. számú rendelet megváltoztatta az eddigi katonai rendelkezéseket és a katonai szolgálatra bevonultak itthonmaradt családtagjainak az eddigieknél nagyobb kedvezményt biztosított a betegellátásnál is, de az öregségi biztosításban is a következőkben: Cj jogok a betegségbiztosításban. A katonai szolgálatra bevonult családtagja eddig csak a bevonulást követő három, illetve hat hónapon át kapott bevonult férje tagsága alapján szolgáltatás. Az új rendelkezés ezenánt, ha a katonai szolgálatot teljesítő a bevonulást megelőző egy éven belül legalább három hónapon át betegség esetére biztosított volt (dolgozott) és a bevonulás a munkájából való kilépést követő három héten belül történt, katonai, szolgálatának egész idejére igényjogosult. Családjának igényjogosult tagjai a törvényben előírt szolgáltatásokat megkapják és erre az időre még akkor sem kell járulékot fizetni, ha munkáltatójától a javadalmazást megkapja. Azoknak a bevonult szaktársaknak a családtagjai tehát, akiknél az eddigi hathavi igényjogosultság megszűnt, újból igényjogosultak és a családban előforduló betegség esetén az OTI illetékes kerületi pénztáránál orvosi és egyéb gyógykezelésért jelentkezhetnek. Ha a bevonult szaktárs katonai szolgálatából visszaérkezik és három héten belül megbetegszik, minden szolgáltatásra, sőt táppénzre van joga, abból a betegségből kifolyóan is, amelyet katonai szolgálata alatt szerzett. Az önkéntes továbbfizetők joga. Ha az önkéntes, vagy önkéntes továbbfizetéssel biztosított szaktárs katonai szolgálatra bevonul és szolgálatának idje alatt nem fizet járulékot, tagsági joga szünetel. Ha azonban ez idő alatt féljárulékot fizet, itthonmaradt családtagjai mindazon szolgáltatásban részesülnek, mint azelőtt. Ha a továbbfizető nem fizet járulékot és ebben az esetben szüneteltetik a tagságát, visszaérkezése után nem kell új felvételt kérnie, ellenben a leszerelést követő 10 napon belül annál az intézetnél (kerületi pénztárnál), ahol biztosított volt, bejelenti, hogy tagságát tovább is fenntartani kívánja és ha a járulékot négy hétre előre befizeti, tagságát visszakapja. Milyen igazolásra van szüksége a bevonult családtagjának. A bevonult vagy bevonulás előtt álló szaktársaknak gondoskodniuk kell arról, hogy bevonulásuk napján ásottnál kérjenek katonai parancsnokságuktól igazolást arról, hogy katonai szolglatra bevonultak és azt juttassák el családjukhoz, mert e nélkül az igazolás nélkül családtagjaik jogosultságát nem ismerik el. De kérjenek munkáltatójuktól beteglapot (munkaadóigazolványt), amelyen fel legyen tüntetve a munkábalépés napja és az utolsó munkanap is, nehogy itthonmaradt családtagjaik gyógykezelésénél akadályok mutatkozzanak. A bevonultak öregségi és rokkantsági járadéka. Az öregségi és rokkantsági biztosításnál a várakozási időbe is, a fokozódó járadékrészbe is (a heti befizetés alapján kiszámított járadékba) be kell számítani azokat a heteket, amelyek alatt akár békében, akár háborúban katonai szolgálatot teljesített a biztosított, ha katonai szolgálatát megelőzően legkább 100 járulékhete volt, ha ezirányú kérelmét a leszerelést követő hat hónapon belül a biztosítást ellátó intézetnél (OTI vagy HABI) előterjeszti és hitelt érdemlően igazolja katonai szolgálatának időtartamát és ha a beszámított időre eső járulékok teljes összegét három éven belül részletekben befizeti. A beszámítani engedélyezett berek betudásával kell a járadékot megállapítani, ha az igénylő, előbb rokkan meg, mielőtt az esedékes jámlékrészleteket befizette volna. Ezek a rendelkezések azokra az öregség és rokkantság esetére biztosítottakra is vonatkoznak, akik már 1942 december 24-e előtt leszereltek. Ezek a szak társak beszámítási kérelmüket 1943 június 30-ig kötelesek az illetékes kerületi pénztárnál előterjeszteni, mert ha ezt elmulasztják, a beszámításra vonatkozó kedvezményt elvesztik és erre vonatkozó igényük elévül. A bevonultak özvegyeinek járadéka. A háború idején katonai szolgálatban hősi halált, vagy a katonai szolgálat alatt keletkezett betegség (sebesülés) következtében később elhalt biztosított özvegye életkorra és gazdasági helyzetre való tekintet nélkül özvegyi járadékot kap, ha a meghalt biztosítottnak 100 járulékhete volt és tagsági joga fennáll. Az özvegy akkor is megkapja 100 járulékheti tagság után a járadékot, ha a katonai szolgálat vagy hősi halál, vagy a katonai szolgálatból keletkezett betegség következtében elhalt, férjjel ez okból nem élhetett két évig együtt. A bevonultak árváinak járadéka. A bevonultak árvái is járadékot kapnak, ha a katonai szolgálat következtében elhalt apának 100 elismert hete volt. A bevonultak hozzátartozóinak végkielégítése. Ha a katonai szolgálat következtében hősi halált halt, vagy ebből eredő betegségből későbben, elhalt biztosítottnak nem, volt 100 befizetett hete, úgy özvegye megkapja a férje után lerótt (befizetett) járulék 90%-át végkielégítés címén. Ha azelhaltnak özvegye nincsen, ezt az összeget árváinak fizetik ki. Válasz az üdvözlésünkre, llg Conrad szaktársát, a svájci vas- és fémmunkások szövetsége elnökét a berni egyetem díszdoktorrá avatta. Szövetségünk központi vezetősége nevében Kábák Lajos szaktárs. Szövetségünk titkára tlg szaktársnak üdvözlő levelet küldött, llg szaktárs az üdvözlésre a következőkben válaszolt: „Hálás köszönet a gratulációért. Szívélyes üdvözlet néked és a szaktársaknak. Codrad llg.“ A vas- és rézesztergályosok, gépmunkások és rokonszakmák munkásai 1943. évi fel»* «ár hó 7-én, vasárnap délelőtt fél 10 órai kezdettel rendeznek a Vas- és Fémmunkások Székháza dísztermében (Magolna u. 5) 3. oldal Mi is az a logarléc? Megjelent az „új szakkönyv“, az első — a részünkre írt szakkönyvek közül —, melyben a logarléc használatát ismertetik. Bizonyára sokakban felmerül a kérdés: mi az alapja, alapvető elve ennek a hasznos eszköznek, melylyel távolságok összeadása és kivonása (a lécen ugyanis lényegében ezt végezzük), szorzások és osztások eredményét kapjuk. Vizsgáljuk meg hát! Ha meg akarjuk érteni a logarléc elméletét, legelőször is a hatvány fogalmával kell megismerkednünk. Valószínűleg mindenki ismeri a négyzetméter, a köbméter jelét, a m*-t és ms-t, továbbá a kör területének képletét , mely mpi. Hogyan nevezzük és mit jelent az a szám, melyet jobbról valamely kifejezés vagy szám fölé helyeztünk? E számot hatványkitevőnek nevezzük és ez a szám azt jelenti, hogy az alapszámot (azt a számot, mely fölé a kitevőt írtuk) annyiszor kell önmagával megszoroznunk, ahányszor azt a kitevő mutatja. Itt nem szabad tévedésbe esnünk, mert például 5a nem azt jelenti, hogy 3X5, hanem 5X5X5. A különbség a kettő között az, hogy 3X5 ismételt összeadás, azaz 5+5+5, viszont a hatványozás ismételt szorzás, tehát 5X5X5. Ez természetesen minden alapszámra és kitevőre érvényes, így példám 6* = 6X6, 21 = 2X2X2X2, HP = 10X10X10, stb. Jegyezzük még meg, hogy az alapszám kitevő nélkül írva mindig azt jelenti, hogy az alapszám az első hatványon van. Például: 2'—2. 101 . 10. Milyen következtetéseket vonhatunk le, ha kissé jobban megvizsgáljuk a két egymást, követő egészszámú hatványkitevő között a tizes alapszámú törtrészű kitevőit? 101 = 10. 101 = 10X 10 = 100. A tíz első hatványa egyenlő tízzel, második hatványa egyenlő százzal. A kitevő először 1 volt, másodszor 2. Van-e értelme például egy olyan kitevőnek, melynek tizedes jegyei is vannak, tegyük fel 101 -171, szavakban tíz az egy egész és 477 ezredrészen? Mingyárt refelelhetjük, hogy van. Mi lehet az értéke? Mivel a kitevő 1 és 2 közé esik, ezért a hatvány értékének is 10 és 100 közé kell esnie. Ezek szerint minden számot átalakíthatunk a 100 megfelelő hatványaira. A hatvány ezen egész és törtkitevőjű részét logaritmusnak hívjuk (logos-arithmos , helyes arány). Nézzünk meg egy ilyen logaritmus-táblázatot és hasonlítsuk össze a számok 10-re vonatkoztatott kitevő értékeit. Ming márt feltűnik nekünk, hogy az egyes számjegyek tízzel, százzal stb. szorzott értékeinek kitevői csupán egészszámú részeikben különböznek egymástól, törtrészeik teljesen egyformák. Ezt jól jegyezzük meg. Hogy ezek a hatványkitevők hogyan keletkeztek, azzal itt nem foglalkozhatunk, de nézzük meg, van-e valami előnye annak, hogy a számokat így átalakítottuk. Szorozzuk össze a következő példát: . 102X103 (IOXIO)X(IOXIOXIO). Ha a zárójeleket elhagyjuk, azt látjuk, hogy a tizet ötször kell egymással összeszoroznunk, tehát így is írhatjuk: KoXIO3 = 1(P. Ez azt jelenti, hogy az ilyen formában kifejezett számok szorzása helyett csak a kitevőket kell összeadnunk, hogy az eredményt megkapjuk. Nézzünk egy osztást: 101 :102 = 100.000:100 = 1000 = 10*. Osztásnál tehát az osztandó kitevőjéből az osztó kitevőjét, ki kell vonni. Nézzünk egy egyszerű példát a fenti táblázat alkalmazásával. 20X40 —101 -a^Xli»1 •·"·2. Ha a kitevőket összeadtuk, lesz 1-301+1-002 + 2-903, tehát 102-40*. Ha a táblázatból kikeressük a 10 fenti kitevőjének megfelelő összeget, megkapjuk az eredményt, mely 1800-zal. Ezek után biztosan felmerül bennünk a gondolat: ha ez ilyen körülményes dolog, mi előnye lehet ennek? És valóban, ilyen egyszerű példák elvégzésére nem nyújt előnyt a logaritmusokkal való számolás, de itt lép előtérbe a logarléc, melyet a hatványkitevők töri részei arányában osztottak be, de a kitevők 1 = 100-000 io=i61-000 100 = 102’000 2-100-301 20 = 101‘301 200 = 102’301 3 = 100-477 30 = 101'477 300 = 102-477 4 = 100-602 40 = 101-962 400 = 102’002 5 = 100-698 50 = 101-698 500 = 102-698 6 = 10°‘77s 60 = 101'778 600 = 102‘778 7 = 100-845 70 = 101’843 700 = 102-845 8 = 10°‘903 80 = 101-903 800 = 102'903 9 = 100-954 90 = 101’994 900 = 102-954 10 = 101’000 100 = 102'000 1000 = 103*000