Vegyi Ipar, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1904-01-10 / 1. szám
2. oldal: a legfinomabb porított infuzóriaföldből nedves állapotban formált testek sem mutatják a repedés és zsugorodás tüneményét olyan mértékben, mint az agyagból formált testek, minek folytán az infuzóriaföld alkalmazásával készült kötőanyag segítségével előállított parafatestek a szárításnál sem az alakváltozás, sem a vetődés tüneményét, sem pedig az agyag zsugorodása által okozott tömörségét és így a szigetelőképesség csökkenését sem mutatják. Azonban az infuzóriaföld ily rendkívül finom megőrlése természetszerűen igen költséges művelet, miért is szükségesnek mutatkozott más módot keresni arra, hogy az infuzóriaföldet a jelzett célra előnyösen felhasználhassa. Kitűnt, hogy ha az infuzóriaföldet olyan rendkívül finom amorf anyaggal keverjük, mely az anyagnak fentemlített hátrányos tulajdonságaival nem bír, akkor ezen keverék, valamint kátrány, szurok vagy aszfalt és víz felhasználásával és különösen, ha még kevés elcsikizesített keményítő is van jelen, olyan kiváló kötőanyagot kapunk parafakövek előállítására, mely az előállított terméknek nagy szilárdság mellett kitűnő szigetelőképességet is kölcsönöz. Az említett finom amorfanyagok közé tartozik elsősorban a krétapor. Ezen kötőanyaggal előállított parafatermékek szilárdságát és különösen vízállóságát rendkívül fokozhatjuk még azáltal, hogy a kötőanyaghoz célszerűen frissen készített kazeinmeszet elegyítünk vagy a még csak félig megszárított parafatermékeket kazeinmesz big oldatába mártjuk és azután a szárítást befejezzük. Ezzel az eljárással egyébként bármely más kötőanyaggal készített parafatermék szilárdsága és vízállósága is lényegesen növelhető. Az eljárás foganatosításának megértésére a következő példa szolgálhat: 55 s. r. finoman őrölt gyöngyösi infozóriaföldből, 55 s. r. finoman őrölt krétából, 90 s. r. kemény szurokból, 140 s. r. vízből és 5 s. r. keményítőből álló keveréket a szurok olvadáspontjánál magasabb hőfok mellett, mely legalább a keményítő elcsikizesedési hőfokát kell hogy elérje, folytonos kavarás közben péppé alakítunk át és a kész elegyből 60 s. r. részt veszünk 20 s. r. aprószemü parafára, melylyel azt alaposan összekeverjük és azután ismert módon tetszőleges formákba sajtoljuk és fokozatosan kb. 100° G-ig emelkedő hőmérsékletnél megszárítjuk. A szurok helyett kátrányt, aszfaltot, illetőleg bitument, petróleummaradékot vagy ezek tetszőleges elegyét is alkalmazhatjuk a kötőanyag készítésénél. Ha a szurok 100°C-nál magasabb olvadási ponttal bír, a kötőanyag készítését nyomás alatt foganatosítjuk. Kátrány vagy más folyékony bitumenes anyag alkalmazásánál a kötőanyagot 70—80°G.-nál készítjük el. hajtani, az legjobban abból világlik ki, hogy félóra alatt tonnaszámra lehet petróleumot szilárdítani. Az új szilárd petróleumból egy darabot dróthálóra téve és meggyújtva, az azonnal és egyenletes lánggal teljesen elég. A lángot elfojthatjuk és meggyőződhetünk róla, hogy a tömbön folyékony petróleum nem jelentkezik még az esetben sem, ha a meggyújtást és eloltást többszörösen ismételjük. Közben az új szilárd petróleumot percekig főzhetjük, anélkül hogy a petróleum a legkisebb mennyiségben is csak kiválna, a gőzzel távozna, vagy a felszínen úszna. A petróleumot csak rendszeres destillálással lehet a fehérjeanyagból kihajtani. Az olajat a szilárd testnél ujjainkkal csak úgy nyomhatjuk ki, ha a koagulált fehérje celláit súrlódással kapcsolatos nyomással szétnyomjuk. Fontos körülmény, hogy e szilárd petróleumot évekig lehet eltartani anélkül, hogy az bármi káros változást szenvedne. Habár a fentiekből az új anyag ezen különös viselkedésének magyarázata hiányzik és egyikmásik adat még nem egész világos, a dolog mégis figyelmet érdemel, amennyiben a legelőkelőbb szaklapok a legkomolyabban emlékeznek meg az új anyagnak fenti tulajdonságairól. Általános gazdasági szempontból különben a petróleumnak szilárd állapotba hozatala nem oly fontos, mint azt sokszor hangoztatják, mert bizonyos tekintetben a petróleumnak folyékony volta csak előnyt képez. Az egész problémát egyébként megfordítani is lehetne. Ki tudja, hogy pl. a szénnek folyékony állapotba hozatala nem-e volna nagyobb horderejű dolog, mint a petróleum szilárdítása. Mindenesetre úgy szenne, mint a petróleumra mégis nagy eredmény volna, ha ez anyagok mindkét halmazállapotban állnának rendelkezésünkre, mert akkor mindkét halmazállapot előnyeit lehetne kihasználni. Szilárd petróleum. A külföldi szaksajtóban mostanában igen sokat írnak két angol vegyésznek találmányáról, melylyel állítólag 90—95 százalék tiszta petróleumot tartalmazó szilárd testeket lehet előállítani. Tagadhatatlan, hogy a tüzelési célokra felhasználandó petróleum szempontjából a petróleumnak megfelelő szilárd állapotba hozatala igen fontos kérdés és tekintettel arra, hogy az eddigi eljárásokkal 20—30% petróleumnál többet tartalmazó szilárd testeket előállítani nem lehetett, az új találmány tényleg nagy horderejűnek mutatkozik. A feltalálók, Dr. Helbig és Dr. Passmore a fehérjenemű testek tanulmányozása során jöttek rá az új eljárásra, mely apetróleumnak fehérjenemű testekkel való emulsionálásán alapszik. Ez után mindennemű petróleumot igen könnyen és egyszerűen lehet szilárd állapotba hozni, tekintet nélkül arra, várjon a kezelendő petróleum tisztított, avagy nyers állapotban van-e. Eddig a petróleum szilárd állapotba hozatala oly módon történt, hogy a petróleumot valamely erősen absorbeáló, égetlen anorganikus testtel itatták, aminek azonkívül, hogy az absorbeáló képesség csak igen korlátolt, az a hátránya is megvolt, hogy az elégés után sok volt a maradék. Ezzel szemben az új eljárás szerint szilárd petróleum teljesen elég és hamu alig marad utána. Előnye továbbá, hogy robbanási pontja magasabb, mint a közönséges folyékony petróleumé, meggyujtva pedig nyugodt és egyenletes lánggal ég. Hogy mily gyorsan lehet a szilárdítást végző VEGYI IPAR M. kir. Tejkisérleti Állomás Magyar-Óvárott. A földmivelésügyi m. k. miniszter rendeletben szabályozta a Magyar-Óvárost létesített m. kir. tejkisérleti állomás szervezetét és hatáskörét. Mivel az állomás feladatai közzé a tejgazdaság körébe vágó kémiai kérdések tanulmányozása és az idevágó ismeretek terjesztése is tartozik, a m. k. tejkisérleti állomás vezetőségének határozata folytán az ide vonatkozó közlemények lapunknak e célra nyitandó külön rovatában hivatalból rendszeresen közzé fognak tétetni, mire olvasóink figyelmét felhívjuk. Az állomás feladata: A tejgazdaság körébe vágó bakteriológiai kérdések megoldása. Tej-, vaj-, sajtvizsgálatok végzése tudományos irányban, úgyszintén gyakorlati tanácsok adása baktériumok által okozott tej-, vaj-, sajthibák és bajok esetén. A tej rendellenes, pl. vörös, kék színe, keserű íze, sajt hibás érésének előfordulásakor. A tejgazdaságok, tejszövetkezetek részére a vajkészítésnél szükséges tiszta kultúrák előállítása és rendelkezésükre bocsájtása. A tejgazdaság körébe vágó kémiai kérdések tanulmányozása és megoldása, különösen zsírvizsgálatok teljesítése, az ennek alapján teljesítendő hasznosítás szerinti tenyészkiválasztás előmozdítására, tejelő versenyek megtarthatására, a tej zsírtartalom szerinti fizethetésére. Tejgazdasági eszközök és gépek kipróbálása, megismertetése, a jónak bizonyultak terjesztése. Tejgazdaságok, tejszövetkezetek üzemének ellenőrzése és hibák előfordulása esetén gyakorlati tanácsok adása. Az állomást hatóságok, egyesületek, tejszövetkezetek és magánosok vehetik igénybe. A vizsgálatok céljaira beküldendő anyagokat (tej, vaj, sajt) gondosan csomagolva, az anyag származási helyének, a beküldő nevének, lakóhelyének pontos közlése mellett kell az állomásra küldeni. Az állomás a hozzá intézett szakkérdésekben útbaigazításokat díjmentesen ad. A beküldött anyagok és tárgyak, nevezetesen tej és tejtermékek vizsgálatát, ha azok vizsgálata közérdekből megokolt, díjmentesen teljesíti. A közérdekből nem indokolt vizsgálatokat a tejkísérleti állomás a mezőgazdasági vegykísérleti állomásoknál érvényben levő díjjegyzékben feltüntetett díjak mellett végzinak hozzá (kb. 100 litert) és a keverést beszüntetik, mihelyt a keverék gelatinszerű sűrűséget ér el. Ily módon szappanosítanak el 300 liter petróleumot, mely 1200 kg. szappan főzéséhez szükséges. Ha a petróleumot ilyeténképen szappanosították, égetlen és rossz melegvezető anyagból való, lyukas vagy bármily alakú bordás lemezekre helyezik el. Némely esetben célszerű a lemezeket a megfelelő hűtés segélyével a környezet hőmérsékletén tartani. A petróleumot a megfelelő szög alatt lejtős lemezeken egész kiterjedésében meggyújtják. Azon mértékben, mint az égés előrehalad, a petróleumból olaj válik ki, mely a lemezek mentén lefolyik és esetről-esetre edényekben felfogatik. Ezen, a petróleumnál jobb olajat 175 kg. szilárd kókusz, pálma vagy arachide olajjal üstben gyenge melegítéssel megolvasztják. A quillayai saponariát, mely a petróleum szappanosítására szolgál, következő módon kezelik: 10 kg. panamafát 10 liter hideg vízben 48 órán áztatnak, mire a folyadékot eltávolítják és üstben addig főzik, míg hideg állapotban 6° B. sűrűséget mutat. Az így concentrált folyadékot a fent leírt művelethez való felhasználás céljából üveg- vagy kőedénybe helyezik. A kádban visszamaradt fára 650 liter vizet öntenek, mely a későbben említendő lúg előállításánál lesz felhasználandó. A második műveletnél szintén követővel ellátott kb. 3000 liter tartalmú üstke, mely pl. gőzfűtéssel van berendezve, a kívánt minőségnek megfelelően a fentebbi elősorolt olajok valamelyikét öntik és megolvasztása végett óvatosan felmelegítik. Ezen üstbe azután 350 kg. 16—20 0 Bé szódalúgot öntenek, melyhez még lassankint ugyanolyan, de 20— 250 Bé lúgot adnak és az egészet egy két órán át forralják. Öntöző szűrő segélyével azután 110 kg. 35 ° Bé natronsilicatot 25 liter forrásban levő vízzel hígítva adnak hozzá és azután a forralást folytatják. Félórai elfőzés után az üstbe 200 liter közömbös natroncarbonatnak a kádban maradt quillaya vízben való 2 ° Bé oldatát öntik és az egészet tovább forralják. Mihelyt a forrásban levő tömegből vett próba a levegőn gyorsan megmerevedik, a további melegítést beszüntetik és a szappanhoz 12 liter 65° ammóniákot öntenek és a keverést folytatják, míg a szappan a kívánt sűrűséget elérte. Ezután a kívánt színezési eszközük, a szappant a mintákba folytatják, darabokra osztják és szárítják. A petróleum szappanosítása. Lothammer Ferencz Józsua, párisi mérnök és Procquenet Szilárd colombesi vegyész kísérleteket végeztek a petróleum és hasonló anyagoknak szappanosítására és a szappangyártásnál alkalmazott összes anyagok és zsírnemű testekkel való benső keverésére vonatkozólag. Eljárásuk, melyre szabadalmat is kértek, két főműveletből áll. Az első műveletnél keverőszerkezettel felszerelt fából való kádba egy liter 6°-os Beaumes quillaya saponariát („panafa“) és két liter nyers petróleumot öntenek, azután a keverőt működésbe hozzák. Amit a keverék sűrűsödik, lassan kint petróleumot ad 1. szám. Acetylenvilágítás és a szabályrendelet. (1.) Tagadhatatlan, hogy az acetylen, mint világítóanyag nagy előnyöket nyújt fényereje, kellemes fénye és olcsósága következtében. Ha ezen előnyei dacára annak alkalmazása aránylag lassan terjed, ennek oka különféle körülményekben keresendő. A közönség szereti a kényelmet, ezért idegenkedik attól, hogy egy készüléket, mely az acetylon fejlesztéshez szükséges, kezeljen. Konzervatív, tehát hajlandó a megszokott világítási mód megtartására. Takarékos, tehát idegenkedik nagyobb összeg kiadásától, dacára annak, hogy ez esetben a beruházás megtakarítást jelent. Az idegenkedés fő okát azonban a közönségben az előfordult robbanások által megfogamzott félelemben kell keresni. Veszély az acetylénnel világított helyiségekben ki van zárva, ha gázömlés elő is fordulhat, a lángzók nyílásán át az acetylennek oly mennyisége alig tárulhat ki azon idő alatt, melyen a gázömlés a figyelmet kikerülheti, mely a robbanás veszélyét involválja. Veszély csak azon helyiségekben állhat elő, melyekben acetylen fejlesztetik. A fejlesztőkészülékek szerkezete már annyira tökéletes, hogy ezek magukban veszélyt nem rejtenek; robbanások, de főleg veszélyes robbanások a fejlesztőkészülékben alig fordulhatnak elő. Gázömlés a fejlesztő helyiségben, a készülék tudatlan vagy hanyag kezelése mellett tényleg előfordulhat és ezen körülmény veszélyt jelent. Mert ha valaki óvatlanságból vagy tudatlanságból ily esetben gyertyával lép a fejlesztőhelyiségbe vagy gyufára gyújt, robbanást idézhet elő, ha acetylen a durrlég képzésére elegendő menynyiségben ömlött ki. Meleg éghajlat alatt ezen veszély is egyszerűen kiküszöbölhető, ha a fejlesztőhelyiség oly nagy nyílásokkal láttatik el, melyek által állandó légáramlat idéztetik elő; durrlég képződése tehát ki van zárva óvatlan kezelés mellett is. Hidegebb éghajlat alatt a fejlesztőkészülék nem helyezhető el oly helyiségben, melyben a hőmérséklet a fagypont alá száll, minthogy a fejlesztőkészülékben nélkülözhetetlen víz megfagy és a készülék üzeme megszűnik. Elképzelhető ugyan különös szerkezetű készüléknek szellős helyen oly módon való elhelyezése, mely mellett a készülékben tartalmazott ▼iz nem fagy meg, ha a helyiség a hőmérséklete a