Vegyi Ipar, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904-01-10 / 1. szám

2. oldal: a legfinomabb porított infuzóriaföldből nedves állapotban formált testek sem mutatják a repedés és zsugorodás tüneményét olyan mértékben, mint az agyagból formált testek, minek folytán az infu­­zóriaföld alkalmazásával készült kötőanyag segít­ségével előállított parafatestek a szárításnál sem az alakváltozás, sem a vetődés tüneményét, sem pedig az agyag zsugorodása által okozott tömör­ségét és így a szigetelőképesség csökkenését sem mutatják. Azonban az infuzóriaföld ily rendkívül finom megőrlése természetszerűen­ igen költséges műve­let, miért is szükségesnek mutatkozott más módot keresni arra, hogy az infuzóriaföldet a jelzett célra előnyösen felhasználhassa. Kitűnt, hogy ha az infuzóriaföldet olyan rendkívül finom amorf anyag­gal keverjük, mely az anyagnak fentemlített hát­rányos tulajdonságaival nem bír, akkor ezen keve­rék, valamint kátrány, szurok vagy aszfalt és víz felhasználásával és különösen, ha még kevés elcsiki­­zesített keményítő is van jelen, olyan kiváló kötőanyagot kapunk parafakövek előállítására, mely az előállított terméknek nagy szilárdság mellett kitűnő szigetelőképességet is kölcsönöz. Az említett finom amorfanyagok közé tartozik elsősorban a krétapor. Ezen kötőanyaggal előállított parafatermékek szilárdságát és különösen vízállóságát rendkívül fokozhatjuk még azáltal, hogy a kötőanyaghoz célszerűen frissen készített kazeinmeszet elegyítünk vagy a még csak félig megszárított parafatermé­keket kazeinmesz big oldatába mártjuk és azután a szárítást befejezzük. Ezzel az eljárással egyéb­ként bármely más kötőanyaggal készített parafa­termék szilárdsága és vízállósága is lényegesen növelhető. Az eljárás foganatosításának megérté­sére a következő példa szolgálhat: 55 s. r. finoman őrölt gyöngyösi infozória­földből, 55 s. r. finoman őrölt krétából, 90 s. r. kemény szurokból, 140 s. r. vízből és 5 s. r. keményítőből álló keveréket a szurok olvadás­pontjánál magasabb hőfok mellett, mely legalább a keményítő elcsikizesedési hőfokát kell hogy elérje, folytonos kavarás közben péppé alakítunk át és a kész elegyből 60 s. r. részt veszünk 20 s. r. aprószemü parafára, melylyel azt alaposan össze­keverjük és azután ismert módon tetszőleges for­mákba sajtoljuk és fokozatosan kb. 100° G-ig emelkedő hőmérsékletnél megszárítjuk. A szurok helyett kátrányt, aszfaltot, illetőleg bitument, petróleummaradékot vagy ezek tetsző­leges elegyét is alkalmazhatjuk a kötőanyag készí­tésénél. Ha a szurok 100°C­-nál magasabb olva­dási ponttal bír, a kötőanyag készítését nyomás alatt foganatosítjuk. Kátrány vagy más folyékony bitumenes anyag alkalmazásánál a kötőanyagot 70—80°G.-nál készítjük el. hajtani, az legjobban abból világlik ki, hogy félóra alatt tonnaszámra lehet petróleumot szilárdítani. Az új szilárd petróleumból egy darabot drót­hálóra téve és meggyújtva, az azonnal és egyen­letes lánggal teljesen elég. A lángot elfojthatjuk és meggyőződhetünk róla, hogy a tömbön folyé­kony petróleum nem jelentkezik még az esetben sem, ha a meggyújtást és eloltást többszörösen ismételjük. Közben az új szilárd petróleumot per­cekig főzhetjük, anélkül hogy a petróleum a leg­kisebb mennyiségben is csak kiválna, a gőzzel távozna, vagy a felszínen úszna. A petróleumot csak rendszeres destillálással lehet a fehérjeanyag­ból kihajtani. Az olajat a szilárd testnél ujjainkkal csak úgy nyomhatjuk ki, ha a koagulált fehérje celláit súrlódással kapcsolatos nyomással szét­nyomjuk. Fontos körülmény, hogy e szilárd petró­leumot évekig lehet eltartani a­nélkül, hogy az bármi káros változást szenvedne. Habár a fentiekből az új anyag ezen különös viselkedésének magyarázata hiányzik és egyik­másik adat még nem egész világos, a dolog mégis figyelmet érdemel, amennyiben a legelőkelőbb szaklapok a legkomolyabban emlékeznek meg az új anyagnak fenti tulajdonságairól. Általános gazdasági szempontból különben a petróleumnak szilárd állapotba hozatala nem oly fontos, mint azt sokszor hangoztatják, mert bizo­nyos tekintetben a petróleumnak folyékony volta csak előnyt képez. Az egész problémát egyébként megfordítani is lehetne. Ki tudja, hogy pl. a szén­nek folyékony állapotba hozatala nem-e volna nagyobb horderejű dolog, mint a petróleum szilár­dítása. Mindenesetre úgy szenne, mint a petró­leumra mégis nagy eredmény volna, ha ez anya­gok mindkét halmazállapotban állnának rendel­kezésünkre, mert akkor mindkét halmazállapot előnyeit lehetne kihasználni. Szilárd petróleum. A külföldi szaksajtóban mostanában igen sokat írnak két angol vegyésznek találmányáról, mely­lyel állítólag 90—95 százalék tiszta petróleumot tartalmazó szilárd testeket lehet előállítani. Tagadhatatlan, hogy a tüzelési célokra fel­használandó petróleum szempontjából a petróleum­nak megfelelő szilárd állapotba hozatala igen fon­tos kérdés és tekintettel arra, hogy az eddigi el­járásokkal 20—30% petróleumnál többet tartal­mazó szilárd testeket előállítani nem lehetett, az új találmány tényleg nagy horderejűnek mutat­kozik. A feltalálók, Dr. Helbig és Dr. Passmore a fehérjenemű testek tanulmányozása során jöttek rá az új eljárásra, mely a­­petróleumnak fehérje­nemű testekkel való emulsionálásán alapszik. Ez után mindennemű petróleumot igen könnyen és egyszerűen lehet szilárd állapotba hozni, tekin­tet nélkül arra, várjon a kezelendő petróleum tisz­tított, avagy nyers állapotban van-e. Eddig a petróleum szilárd állapotba hozatala oly módon történt, hogy a petróleumot valamely erősen absorbeáló, ég­etlen anorganikus testtel itatták, a­minek azonkívül, hogy az absorbeáló ké­pesség csak igen korlátolt, az a hátránya is meg­volt, hogy az elégés után sok volt a maradék. Ezzel szemben az új eljárás szerint szilárd petró­leum teljesen elég és hamu alig marad utána. Előnye továbbá, hogy robbanási pontja maga­sabb, mint a közönséges folyékony petróleumé, meggy­ujtva pedig nyugodt és egyenletes lánggal ég. Hogy mily gyorsan lehet a szilárdítást végző­ VEGYI IPAR M. kir. Tejkisérleti Állomás Magyar-Óvárott. A földmivelésügyi m. k. miniszter rendelet­ben szabályozta a Magyar-Ó­várost létesített m. kir. tejkisérleti állomás szervezetét és hatáskörét. Mivel az állomás feladatai közzé a tejgazdaság körébe vágó kémiai kérdések tanulmányozása és az idevágó ismeretek terjesztése is tartozik, a m. k. tejkisérleti állomás vezetőségének határozata folytán az ide vonatkozó közlemények lapunknak e célra nyitandó külön rovatában hivatalból rendszeresen közzé fognak tétetni, mire olvasóink figyelmét felhívjuk. Az állomás feladata: A tejgazdaság körébe vágó bakteriológiai kérdések megoldása. Tej-, vaj-, sajtvizsgálatok végzése tudományos irányban, úgy­szintén gyakorlati tanácsok adása baktériumok által okozott tej-, vaj-, sajthibák és bajok esetén. A tej rendellenes, pl. vörös, kék színe, keserű íze, sajt hibás érésének előfordulásakor. A tej­gazdaságok, tejszövetkezetek részére a vajkészí­­tésnél szükséges tiszta kultúrák előállítása és rendel­kezésükre bocsájtása. A tejgazdaság körébe vágó kémiai kérdések tanulmányozása és megoldása, különösen zsírvizsgálatok teljesítése, az ennek alapján teljesítendő hasznosítás szerinti tenyész­­kiválasztás előmozdítására, tejelő versenyek meg­tarthatására, a tej zsírtartalom szerinti fizethetésére. Tejgazdasági eszközök és gépek kipróbálása, meg­ismertetése, a jónak bizonyultak terjesztése. Tej­gazdaságok, tejszövetkezetek üzemének ellenőrzése és hibák előfordulása esetén gyakorlati tanácsok adása. Az állomást hatóságok, egyesületek, tej­szövetkezetek és magánosok vehetik igénybe. A vizsgálatok céljaira beküldendő anyagokat (tej, vaj, sajt­) gondosan csomagolva, az anyag származási helyének, a beküldő nevének, lakóhelyé­nek pontos közlése mellett kell az állomásra küldeni. Az állomás a hozzá intézett szakkérdésekben útba­igazításokat díjmentesen ad. A beküldött anyagok és tárgyak, nevezetesen tej és tejtermékek vizsgá­latát, ha azok vizsgálata közérdekből megokolt, díjmentesen teljesíti. A közérdekből nem indokolt vizsgálatokat a tejkísérleti állomás a mezőgazda­­sági vegykísérleti állomásoknál érvényben levő díjjegyzékben feltüntetett díjak mellett végzi­­nak hozzá (kb. 100 litert) és a keverést beszüntetik, mihelyt a keverék gelatinszerű sűrűséget ér el. Ily mó­don szappanosítanak el 300 liter petróleumot, mely 1200 kg. szappan főzéséhez szükséges. Ha a petróleumot ilyeténképen szappanosították, ég­etlen és rossz melegvezető anyagból való, lyukas vagy bármily alakú bordás lemezekre helyezik el. Né­mely esetben célszerű a lemezeket a megfelelő hűtés segélyével a környezet hőmérsékletén tartani. A petró­leumot a megfelelő szög alatt lejtős lemezeken egész kiterjedésében meggyújtják. Azon mértékben, mint az égés előrehalad, a petróleumból olaj válik ki, mely a lemezek mentén lefolyik és esetről-esetre edényekben felfogatik. Ezen, a petróleumnál jobb olajat 175 kg. szilárd kókusz, pálma vagy arachide olajjal üstben gyenge melegítéssel megolvasztják. A quillayai saponariát, mely a petróleum szappano­­sítására szolgál, következő módon kezelik: 10 kg. pa­namafát 10 liter hideg vízben 48 órán áztatnak, mire a folyadékot eltávolítják és üstben addig főzik, míg hideg állapotban 6° B. sűrűséget mutat. Az így con­­centrált folyadékot a fent leírt művelethez való fel­­használás céljából üveg- vagy kőedénybe helyezik. A kádban visszamaradt fára 650 liter vizet öntenek, mely a későbben említendő lúg előállításánál lesz felhasz­nálandó. A második műveletnél szintén követővel ellátott kb. 3000 liter tartalmú üstke, mely pl. gőzfűtéssel van berendezve, a kívánt minőségnek megfelelően a fentebbi elősorolt olajok valamelyikét öntik és megolvasztása végett óvatosan felmelegítik. Ezen üstbe azután 350 kg. 16—20 0 Bé szódalúgot öntenek, melyhez még lassan­kint ugyanolyan, de 20— 25­0 Bé lúgot adnak és az egészet egy két órán át forralják. Öntöző szűrő segé­lyével azután 110 kg. 35 ° Bé natronsilicatot 25 liter forrásban levő vízzel hígítva adnak hozzá és azután a forralást folytatják. Félórai elfőzés után az üstbe 200 liter közömbös natroncarbonatnak a kádban ma­radt quillaya vízben való 2 ° Bé oldatát öntik és az egészet tovább forralják. Mihelyt a forrásban levő tö­megből vett próba a levegőn gyorsan megmerevedik, a további melegítést beszüntetik és a szappanhoz 12 liter 65° ammóniákot öntenek és a keverést foly­tatják, míg a szappan a kívánt sűrűséget elérte. Ez­után a kívánt színezési eszközük, a szappant a min­tákba folytatják, darabokra osztják és szárítják. A petróleum szappanosítása. Lothammer Ferencz Józsua, párisi mérnök és Procquenet Szilárd colombesi vegyész kísérleteket vé­geztek a petróleum és hasonló anyagoknak szappano­­sítására és a szappangyártásnál alkalmazott összes anyagok és zsírnemű testekkel való benső keverésére vonatkozólag. Eljárásuk, melyre szabadalmat is kértek, két fő­­műveletből áll. Az első műveletnél keverőszerkezettel felszerelt fából való kádba egy liter 6°-os Beaume­s quillaya saponariát („panafa“) és két liter nyers pet­róleumot öntenek, azután a keverőt működésbe hozzák. Amit a keverék sűrűsödik, lassan kint petróleumot ad­ 1. szám. Acetylenvilágítás és a szabályrendelet. (1.) Tagadhatatlan, hogy az acetylen, mint világító­­anyag nagy előnyöket nyújt fényereje, kellemes fénye és olcsósága következtében. Ha ezen előnyei dacára annak alkalmazása aránylag lassan terjed, ennek oka különféle körülményekben keresendő. A közönség szereti a kényelmet, ezért idegenke­dik attól, hogy egy készüléket, mely az acetylon fej­lesztéshez szükséges, kezeljen. Konzervatív, tehát haj­landó a megszokott világítási mód megtartására. Taka­rékos, tehát idegenkedik nagyobb összeg kiadásától, dacára annak, hogy ez esetben a beruházás meg­takarítást jelent. Az idegenkedés fő okát azonban a közönségben az előfordult robbanások által megfogamzott félelemben kell keresni. Veszély az acetylénnel világított helyiségekben ki van zárva, ha gázömlés elő is fordulhat, a lángzók nyílásán át az acetylennek oly mennyisége alig tárul­­hat ki azon idő alatt, melyen a gázömlés a figyelmet kikerülheti, mely a robbanás veszélyét involválja. Veszély csak azon helyiségekben állhat elő, melyekben acetylen fejlesztetik. A fejlesztőkészülékek szerkezete már annyira tökéletes, hogy ezek magukban veszélyt nem rejtenek; robbanások, de főleg veszélyes robbanások a fejlesztőkészülékben alig fordulhatnak elő. Gázömlés a fejlesztő helyiségben, a készülék tudatlan vagy ha­nyag kezelése mellett tényleg előfordulhat és ezen körülmény veszélyt jelent. Mert ha valaki óvatlanság­­ból vagy tudatlanságból ily esetben gyertyával lép a fejlesztőhelyiségbe vagy gyufára gyújt, robbanást idéz­het elő, ha acetylen a durrlég képzésére elegendő meny­­nyiségben ömlött ki. Meleg éghajlat alatt ezen veszély is egyszerűen kiküszöbölhető, ha a fejlesztőhelyiség oly nagy nyílások­kal láttatik el, melyek által állandó légáramlat idéztetik elő; durrlég képződése tehát ki van zárva óvatlan kezelés mellett is. Hidegebb éghajlat alatt a fejlesztőkészülék nem helyezhető el oly helyiségben, melyben a hőmérsék­let a fagypont alá száll, minthogy a fejlesztőkészü­lékben nélkülözhetetlen víz megfagy és a készülék üzeme megszűnik. Elképzelhető ugyan különös szerke­zetű készüléknek szellős helyen oly módon való el­helyezése, mely mellett a készülékben tartalmazott ▼iz nem fagy meg, ha a helyiség a hőmérséklete a

Next