Viz és Világitás, 1931 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1931-01-15 / 1-2. szám
2 Víz és VILÁGÍTÁS képzett ember vall; a leromlott fogyasztóképesség ellenére is gondoskodni kell a fogyasztókról; a lelki készséget semmiképpen sem szabad hamisan beállított jelszavak áldozatául dobni. Fel kell világosítani a tömegeket, hogy akkor követjük el a legnagyobb könnyelműséget és pazarlást, ha a termelő munkaerőt nem foglalkoztatjuk, ha a nemzeti vagyon legértékesebb elemét, az emberi munkaerőt parlagon hevertetjük, ha leállítjuk a kazánokat és ha rozsda martalékának dobjuk a gépeket ... A munka frontján nincs helye a hitetlenségnek, a bizalmatlanságnak. . . Hiba, rettenetes és helyrehozhatatlan hiba, ha a takarékosságot negatív értelemben propagálják, ha ezáltal tétlenségbe kergetik a termelő erőket... A magángazdaság szanálását csakis új és produktív termelés megindításával, minden kishitűség félredobásával tudjuk keresztülvinni — de áldozatul esünk mindannyian, ha hamis jelszavak hirdetői leszünk. Ha igazán takarékoskodni akarunk, akkor mindeneken felül meg kell indítani a termelést, munkát kell teremteni minden rendelkezésre álló módon, hogy a magángazdaság vérkeringését minél folyamatosabbá, minél állandóbbá tegyük. A magántőke, a magángazdaság álljon talpra, higgyen önmagának, indítsa útnak tartalékolt tőkéjét, vállalkozzon, finanszírozzon, vigyen lendületet a gazdasági életünkbe, mert különben passzivitásával csak a válságot fokozza .. . A munka frontján nincs helye a megállásnak, nincs helye a hitetlenségnek, a bizalmatlanságnak, a munka frontja áldozatos... Pazaroljunk hitet, pénzt, energiát a munka frontján, hogy végeredményben takarékoskodhassunk. (h) Központi és távfűtési berendezések egészségügyi és gazdasági előnyei írta: PÁRTOS GYÖRGY mérnök Utóbbi időben a központi fűtésekről mind több és több szó esik, különösen a mai lakásproblémákkal kapcsolatban vetik fel azt a kérdést, alkalmas és jó berendezés-e a központi fűtés? Ezt a kérdést két különböző okból kell mérlegelni: egészségügyi és gazdasági szempontokból. Nemrégiben egy ismerősöm eddigi lakásából, mely cserépkályhákkal volt felszerelve, kiköltözött s új lakásában, legnagyobb meglepetésemre, koksz tüzelésű kályhákat találtam, bár az illető anyagi viszonyai megengedték volna, hogy központi fűtéssel ellátott lakást béreljen. Kérdésemre, mi bírta rá ezen elhatározásra, hiszen a központi fűtés egészségesebb, mint az ilyen kályhafűtés, azt válaszolta, hogy „a központi fűtést egészségtelennek tartja, miután az a levegőt nagymértékben kiszárítja s a bútorokat tönkreteszi”. A nagyközönség felvilágosítására, valamint e kérdésre általában szakembereink súlyt nem fektettek, bár tapasztalataim szerint, a nagyközönség körében e nézet általánosan elterjedt. Mielőtt e kérdés részletes fejtegetésébe bocsátkoznak, szükségesnek tartom, hogy néhány kérdést lényegében ismertessek. Az emberi egészség fenntartására nemcsak kellő hőfokra s nem túlságosan felmelegített levegő szükséges, hanem megköveteljük azt is, hogy a levegő az emberi egészségre, valamint érzékszerveinkre kellemetlen hatással ne legyen. A levegő jó minőségét rontják a levegőben levő szilárd, gőz és gáznemű anyagok. Szilárd anyag, mely egészségünkre a legártalmasabb a por. A levegőben előforduló gáznemű anyagok az oxygénen és nitrogénen kívül — melyek a levegő alkotó elemei — az argon, továbbá gyakran az ammóniák és a hidrogénhiperoxid (H2O2), ózon és mindenekelőtt szénsav. Nagymértékben található a levegőben még vízgőz. A fűtés higiéniája szempontjából elsősorban a por, a vízgőz és a szénsav mérvadó. A legtisztább levegő szénsavtartalma 0.03%, de városokban felemelkedik 0.04—0.05 %-ra is.1) A levegő vízgőztartalma egy bizonyos határig növekedhetik s ekkor láthatóvá válik; ezen pontot telítési pontnak nevezzük. A „telítés” a levegő hőmérsékletével növekszik, mint ezt az alábbi összeállítás mutatja: A levegő nedvességtartalma g/m3 telített levegőben számítva. A levegő hőfoka °C-ban, vízgőztartalma g/m3-ben van megadva. °C —20 —15 —10 —50 +5 +10 +15 +20 +25 +30 g/m8 1.0 1.5 2.3 3.4 4.9 6.8 9.4 12.8 17.2 22.9 30.2 Ha tehát 0°C hőmérsékletű telített levegőt mintegy +10°Celsiusrra melegítünk fel, úgy ez a +10°C hőmérsékletű levegő telítési foka — mint azt a táblázatban ezen hőmérsékletnek megfelelő adataiból látjuk: ~:100% =50%, 9,4 csupán a fele lesz. Ellenkező esetben, ha pl. 10°C telített levegő lehűl, úgy a felesleges nedvesség láthatóvá válik. Tehát az ablakokon s más hideg felületeken — ahol ugyanis lehűlés történik — pára képződik s lecsapódik. Általában azon felfogás van elterjedve, hogy lakásokban egészségügyi és kényelmi szempontból meglehetősen magas páratartalmú levegő szükséges. Ezen tévhit azért terjedt el, mert a fűtött meleg levegőt egyrészt túl forrónak, másrészt pedig az abban levő por miatt száraznak érzik, pedig annak kellemetlen tulajdonságai a szárazsággal nincsenek összefüggésben. Ismeretes, hogy az emberi test légzés és kigőzölgés útján nedvességet választ ki. E nedvesség hűsítőleg hat a testre, miután az a levegőben elpárolog, ami meleg lekötéssel jár. A kigőzölgés foka a meleg növekedésével szintén emelkedik. Ha tehát a meleg levegő száraz, úgy az ezen elpárologtatott nedvességet könnyebben felveszi, mint a párával részben már ii Körting: Heizung u. Lüftung.