Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

& oldal Kádár János fogadta Moszkva küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára pénteken fogad­ta Moszkva város küldött­ségét, amely V. V. Grisin­­nek, az SZKP Politikai Bi­zottsága póttagjának, moszkvai városi pártbizott­a­ság első titkárának vezeté­sével hazánkban tartózko­dik. A szívélyes légkörű talál­kozón részt vett Németh Károly az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Sarlós István, a fővárosi tanás végrehajtó bizottságának elnöke; jelen volt F. J. Tyitov, a Szov­jetunió magyarországi nagykövete. MEGLEPETÉSSZE­RŰ támadást intéz­tek a dél-vietnami szabadságharcosok az amerikai gyalogosok tengerész­­egyik zászlóaljára Da-Nang térségében. A szoron­gatott intervenciósok légi és tüzérségi se­gítséget kértek. A túlerőben levő amerikaiaknak három és fél órás csata után sikerült a partizánokat kimozdítaniuk a támasz­pont közeléből, s azok csak az alkony beálltával hú­zódtak vissza. Nagy csata zajlott le a dél-vietnami fő­város szomszédságában is, egy másik partizánosztag és egy intervenciós alakulat között Legjelentősebb volt az a tüzérségi támadás, amelyet a partizánok öt hónap óta most először intéztek ismét az amerikai kézen levő haei fellegvár ellen. A szabad­ságharcosok egy másik tüzérségi akciója levegőbe re­pített egy hidat. A robbanás a Saigonba vezető egyik főútvonalon teljesen megakasztotta a forgalmat. AZ AMERIKAI fegyveres erőknél egyre nagyobb mé­reteket ölt a vietnami háború elleni tiltakozó mozga­lom sajátos formája, a szökés. Ez idő szerint több ezer amerikai fiatal tartózkodik Kanadában. Jelentős részük egyenesen Dél-Vietnam­ból érkezett, mások pedig még az Egyesült Államokban tartózkodó alakulatoktól szök­tek Kanadába, hogy ne kelljen Vietnamba menniök. A párizsi—vietnami konferencia holtponton van, legutóbbi, immár 54. ülés eredménytelen maradt To­­­vább folyik ugyanis az a washingtoni—saigoni kísérlet, hogy ennek a rendkívüli fontosságú tanácskozásnak a jelentőségét csökkentsék. Nixon szemmelláthatólag va­lamiféle „takaréklángon” szeretné tartani a párizsi kon­ferenciát, s közben megpróbálja kierőszakolni a viet­­namizálásnak nevezett, katonai megoldást. A NEMZETKÖZI közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta azt a hírt, hogy az NDK miniszterelnöke le­vélben fordult a nyugatnémet kancellárhoz. Stoph mi­niszterelnök közvetlen tárgyalásokat javasolt a bonni kancellárnak a színhely és az időpont konkrét megje­lölésével. Brandt kancellár hivatalba lépésének első he­teiben a két német állam viszonyában új megközelítési módot ígért. Most elérkezett az idő, a szavak után a tetteken van a sor. Bonn-nak bizonyítania kell! A NÉMET Szövetségi Köztársaságban mozgolódnak az újfasiszták. A neonáci nemzeti demokrata pártkong­resszust szándékozik tartani Wertheim nyugatnémet vá­rosban, s itt akarja elfogadtatni az NPD fő feladatait, wertheimi manifesztum név alatt A neonáci szervez­kedés ellen a baloldali erők szombaton nagyméretű til­takozó tüntetést tartanak. A megmozdulást támogatja a Nácizmus Üldözötteinek Szervezete, a Német Kom­munista Párt, a Német Békeunió, ifjúsági szervezetek és különböző polgári bizottságok, amelyek harcolnak a neonáci párt betiltásáért K. A. Ik­ szakasz kezdődhet a két német állam viszonyában Willi Stophnak, az NDK miniszterelnökének. Brandt nyugatnémet kancellárhoz intézett levele, amelyet csü­törtökön adtak át Bonnban, s amelyben az NDK mi­nisztertanácsának elnöke a személyes megindítását megbeszélések javasolja, Brandt kedvező válasza ese­tén új szakasz kezdetét je­lentheti a két­ német állam kapcsolatainak rendezésé­ben. Egyidejűleg azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy ez egyelőre csak for­mailag jelentene új sza­kaszt. A DÖNTŐ, tartalmi kér­désben, az NDK nemzetkö­zi jogi érvényű elismeré­sét jelentő megállapodást illetően. Bonn továbbra is a régi, a nemzetközi jogi érvényű elismerést megta­gadó álláspontra helyezke­dik. Ezt a megítélést tükrö­zi az a forma is, ahogyan a berlini sajtó pénteken az NDK miniszterelnöke és a nyugatnémet kancellár kö­zött lefolytatott levélváltás­sal foglalkozik. Az NSZEP központi lap­ja a Neues Deutschland, harmadik oldalán — mint­egy emlékeztetőül — az NDK által, az NSZK-nak előterjesztett államszerző­déstervezet teljes szövegét ismerteti. NAGY TERET szentel­nek a lapok Willi Stoph miniszterelnök csütörtöki beszédének, amelyet Drez­dában mondott, a várost elpusztító amerikai légitá­madás 25. évfordulója al­kalmából Beszédében alá­húzta: a Hitler-fasizmus szétzúzása óta eltelt 25 esz­tendő nem bizonyult ele­gendőnek ahhoz, hogy Német Szövetségi Köztár­a­saság uralkodó körei készek legyenek a második világ­háború után kialakult poli­tikai realitások elismeré­sére. Kiemelte, hogy a szociál­demokrata — szabad de­mokrata bonni kormány, immár négy hónapja viseli tisztjeit, azonban a megér­tésről és a megújulásról szóló kijelentéseinek töme­gét­ nem követték gyakor­lati tettek. BÍRÁLTA Bonnt, hogy nem foglalkozott érdemben az NDK tervezetével. államszerződés­­e nehezmé­nyezte, hogy Brandt­ kancel­­lár levele sem tartalma­zott sem reagálást a szer­ződéstervezetre, sem pedig önálló javaslatokat a két német állam közötti egyen­jogú, nemzetközi jogi érvé­nyű kapcsolatok megterem­tésére. a SÚLYOSAN elítélte, hogy nyugatnémet kormány képviselői — a bonni kizá­rólagos képviseleti igény fenntartása érdekében — más államokra politikai nyomást gyakorolnak, s gazdasági fenyegetésekkel próbál­ják visszatartani őket az NDK elismerésétől. Ugyancsak a két állam vi­szonyának rendezését nehe­zítő akadályok közé sorolta Bonn Nyugat-Berlint érintő politikáját. RÁMUTATOTT, hogy ha Bonn valóban enyhülést akar, akkor le kell monda­nia a kizárólagos képvise­leti igényéről, el kell is­mernie a jelenlegi státus quot, az Odera—Neisse ha­tárt és a két német állam között húzódó határt is be­leértve,­­ nemzetközi jogi érvényű megállapodást kell kötnie az NDK-val a két állam közötti viszony ren­dezésérő’ Ismeretlen helyen Susan Atkins cellatársa Shelley Nadellt, azt a nőt, aki felbecsülhetetlen értékű Információival bizonyítéko­kat adott a rendőrség kezé­be a Manson-féle kalifor­niai tömeggyilkosság ügyé­ben, „saját biztonsága” ér­dekében Kaliforniai állam­ból ismeretlen rejtekhelyre csempészték ki. A 31 éves Nadell asszony hamisított orvosi recepttel akart kábítószert kiváltani és ezért került Los Angeles­ben börtönbe. Egy cellába zárták Susan Atkins-szal, azzal a 21 éves lánnyal, aki tagja volt Charles Manson hippi-„családjának”. Atkins a börtönben elmondta Na­dell asszonynak, hogyan gyilkolták meg 1969. augusztusában Sharon Tate filmszínésznőt és hat másik embert. Nadell asszony másnap reggel mindezt vis­­­szamondta, és ekkor már Susan Atkins sem tagadott: most ő a koronatanú. Ami­óta vallott,­­ Shelley Na­dellt a börtönben sokszor megfenyegették. Péter Jánost meghívták Belgiumba Péter János külügymi­niszter Pierre Harmel bel­ga külügyminiszter meghí­vására február végén hiva­talos látogatásra Belgiumba utazik. Rogers folytatja útját ADDISZ ABEBA (UPI) William Rogers amerikai külügyminiszter pénteken délelőtt befejezte tárgyalá­sait Addisz Abebában, majd ebéd után, amelyet az etió­­piai miniszterelnökkel köl­tött el, különrepülőgépen Nairobiba utazott Rogers arra is felhasználta etió­piai tartózkodását, hogy megbeszéléseket folytasson az afrikai egységszervezet képviselőivel Mint ismere­tes, Rogerset kétszer fogad­ta Hailé Szelasszié császár. Állásfoglalás a biztonsági értekezlet mellett Victor Larock, a belga parlament szocialista frak­ciójának képviselője a kép­viselőházban állást foglalt az össz-európai biztonsági értekezlet összehívása mel­lett. Elítélte néhány nyugati vezető személyiség kijelen­téseit, amelyek szerint „a háborús készülődés a békét szolgálja” és síkra szállt a szocialista országokkal va­ló együttműködésért. Tel Aviv-i óhajok Heikal, a kairói Al Ah­­ram főszerkesztője szoká­sos pénteki vezércikkében egy „külföldi, de a közel­­keleti helyzet kérdéseiben járatos diplomatával” foly­tatott beszélgetésről számol be. A meg nem nevezett dip­lomata értesülései szerint az elkövetkezendő száz napban Egyiptom koncentrált vil­lámháborúra számíthat Iz­rael részéről. Száz nap van még hátra a líbiai Wheelus támaszpont teljes kiüríté­séig — ez alatt az időszak alatt a Tel Aviv és Wa­shington között létrejött megállapodás értelmében az ellenség minden fokozza az EÁK területén ellentá­madásait, és arra számít, hogy ezzel meg tudja dön­teni a kairói haladó rend­szert. A diplomata értesülései szerint Izrael bízik abban, hogy hat héten belül meg­szabadul a jelenlegi kairói rendszertől... ~r 1970. február 14. szombat Koszigin—Bahr eszmecsere Moszkvai hivatalos beje­lentés szerint Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterel­nök pénteken a Kremlben fogadta Egon Bahrt, a nyu­gatnémet szövetségi kancel­lári hivatal államtitkárát, és beszélgetést folytatott vele a mindkét felet érdek­lő kérdésekről. A megbe­­­szélésre az államtitkár ké­­­résére került sor. Scheel—Szemjonov találkozó Moszkvában hivatalosan közölték, hogy február 12- én, csütörtökön Walter Scheel, az NSZK alkancel­­lárja és külügyminisztere, aki Bonnból Delhibe uta­zik, rövid időre megsza­kította útját Moszkvában. A seremetyevói repülő­téren a minisztert és kíséretében levő hivatalos a személyiségeket Vlagyimir Szemjonov szovjet külügy­miniszter-helyettes fogadta. Iránti­ Koppenhágába utazott Willy Brandt nyugatné­met szövetségi kancellár péntek délelőtt kétnapos hi­vatalos látogatásra Koppen­hágába érkezett. A kancel­lár kíséretében van többek között felesége és Georg Ferdinand Duckwitz kül­ügyi államtitkár is. A nyu­gatnémet vendégeket a kop­penhágai repülőtéren Hil­mar Baunsgaard dán mi­niszterelnök fogadta. Thieu pénzt kér Lairdtól Thieu dél-vietnami elnök és Laird amerikai hadügy­miniszter csütörtöki meg­beszélésén, amelyen jelen voltak a hadügyminiszter magas rangú tanácsadói is, nemcsak katonai kérdések­ről, hanem a sigoni rend­szernek nyújtott amerikai gazdasági és pénzügyi se­gélyről is szó volt. Mint a Pentagon egyik szóvivője közölte, Thieu lényegesen több pénzt kért Lairdtól és biztosítékokat arra nézve, hogy az Egyesült Államok semmilyen körülmények között sem hagyja magára a saigoni rendszert. A szó­vivő szerint Laird megér­téssel fogadta Thieu sza­vait, de nem tett kötelező ígéretet. Az amerikai hadügymi­niszter pénteken vidéki szer­­lekörútra indult. Az akció amerikai volt lap Az Al Akhbar című kairói pénteki számának szerkesztőségi cikkében az Abu Zabal-i fémművek el­len intézett csütörtöki izraeli légitámadásról ír. megállapítja: nincs A lap semmi meglepő, hogy abban az Egyesült Államok, amely Vietnamban végrehajtott tömegmészárlásaival me­rényletet követ el az em­beri méltóság ellen, fegyve­reket szolgáltat Izraelnek az olyan mocskos bűnök el­követéséhez, mint a fém­művek elleni támadás. Ez az akció amerikai volt, tervezését és végrehajtását tekintve egyaránt. De ha Izrael azt hiszi, hogy az amerikai támogatás megóv­­­ja­ attól, hogy súlyos árat fizessen bűneiért, akkor té­ved. Az ilyen méretű bűnök nem maradhatnak megtőr- nem maradhat el­lás nélkül — írja az Al Akhbar. Az Al Gumhurija rámu­tat: a csütörtöki légitáma­dással az amerikai és izrael ellenség provokálta az egyiptomi munkásságot, amely tudja, hogy kell az ilyen támadásokat megto­­­rolni. Az agressziót Izrael foly­­­tatja, de felbújtója az Egye­sült Államok — jelentette ki csütörtök esti adásában a kairói rádió. A polgári személyek ellen intézett tá­madással az EAK és Izrael közötti háború, új, lénye­gesen súlyosabb szakaszba jutott. Izrael kihívást in­téz ellenünk és arra kény­szerít minket, hogy a ki­hívást el is fogadjuk — hangsúlyozta a rádió, rá­mutatva, hogy a megtorlás Pirítások rehabilitálása Szlovákiában A Szlovák Kommunista Párt Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága pozso­nyi ülésén foglalkoztak a pártrehabilitáció kérdésével. 1963. és 1966. között hely­reállították azok párttagsá­gát, akik a múltban jelen­tős politikai, állami és gaz­dasági funkciót viseltek, to­vábbá az egykor illegalitás­ban tevékenykedő pártmun­kásoknak, partizánoknak, a spanyol polgárháborúban a nemzetközi brigádok tagja­ként részt vett személyek­nek a párttagságát. A CSKP január utáni po­litikájának pozitív elemei közé tartozik az az őszinte a törekvés, hogy felszámolja korábbi időszak káros örökségét, s helyrehozza a pártélet és a szocialista tör­vényesség normáinak meg­sértéséből fakadó hibákat. Az SZLKP Központi El­lenőrző és Revíziós Bizott­sága megállapítja, hogy ezt a célkitűzést sikerült meg­valósítani 1969. végéig. Alapjában véve megoldott­nak tekinthető a pártreha­bilitáció Szlovákiában.

Next