Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS’-KISKUN I MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A magas hozamú fajtákat keresik Az °”ík' °*á!’r Megkezdődött a tavaszi vetőmagvak kiszállítása A tavaszi előkészületeket jelzi, hogy a Vetőmag Vál­lalat Duna—Tisza közi köz­pontj­a szervezi a kukorica­­vetőmag kiszállítását a ter­melő üzemekbe. Az idén csekély kivétellel magyar hibrideket ad a vállalat az igénylőknek, de csaknem 50 vagonnal kevesebbet, mint tavaly. A mennyiségi csökkenés­nek több oka van. Az egyik az, hogy az üzemek inkább a magasabb hozamú fajtá­kat keresik és ezekből igé­nyelnek többet, a két-há­­romszoros keresztezéses hib­ridek kisebb területen na­gyobb termést adnak. A gazdaságok nagy részében szemenként 1­ vetőgéppel dolgoznak már, ami azt je­lenti, hogy a szokásos 12­*- 13 kilogramm helyett 8—9 kilogramm vetőmag elegen­dő egy holdra. Sok üzem­ben csökkentették a főve­tésű silókukorica területét már az elmúlt­ esztendőben, az idén újabb mérséklés várható. Gazdaságosabb ugyanis ehelyett pillangóso­kat termeszteni A vetőmagellátáson kívül a másik fontos tevékenysége vállalatnak a magter­mesztés Az idén 34 ezer holdra köt szerződést. Leg­nagyobb területet foglalja el az olajlen, amely főként a Duna mentén honosodott meg. Ebben az évben 9 ezer holdra kértek vetőmagot a dunavecsei és a kalocsai járás közös gazdaságai. A vállalat azonban nem tud­ta kielégíteni az összes igényt, így 8100 holdon lesz olajlen termesztés. A borsófélék iránt is nö­vekszik az érdeklődés. Két­szer annyi konzervgyári fajtát termesztenek az idén, mint tavaly. Exportra is kerül belőle. Főként angol, holland és német cégekkel kötöttek szerződést. Míg 1968-ban 300, tavaly már 600, az idén pedig 850 hol­don termesztenek étkezési babot. Ez a két hüvelyes egyre népszerűbb az üzemekben, amióta rendezték az átvéte­li árakat. Jól jövedelmez a hagymamagtermesztés is. A szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezet például száz holdról 2 millió 800 ezer forint bruttó jövede­­­lemre tett szert két év alatt Német Demokratikus Köztársaság részére termelt hagymamagból. Exportra termelnek ezenkívül ubor­ka- és gördögdinnyema­­got is. A kertészeti magok ter­mesztése az utóbbi évek­ben szinte ugrásszerűen emelkedett. Az idén ponto­san négyszer annyi terüle­ten foglalkoznak vele, mint két évvel ezelőtt. Fellendü­­­lőben van a virágmagter­­mesztés is Az ebből szár­mazó bruttó jövedelem — fajtáktól függően — 20 és 60 ezer forint között van holdanként. A mezőgazda­­sági nagyüzemek nagyrészt idős tagjaikat foglalkoztat­ják a kertészeti magter­­mesztésben Háztáji üzemág Manapság gyakran el­hangzik a következő meg­állapítás: a háztáji a kö­zösnek tágabb értelemben vett üzemága. Ez egyúttal a közös és háztáji gazda­ság egységére is utal. Az utóbbi években a me­zőgazdasági nagyüzemek jelentősen megerősödtek, termelésük és jövedelmük kedvezően alakult. Ez az egyik oka annak, hogy a háztáji állattartás fokoza­tosan csökken. A gazdasági tényezők hatására, illetve azokkal együtt társadalom­­politikai változások is je­lentkeznek. A fiatalok a korszerű termelési módsze­rekhez vonzódnak, az idő­sebbek pedig a háztáji ál­lattartás fejlesztése nélkül is megtalálják számításu­kat. Ez természetesen csak általában igaz, mert me­gyén­k kiterjedt tanyavilá­gában, a Homokhátságon, ahol még nem erősödtek meg a közös gazdaságok, igen nagy szükség van a háztájiból származó jöve­delemre. Az általános csökkenés el­lenér­e jelentős szerepük van ezeknek a gazdaságoknak az ország ellátásában. E szek­tor állattartásának fontos­ságát igazolja, hogy szarvasmarha-állomány 36, a a tehénállomány 47 száza­léka itt található. Az ét­kezési tojás 48, a hízott li­­­ba 68 százalékát teszi ki az innen származó mennyiség. Megyénkben is csökken a háztáji állattartás. A szarvasmarha-tenyésztésnél az arány még rosszabb, mint az országos. Egyes körzetekben, mint például Csávoly, alig egy-két szarvasmarha akad a ház­táji gazdaságokban. Jelen­tősen csökken a sertésállo­mány is. Ha összehasonlít­juk az 196­8. márciusi álla­potot az 1069. év hasonló időszakával, mintegy 120 ezerrel kevesebbet mutat a statisztika. A csökkenéshez hozzájárultak az állategész­ségügyi gondok is. Az állam számos intézke­dést tett az állattenyésztés segítésére, amelyeknek ked­vező a visszhangja. A ren­delkezések érintik a háztá­­ji gazdálkodást is. A továbbiakban e szek­tor állattenyésztésének ala­kulását jelentékenyen be­folyásolhatja az a felisme­rés, hogy a közös és a ház­táji gazdaság egymással szorosan együttműködő, szerves egységet alkot. En­nek alapja a termelés köl­csönös elősegítése, a leggyü­mölcsözőbb és az adott kö­rülmények között leghasz­nosabb kooperációk kiala­­kítása. Országos visszhangja van a Bogádmindszenti Állami Gazdaság kezdeményezésé­nek. A gazdaság az idén,a tavalyi kedvező tapasztala­tok alapján, tovább bővíti a kistermelőkkel kialakult kapcsolatot. Abból indultak ki, hogy sok olyan falusi gazdasági épület áll üresen, amely csekély átalakítással megfelel állattartásra, miután a lakosság igényei­­­vel és az exportlehetősé­gekkel nem tud lépést tar­tani az egyébként fejlő­dő, bővülő nagyüzemi ter­melés, a bogádmindszerítiek arra törekednek, hogy a háztájiban levő gazdasági épületeket is bevonják a termelésbe. Tojóhibridet, takarmányt, szaktanácsot adnak a velük szerződők­nek. E példa is bizonyítja, hogy a nagyüzemek veze­tőinek feladata és érdeke is segíteni a háztáji gazdaságo­kat. Reméljük a bogádmind­­szentiek kezdeményezése a megyében is visszhangra talál. K. S. koszorúzási ünnepség a Gellérthegyen és a Vérmezőn Budapest felszabadulásá­nak 25. évfordulója alkal­mából pénteken délelőtt ko­­szorúzási ünnepség volt a felszabadító harcokban el­esett szovjet hősök gellért­hegyi emlékművénél. A ta­lapzat előtt a fegyveres erők tagjai álltak díszőrsé­get, az emlékművel szem­ben katonai díszszázad so­rakozott­­ fel. A zenekar eljátszotta a szovjet és a magyar himnuszt, majd megkezdődött a koszorúzás. Az első koszorút a buda­pesti pártbizottság nevében Németh Károly első titkár, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, Ve­­néczi János, Szépvölgyi Zoltán és Katona Imre tit­károk helyezték el. Ezután Moszkva város küldöttsége koszorúzott, amely V. V. Grisinnek, az SZKP Poli­tikai Bizottsága póttagjá­nak, a moszkvai városi pártbizottság első titkárá­nak vezetésével tartózko­dik hazánkban. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség buda­pesti bizottsága nevében Csillik András első titkár és Főcze Lajos titkár, a Magyar Partizán Szövet­ség részéről Úszta Gyula altábornagy, a szövetség főtitkára és Somogyi Mik­lós, a szövetség országos bizottságának tagja helye­zett el koszorút az emlék­műnél. A kegyeletes megemléke­zés az Internacionale hang­jaival ért véget Ugyancsak koszorúzási ünnepséget rendeztek a Bu­dai önkéntes Ezred emlék­művénél, a Vérmezőn, A szövőcsarnokban A íu.o a Hajai Finom­posztó Vállalat bácsalmási telepének szövőcsarnokában ké­szült. Az első gépen Baranyi Viktória dolgozik, aki az ipar ellen atég révén meg­felelő munkát talált lakóhelyén, és így visszatért a közsé'.'oe. .'­-i ci­iéről 1. oldalunkon közlünk riportot Ahol nem mindenkit vesznek v. " '■ .......... XXV. évf. 38. szám 1970. február 14. SZOMBAT Arat 90 fillér maxi­m (8. oldal) RÁDIÓ és TV melléklet (9. és 10. oldal) A szocialista brigádversenyről tanácskoztak A szocialista brigádok el­múlt évi tevékenységéről, a versenymozgalom helyze­téről tanácskoztak tegnap Kecskeméten, a megyei pártbizottságon a termelő­­szövetkezetek területi szö­vetségeinek munkatársai, valamint a MEDOSZ kép­viselői. A megyei pártbizottság részéről Berki Endre mél­tatta a versenymozgalom jelentőségét, szerepét a szo­cialista embertípus formá­lásában. Elsőként a Duna menti és Kiskunsági Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségének verseny- és pro­pagandafelelőse, Ragó Gyu­la fejtette ki a mozgalom­ban szerzett, elmúlt évi ta­pasztalatokat. Hangsúlyoz­ta a tartalmi munka jelen­tőségét, mint a brigádmoz­­­galom elsőrendűen fontos tényezőjét. A bácskai körzet tevé­kenységéről Szabó István számolt be. Elmondotta, hogy az 5315 szocialista brigádtag mintegy 16 mil­lió forint értékű többlet­­termelést végzett a szövet­séghez tartozó közös gaz­daságokban. Külön méltat­ta a törzsgárdatagok lelkes munkáját. A Kiskunsági Tsz Szö­vetség tagjainak képvisele­tében Tordai Zsolt, , ver­seny- és propagandafelelős ismertette a versenymoz­galomban végzett munkát. A kiskunhalasiak igen élénk, sokrétű programot dolgoztak ki a brigádok ré­szére, a termelési vállalá­sokon kívül. Szántó- és be­takarítási verseny, növény­­védelmi vetélkedő szerve­­­zésével tették érdekesebbé munkát. Elmondotta, hogy a tagszövetkezetekben a legnagyobb figyelmet a KISZ-korosztályúak szo­cialista brigádba történő szervezésének szentelik. A homokhátsági terme­lőszövetkezetek munkaversenyéről szocialista Bank Gyula számolt be. Vázolta speciális helyzetükből a gyenge termőhelyi és köz­­gazdasági adottságok — fa­kadó nehézségeiket, és hangsúlyozta az elbírálás jövőbeni differenciálásának fontosságát. Ugyancsak spe­ciális problémákról szá­molt be Borbényi Antal, a Szakszövetkezetek Terü­leti Szövetségének munka­társa is. Végül Nyár István, MEDOSZ vállalatok és gaz­­­daságok képviseletében is­mertette a szocialista bri­gádmozgalom tapasztalatait. Az állami és erdőgazdasá­gokban, a vízügynél és a gépjavítóknál 543 szocialis­ta brigád dolgozik, 24 000 taggal. A munkafegyelmi és kulturális vállalások mellett eredményes az újí­tómozgalom is. Kiemelte a vezetők felelősségét, a mun­kaverseny feltételeinek biz­tosításával kapcsolatban. Berki Endre zárszavában válaszolt a kérdésekre, és hangsúlyozta a pártszerve­zetek fokozottabb segítsé­gének fontosságát. B. P,

Next