Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B­Á­C­S­-K­IS­K­U­N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Megkezdő­dött az ENSZ jubileumi ülésszaka Kedden New Yorkban m­egkezdődött az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésének 25. ülésszaka, az állam- és kormányfők eddigi legnagyobb arányú­­ találkozójának színhelye. A közgyűlés két hétig tartó jubileumi ülésszaká­nak fénypontja október 24- én lesz, amikor megemlé­keznek az 1945-ben aláírt ENSZ-alapokmány első ne­gyedszázados évfordulójá­ról. A Thant főtitkár hétfő este üzenetet intézett közgyűléshez és ebben ki­­ fejtette: a számos kiemel­kedő államférfi találkozó­ja egyedülálló alkalmat kí­nál magasabb szintű gyü­mölcsöző kapcsolatokra és fontos találkozókra. lmi Harko Budapestre érkezett Péter János külügymi­niszter meghívására ked­den délelőtt hivatalos ba­ráti látogatásba hazánkba érkezett Jan Marko cseh­szlovák külügyminiszter és felesége. Fogadásukra Ferihegyi repülőtéren meg­­­jelent Péter János külügy­miniszter és felesége, vala­mint Pója Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyet­tese, Vince József, hazánk prágai nagykövete, s ott volt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Befejeződtek a moszkvai tervegyeztetési tárgyalások Kedden Moszkvában be­fejeződtek az 1971—1975- ös időszakra vonatkozó tervegyeztetési tárgyalások. A két fél a Szovjetunió állami tervbizottsága épü­letének tanácstermében plenáris ülésen értékelte az­­ eddig folytatott tárgyalá­sok eredményeit, s jelölte ki a távlati fejlesztéssel kapcsolatos munkafelada­tokat. A megbeszéléseken a ma­gyar delegáció Páldi Im­rének, az Országos Terv­hivatal Elnökének, a szov­jet küldöttség Nyikolaj Bajbakov helyettesnek, miniszterelnök­az állami tervbizottság elnökének ve­zetésével vett részt. A terv­egyeztetési jegyző­könyveket a két tervhiva­tali elnök kedd este látta el kézjegyével 1971-re készülnek a kollekciók A közelgő X. pártkong­resszus tiszteletére vállalt munkafelajánlások országo­san nagy szerepet­­ játsza­nak az idei vállalati elő­irányzatok­ban, illetve megvalósításá­túlteljesítésé­ben. A megyében az egyik kollektíva a maga területén már közvetlenül a jövő évi termelést készí­ti elő. Nevük: Mintaszö­­vöded Komplex-brigád. Munkahelyük: a Bajai Fi­­nom­posztó Vállalat. A bri­gád tagjai nemcsak a saját munkájukat ismerik alapo­san, hanem a kollégák te­vékenységi körében is tá­jékozottak, hogy az esetle­ges hiányzás esetén pótol­hassák a kiesést. A meg­rendelések sorsa ugyanis sok tekintetben függ részleg teljesítményétől, hi­­­szen itt születnek a min­ták, s a piacon való kése­delmes jelentkezés ma már végzetes következmények­kel járhat. A felajánlásaik lényege éppen ezért a min­denkori gyors alkalmazko­dással függ össze. A brigád tizenegy tagja készíti már azokat a kol­lekciókat, amelyeknek sorozatgyártására a Finom­a posztó a jövő esztendőben vállalkozna. Mint elmond­ták, a női kabátszöveteknél uralkodó az élénk kockás mintázat, s újra divatba jön a halszálkás anyag. Új­donság a diszkrét halszál­­kás férfiszövet is, s a ha­gyományos sötétebb színek mellett előretör a világos drapp, valamint többféle kékes árnyalat. A komlex-brigádból ket­ten éppen a vállalat leg­frissebb, megvételre aján­lott szöveteit csomagolják, kollekciót állítanak össze, amelynek a bemutatásával a gyár felmérheti a keres­letet. (Pásztor Zoltán felvétele) 600 brigád versenye legutóbbi értekezlet óta végzett munka értékelése, valamint a szakszervezeti tisztségviselők újjáválasz­­tásának intézkedési terve szerepelt. Az első napirendi téma előadója, Szabó Ferenc, a MEDOSZ megyei bizottsá­gának elnöke értékelte nyári betakarítási időszak­a munkaversenyeinek ta­pasztalatait. Kiemelte Bajai Állami Gazdaságot, a ahol példamutatóan szer­vezték meg a szocialista brigádok versenyét a nyá­ri időszakra, a gabonafé­lék betakarítására. Elmondotta, hogy jelen­leg 600 szocialista címért küzdő brigád vesz részt a kongresszusi munkaver­senyben, felajánlásaik ér­téke meghaladja a százöt­venmillió forintot. A tisztségviselők újjává­­lasztásával kapcsolatos in­tézkedési tervet írásban terjesztették elő. Eszerint Bács-Kiskun megye mező­­gazdasági vállalataiban, üzemeiben újjáválasztandó szakszervezeti szervek szá­ma meghaladja a százhat­­vanat, a bizalmiaké pedig az 1100-at. A hozzászólók kiemelték az előkészítő munka fon­tosságát a kis létszámú alapszerveknél, amelyek a dolgozóknak közel húsz százalékát tömörítik. A tervek szerint a tisztség­­viselők részére a választá­sok után tanfolyamot in­dítanak, ahol megismerte­tik velük a korszerű szak­­szervezeti munka sajátos­ságait. Fontos tanácskozásra ke­rült sor tegnap Kecskemé­ten, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa székházában. A MEDOSZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága kibőví­tett vb-ülést tartott, amelynek napirendjén a A IV. ötéves terv célkitűzései Új tantermek, művelődési otthonok Több cikkben tájékoztat­tuk már olvasóinkat a ne­gyedik ötéves terv célkitű­zéseiről, egy-egy terület fejlesztésének elképzelései­ről. Most vessünk egy pil­lantást a művelődésügy következő öt évre előirány­zott fejlesztésére, ezen be­lül is a tantermek számá­nak tervezett növelésére, valamint az új művelődési házakra. Az általános iskolai tan­teremellátottság javítása érdekében öt helyen — Kiskunfélegyháza, Kecske­mét, Kiskunhalas, Solt és Tiszakécske — indult olyan iskolaépítés, amely áthúzó­dik a negyedik ötéves terv időszakára. Ezeknek elké­szültével összesen 56 új tanteremmel megyénk iskolái­ gyarapodnak A lakásépítésekhez kap­csolódó beruházásként­­ újabb 24 általános iskolai tanterem épül a következő öt évben, a körzetesítési program megvalósításaként pedig további 34 tanterem építését tervezi a megye a kulturális ágazat sokirányú egyéb feladatai mellett. Az általános iskolai diák­otthonok befogadóképessé­ge az IV. ötéves tervidő­szakban 1050 hellyel bővül, s ezek után, valamint a már említett tantermi fej­lesztést követően, még mintegy 1200—1250 felsőta­gozatos tanuló szakrend­szerű oktatását kell megol­dani. A középiskolák szerve­ti átalakítása — gimnáziu­mok és szakközépiskolák arányának 50—50 százalé­kos kialakítása — a me­gyében nem jár tanterem­építési igénnyel. Inkább diákotthoni elhelyezésről, illetve ilyen otthonok­ épí­téséről, bővítéséről kell gondoskodni. Az új típusú szakközépiskolák szervezé­se szükségessé teszi Baján és Kecskeméten egy-egy 240 diákot befogadó otthon építését, a kiskunfélegyhá­zinak pedig 40 hellyel való bővítését. A szakmunkás­­képzésben érdekelt minisz­tériumok a negyedik ötéves tervidőszakban Kecskemé­ten 150, Kiskunfélegyhá­zán 200 diákotthoni hely­bővítést terveznek. Anélkül, hogy most rá­térnénk a felsőfokú okta­tással összefüggő hasonló elképzelések ismertetésére, hadd szóljunk egy másik, ugyancsak kulturális kér­désről: a művelődési ott­honokról. Az elmúlt évti­zedben a megye községei­nek zömében épült kultúr­­ház. Rossz azonban a hely­zet a városiasodó nagyköz­ségekben, például: Izsákon, Kunszentmiklóson, Solt­­vadkerten, ahol erősen el­maradott körülmények kö­zött folyik a kulturális munka, Kiskőrösön és Já­noshalmán pedig egyálta­lán nincs művelődési ház. A negyedik ötéves terv során 1972. évi befejezéssel egy 400 személyes művelő­dési otthon építését terve­zik Kiskőrösön. A létesít­ményt Petőfi születésének 150. évfordulóján adják át rendeltetésének. Jánoshal­mán a tervidőszakban kez­dődik a művelődési ház építése. A városok közül Kiskunfélegyháza és Kis­kunhalas helyzete a legki­rívóbb ilyen szempontból. Mindkét helyen a negyedik ötéves tervben fognak hoz­zá az új művelődési házak építéséhez.­­ Ismeretes ugyanis, hogy Halason a művelődési háznak hasz­nált épületet lebontották, mert életveszélyes volt. Félegyházán van ugyan művelődési ház, de az nem erre a célra épült, így a követelményeknek egyálta­lán nem felel meg. A kö­vetkező öt évben korszerű­síteni fogják a bajai mű­velődési otthont is« XXV. évf. 217. szám 1970. szeptember 16 SZERDA Áras 90 fillér Finis előtt i­dős emberek álít­­­­ják, hogy a felsza­badulás óta eltelt negyed­század alatt nem volt ilyen nehéz esztendő a mezőgazdaságban, mint az idei. A szeszélyes időjá­rás, a számos természeti csapás, az ehhez járuló gép- és alkatrészhiány rendkívüli helyzetet te­remtett. Az átlagosnál na­gyobb előrelátással, szer­vezettséggel, fokozottabb helytállással lehet csak megoldani a feladatokat. Az idén megtermelt ter­mények értékének több mint 50 százaléka kint van a határban, még­­ sok feladatot megnyugtató módon csak társadalmi összefogással lehet elvé­gezni. Az országos adatok szerint a kukoricának mindössze 35, a burgo­nyának 15 százaléka taka­rítható be géppel. A me­gyében még ennél is ros­­­szabb­ a gépi betakarítás lehetőségének aránya, mi­vel az igényelt berendezé­seket csak részben kapták meg a nagyüzemek. mezőgazdasági A kapások­ból jó termés ígérkezik. Közülük legnagyobb terü­letet a kukorica foglalja el; több mint 200 ezer holdról kell letörni a csö­vet. E fontos takarmány­­növény betakarítása érde­kében az anyagi ösztön­zés széles skáláját érde­mes alkalmazni a munka­erők mozgósítására. Nagy értéket képvisel megyénk­ben a szőlő- és a gyü­mölcstermés, amelynek be­takarítása minden évben sok kézi munkaerőt igé­nyel. A családtagok bevo­­* násának lehetősé­gén kívül minden kertész­kedő üzem — az elmúlt évekhez hasonlóan — szá­mít a KISZ-fiatalok, diá­kok segítségére. Napos, száraz ősz esetén is legfeljebb két hónap áll rendelkezésre a betakarí­táshoz, a jövő évi kenyér­­nek való elvetéséhez. Ké­sőbb érnek a termények a kedvezőtlen időjárás miatt, várhatóan elhúzó­dik a szüret, a gyümölcs­szedés, a kukorica érése. A munkák szervezésénél ezt is mérlegelni kell. A sok gond ellenére bi­zakodó a hangulat mező­­gazdasági üzemeinkben. Nehéz küzdelmet vívnak most a földeken az or­szág ellátásának segítése, saját boldogulásuk érdeké­ben. Nem mindegy, ho­gyan zárul az idei eszten­dő, hiszen most kell le­rakni az alapjait a követ­kező év termelési sikerei­nek. S­portnyelven szólva, a mezőgazdaság az idén jól vette az akadá­lyokat. Különösebb gond nem volt az ország élel­miszer ellátásában a ne­héz esztendő miatt. Most a finis következik. Az ed­digiek alapján bízhatunk abban, hogy ez is sikerül. K. S.

Next