Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Hasznos együttműködés Az idei viszontagsá­­gos, küszködéssel teli ősz ugyancsak próbára teszi a földeken dolgozó­kat. A késői kitavaszodás miatt a növények lassab­ban fejlődtek és így az összes szántóföldi munka elhúzódott. Még a legidő­sebbek is alig emlékeznek arra, hogy november kö­zepe tájt ilyen magas le­gyen a kukorica nedves­ségtartalma. Az őszi szá­razság viszont nehezíti a talajmunkát, többszörös fáradsággal lehetett csak a vetést előkészíteni. Mindehhez hozzájárult a gép- és alkatrészhiány. Esetenként az üzemanyag­ellátással is gondok vol­tak a megyében. A rend­kívül nehéz helyzetben az üzemek egymásrautaltsága is nagyobb. Az állami gazdaságok jobban gépesítettek, mint a Ennek termelőszövetkezetek, köszönhetően előrébb állnak az őszi munkákkal. Felszabaduló munkaerejükkel, gépeik­kel így enyhíteni tudnak az elmaradó termelőszö­vetkezetek gondjain. A tá­mogatás, az együttműkö­dés számos példájával ta­­lálkozunk. A Városföldi Állami Gazdaság a kis­kunfélegyházi termelőszö­­v­etkezeteknél" j C­ ö­ti Állami Gazdaság mélyszántáshoz ad gépe­­­ket a közös gazdaságok­nak. A Kalocsai Állami Gazdaság a kukorica be­takarításában sietett a termelőszövetkezetek se­gítségére. A Szikrai Állami Gazdaság és a la­kiteleki Szikra Termelő­­szövetkezet a sajátosságainak két üzem megfele­lően szervezte meg az együttműködést. A terme­lőszövetkezet szakmunká­sai a pince építésében se­gítettek az állami gazda­ságnak. Ennek köszönhe­tően szüretre befejezték a munkát. Az állami gazda­ság pedig a termelőszö­vetkezetnek 21­ vagon sző­lőt dolgozott fel és az ebből készült bor tárolá­sát vállalta. Sokat jelent most kézi munkaerő is, hiszen a a kukoricatermés jelentős részét csak ily módon le­het betakarítani. Baján a város termelőszövetkeze­teiben 100 katona tört kukoricát, s ugyancsak ér­­­tékes segítséget ad a hon­védség a kalocsai járás szövetkezeteiben is. Már nem sok van­­ hátra. A búzavetés befejezés előtt áll. A ku­korica betakarítása okoz még gondot, valamint a mélyszántás. Bármelyik n­ap rosszabbra fordulhat az idő. Az üzemek egy­mást segítve gyorsabban végezhetnek a feladatok­kal. K. S. A politikai könyvnapok megnyitója Bácsalmáson Bácsalmást a könyvsze­­r­vező nagyközségek sorában tartják nyilván. Kiváló­­ eredményeket értek el a pártkiadványok terjesztésé­ben is. Érthető, ha a téli politikai könyvnapok me­gyei megnyitóját is itt ren­dezték. A helyi pártszékház tanácstermében Bódi Ig­nác, a községi pártbizottság titkára köszöntötte a meg­nyitó ünnepség résztvevőit, közöttük a politikai mű­vek terjesztésében kitűnt aktívákat. — Túlzás nélkül állapít­hatjuk meg — hangoztatta ünnepi beszédében Gyóni Lajos, a megyei pártbizott­ság titkára —, hogy a poli­­­­tikai könyvnapok ma már­­ a megye egész társadalmát­­ átfogó eseménynek számí­tanak, hatásuk túlnőtt, a­­ pártszervezetek keretein. Míg 1963—64-ben 80 ezer­­ forint, 1969—70-ben 320 ezer forint volt a téli poli­­­­tikai könyvnapok forgalma. A kereskedelmi szempon­­­­­oknál azonban sokkal fon­tosabb dologról, a tanulás­ról, a munkásosztály világ­­i nézetének állandó fejlesz­téséről, a párttagság elvi szilárdságának erősítéséről van szó. A továbbiakban születé­sének közelgő 150. évfordu­lója alkalmából a munkás­­mozgalom nagy alakjáról, Engels Frigyesről emléke­zett meg a megyei pártbi­zottság titkára. Beszéde be­fejeztével Bácsalmás és Já­noshalma pártbizottságának a politikai művek terjesz­tésében elért kiváló ered­ményeikért elismerő ok­levelet adott át. Szabó Imre, a bajai járá­si pártbizottság első titkára további céltudatos munkára hívta fel a jelenlevők fi­gyelmét. Muharos Sándor, Rudi Ignác, Papp István, Pártai István, Vajda József, Gugyec Andor tíz éve fog­lalkoznak a pártkiadványok­­ terjesztésével. Valamennyi­­­­en elismerő jelvényt kap­­­­tak a lelkes hangulatú­­ megnyitón.­­ A Kossuth Könyvkiadó­­ által rendezett köny­vkiál­­l­­ítás éppen olyan sikert­­ aratott, mint a moziban a­­ tv irodalmi osztályának­­ ajándékaként bemutatott —­­ Fejes Endre elbeszéléséből, Szőnyi Sándor rendezésé­ben készült — Kék tiszta­­ szerelem című filmalkotás. a I Lunohod-1 kikerülte grnmm­Mft Folytatódnak a kísérletek HIuIwb I a holdautóval MOSZKVA (TASZSZ) A Lunohod—1 sikeresen­­ folytatja a kutatási és a kísérleti program végre­­­­hajtását az Esők tengeré­­­­nek körzetében. A kapcsolatfelvétel ide­­­­je alatt a Lunohod—1 82 méter hosszúságú utat tett­­ meg. Röntgen-spektrométer se­gítségével folytatták a holdfelszín vegyi összeté­telének meghatározását. Kísérleteket hajtottak vég­re a holdfelszín mechani­kai sajátosságainak kuta­tására és a Lunohod—1­­ haladóképességének meg­­­­határozására. Eközben egy­­ olyan műszert használtak­­­­ fel, amely képes behatolni­­ a holdkőzetbe és megmér­­­­ték azokat az erőhatásokat , amelyek a holdjáró futó­­­ művét érik.­ Röntgenteleszkóppal foly­­­­tatták a földi műszerek­kel nem regisztrálható, galaktikán kívüli röntgen­­sugárzás mérését. A holdjáró útvonalának­­ szemmeltartását és érté­­l­kelését szolgáló televíziós­­ kamerák biztosították a­­ szükséges­­ egyenetlen információkat a felszínen ha­ladás megvalósítására . Egyes helyeken a felszín lejtésének mértéke eléri a 14 fokot. A Lunohod—1 útjába esett egy elég m °:­­kráter, amelyet a irányítók segítségével fel­­kérésén megkerült. A kapcsolatfelvétel­­én nagy mennyiségű t­e­lemetrikus­­­­ információt kaptak. ■ MANCHESTER Az angol Jodrell Bank megfigyelőállomás szóvi­­­vője közölte, hogy vették Lunohod—1 szovjet holdjármű által készített képeket. Mint mondotta, hat képet hívtak elő. Ha kettőt összeillesztenek, egészen világosan látsza­nak a Lunohod—1 nyomai a Hold felszínén. A többi kép a berendezés egy-egy részletét mutatja. A szóvivő közölte még, hogy a Szovjet Tudomá­nyos Akadémiával kötött­­ megegy­ezés alapján a ké­­t pékét csak később teszik­­ közzé. XXV. évf. 273. szám 1970. november 21. SZOMBAT Ára : 90 fillér r RADIO és TV melléklet (9.—10. oldal) A kibontakozás lehetőségei Kecskeméti termelőszö­vetkezetek gazdasági előrehaladásáról. • A mi otthonunk A kongresszusi verseny részvevői között Dr. Romány Pál, a me­gyei pártbizottság első tit­kára tegnap délután dr. Greiner Józsefnek, a me­gyei pártbizottság titkárá­nak és Erdélyi Ignácnak, a városi pártbizottság első titkárának társaságában a Lampart Zománcipari Mű­vek kecskeméti gyáregysé­gébe látogatott, ahol az üzem párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői fo­gadták. Zárai Géza igaz­gató először arról tájékoz­tatta Romány elvtársat, hogy az üzem rekonstruk­ciója a jövő év végéig az egészségügyi és a kézi kád­­öntöde, valamint a belső úthálózat korszerűsítésével befejeződik. A termelés az öntöde gépesítésével ug­rásszerűen növekedett, s ma már kétszer annyi ká­s­zat gyártanak, mint annak­­előtte. Örömmel adott szá­mot arról, hogy a gépek ki­­használtsági foka 90—92 százalékos. A megyei pártbizottság első titkára behatóan érdek­­­­lődött a munkások helyze­téről. Mint a gyáregység vezetői elmondták, a fizi­­­­kai dolgozók — különösen , amióta a gépesítés folytán könnyebbé vált a munka jobban ragaszkodnak az üzemhez. Különösen a nők elégedettek fizetésükkel. A gyáregység vezetőinek tájékoztatója után Romány­i elvtárs megtekintette az üzemeket és elbeszélgetett több dolgozóval. Mint arról­ tájékoztatták, 39 brigád vesz részt a kongresszusi munkaversenyben, amelyek közül az idén eddig 12 j nyerte el a szocialista cí­­­­met. A brigádok a műsza­­­­kiakkal szorosan együtt­­­­működve több millió fo­rinttal javították a terme­lés gazdaságosságát. Ered­ményeikhez tartozik, hogy a gyár idei 240 milliós ter­melési tervét — az építke­zésekkel járó nehézségek ellenére is — eddig idő­arányosan teljesítették. To­vábbi célkitűzésük, hogy az éves tervet a gazdasá­gossági követelményeknek megfelelően valóra váltsák, és exportkötelezettségeik­nek is eleget tegyenek. Romány elvtárs — mint kifejtette — a pártkong­resszus előtti napokban tett üzemlátogatásáról ked­vező benyomásokkal távo­zott. N. O. Ur. Romány Pál, a meleg üzemi összerakó daru kezelőjével, Simon nagycsarnokban az Balázsnéval be­szélget. Határidő előtt A párt X. kongresszusa­ a Ganz Villamossági Művek­nak tiszteletére végzett­­ bajai készülékgyárában munka túlmutat a formális például a felajánlások se­­jellegű vállalásokon. A­e­gítik­­ kialakítani a gyár­egység önálló arculatát. Egy évtizede ugyanis még rendkívül sokféle cikket készítettek, majd a villamos mozdonyokhoz szükséges alkatrészek gyártása vált uralkodóvá, a kongresszusi­­ munkaverseny keretében a­­ bajai gyár dolgozói nyolc­­ mozdonynak nem csupán a­­ készülékeit, hanem a komp­ig lett szerelvényeit állították elő az eredetileg kitűzött határidő előtt. Vállalásaik­nak megfelelően Lengyel­­ország számára 10, Jugo­szláviának 25 darab, 6 ezer lóerős mozdony tartozékait , készítik el. Az idei évben­­ 164 millió forintos termelé­si értéket hoznak létre, s a gyártmányaiknak 40 szá­zalékát külföldön futó moz­donyokba építik be. Fotónkon Dombi István ás Torma István műszeré­szek ellenőrzik a MÁV megrendelésére készülő mozdonyok komplett egysé­­­­s­eit.­­ (Pásztor Zoltán felvétele)

Next