Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

& oldal A konferenciák városá­ban, a Genfi-tó partján újabb jelentős tanácsko­zás kezdődött: megnyílt a leszerelési értekezlet ez évi ülésszaka. A munká­ban huszonöt ország vesz részt és ez a szám önma­gában is jelez valamit. Mindenekelőtt azt, hogy a világszervezet által hi­vatalosan kijelölt lesze­relési bizottság egyik tagja, Franciaország vál­tozatlanul hiányzik a gen­fi zöld asztal mellől. Ha ehhez hozzávesszük, hogy egy másik nukleáris fegy­verekkel rendelkező nagy­hatalom, a Kínai Népköz­­társaság sem vesz részt a leszerelési megbeszélé­­­seken, máris előttünk áll témával kapcsolatos egyik legfontosabb fel­adat: el kell érni azt, hogy előbb-utóbb legalább a legérdekeltebbek, nagyhatalmak teljes szám­á­ban képviseltessék ma­gukat. Ehhez természetesen még sok mindennek kel­lene történnie. Francia viszonylatban annak, hogy Pompidou lemondjon az általában pozitív de gaulle-i külpolitika e ne­gatív örökségéről, kínai viszonylatban pedig egy ilyen folyamatnak aligha­nem a teljes jogú ENSZ- feltvétellel kellene kez­dődnie. Ez a két példa is jól érzékelteti, milyen sokfé­le vonatkozása van a genfi tárgyalásoknak, még azo­kat illetően is, akik de­monstrálván nincsenek jelen. Szerencsére nem­csak negatívumok létez­nek a leszerelési problé­mával kapcsolatban. Hosszú esztendők ke­mény — és nem utolsó­sorban a genfi Nemzetek Palotájában a szovjet de­legáció által végzett — munkája nyomán ma már olyan eredményekre em­lékeztethetünk, mint az 1968-ban megkötött atom­­stop-egyezmény, a világ­űrről és legutóbb a ten­gerfenék atommenteíté­­séről kötött moszkvai megállapodások. Az oszt­rák fővárosban rövidesen folytatódnak a SALT-ta­­nácskozások és ez a tény önmagában is jelentős vívmány, beszédes érv amellett, hogy az erőfe­szítések nem reménytele­nek. Nem véletlen, hogy sok éven át még részmegálla­podásokra sem volt kilá­tás és szinte valamennyi lényeges haladás az utób­bi fél évtizedre esik. Ad­dig, amíg Washington még egyáltalán megpró­bálhatta fenntartani nukleáris erőfölény illú­­­zióját, a Potomac part­járól csak nemleges vá­laszok érkeztek minden szovjet javaslatra. A vál­tozás oka ezen a fontos területen is az erőviszo­nyok látványos és vissza­vonhatatlan módosulása. Az emberiség jövőjé­nek alternatívája az atom­háború, vagy az atombé­ke. A tóparti tanácste­remben is azért harcol a szocialista diplomácia, hogy ez a hamleti nagy­ságrendű kérdés vala­mennyiünk javára, az élet győzelmével oldód­jék meg­ a tóparton Szovjet j­ugoszláv tárgyalások Moszkvában szerda dél­előtt megkezdődtek a szov­jet—jugoszláv hivatalos tár­gyalások. A szovjet kül­döttséget Andrej Gromiko külügyminiszter, a jugo­szláv delegációt pedig Mir­­­ro Topavac külügyminisz­ter vezeti. (MTI) Szovjet-nyugatBismét kereskedelmi tárgyalás BONN Csütörtökön szovjet— nyugatnémet tárgyalások kezdődnek Bonnban. A tár­gyalások célja kereskedelmi egyezmény megkötése. A szovjet küldöttséget Alek­­szej N. Manzsulo helyettes külkereskedelmi miniszter, a nyugatnémet delegációt Peter Hermes nagykövet vezeti. A két ország között 1983 óta nem áll fenn kereske­delmi egyezmény, a keres­kedelmi forgalom volume­ne azonban Moszkva és Bonn között állandóan nö­vekedett, míg 1958-ban a forgalom értéke mindkét irányban 420 millió márka volt, 1939-ben már a Szov­jetunió 1,30 milliárd márka értékben exportált az NSZK-ba, a nyugatnémet fél pedig 1,58 milliárd már­ka értékben exportált Szovjetunióba. Bonni gaz­­­dasági körök arra számí­tanak, hogy az árucsere­forgalom, akár kötnek most kereskedel­mi egyezményt, akár nem, tovább fog nö­vekedni. Rugalmasság vagy manőver? Az izraeli kormány va­sárnapi közleménye nyo­mán mozgásba lendült az egyiptomi diplomácia gé­pezete. Kairó az ENSZ ren­delkezésére bocsátotta an­nak a hivatalos nyilatko­zatnak a szövegét, amely­ben az EAK a Jarring-ja­vaslatok kategorikus eluta­sításaként értékelte Tel Aviv állásfoglalását. Riad miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter ezzel kap­csolatban — kairói képvi­seleteik útján — üzenetet intézett a négy nagyhata­lom külügyminisztereihez. Riad fontos utasításokat adott Zajjat ENSZ-fődele­­gátusnak, akit megbízott, hogy folytasson tárgyaláso­kat U Thant főtitkárral és Jarring közel-keleti meg­bízottal. Zajjat — írja az Al Ah­ram a világszervezet dip­lomáciai köreit idézve — tájékoztatta Jarringot, hogy amennyiben javaslataira, illetve kérdéseire nem kap az egyiptomihoz, hasonló pozitív választ Izraeltől, akkor az egyiptomi válasz is érvényét veszti. Tájékozott források sze­rint — írja a lap — a Biz­tonsági Tanács valószínű­leg napirendre tűzi és meg­vitatja a közel-keleti vál­ság kérdését, amennyiben Izrael a Jarringnak adan­dó válaszában nem tanúsít rugalmas magatartást ENSZ-diplomaták mégis remélik, hogy az izraeli válasz tartalma lehetővé teszi a közvetett dialógus folytatását, s az izraeli kor­mány vasárnapi közlemé­nye nem tekinthető végle­ges és utolsó állásfoglalás­nak. Hírek szerint Tel Aviv készülő válasza nem ismétli meg azt a vasárna­pi kijelentést, amely sze­rint Izrael nem hajlandó visszatérni az 1967. június 4-i határokhoz, csupán „biztonságos és elismert határok” szükségességéről beszél. Izrael tehát tovább­ra is megtagadja az egye­nes választ Jarringnak ar­ra a kérdésére, hogy haj­landó-e kivonulni az ös­­­szes megszállt területről, kész-e elfogadni a Paleszti­nai probléma igazságos rendezését, s lemondani a területi terjeszkedésről. Le­hetséges, hogy Tel Aviv a Jarring-misszió „megmen­tése” érdekében, vagyis a tűzszünet esetleges meg­hosszabbítása reményében a vasárnapi merev, expan­ziós nyilatkozat ellenére „rugalmas” választ ad Jar­ring javaslataira, pontosab­ban az EAK memorandu­mára. Ismerve az izraeli taktikázás hagyományait, félő azonban — mondják Kairóban —, hogy ez a „ru­galmasság’’ csupán az idő­húzó és félrevezető manő­verek számát szaporítja. Külügyminiszterünk dániai látogatása Péter János hazánk kül­ügyminisztere kedd óta hi­vatalos látogatáson Dániá­ban tartózkodik. A fontos tengeri és szá­razföldi utak találkozásán fekvő 4? 043 négyzetkilomé­ter területű 4,9 millió lako­sú ország Európa legfejlet­tebb árutermelő mezőgaz­daságával é s magas színvo­nalú feldolgozó iparral ren­delkezik. Erősen szakos­tott, értékesítő szövetkeze­tekbe tömörült parasztgaz­daságai kiemelkedő helye foglalnak el Nyugat-Euró­pa, különösen Nagy-Britan­nia élelmiszerellátásába? Vezető ágazat a mezőgaz­dasági kivitel 70 százaléka szolgáltató állatteny­észtő amelynek alap­ját a hűvő éghajlat és a gyengébb ta­lajok ellenire a nagy mé­rékű szerves- és műtrágy­­felhasználás következtét) magas termésátlagokat iő mutató takarmánytermes tés teremti meg. Legfőb mezőgazdasági kiviteli cik­kei hús és él­őállat, vaj fr világexport 20 százaléka sajt, a világexport 15 szá­zaléka) és hal. Ipara, amely ma már a dán gazdaság vezető ága, a társa­dalmi össztermék 50 százalékát adja — főleg mezőgazdasági termékeket dolgoz fel. Híres a hajó gyártása a világon a hete­dik helyen ál­­l 1969-ben 599 ezer bruttó regiszter tonna ha­­jót bocsátottak vízre­ jelentős élelmiszeripari gépgyártása, de magas színvonalú építőipara is. A dán építészet technológiai eredményeit hazánkban is al­kalmazzák. Gazdasága nagy mértékben függ a külkereskedelemtől. Ex­portjának fele az EFTA (Euró­pai Szabadkereskedelmi Társu­lás) országokba, egy negyede pedig a EGK (Európai Közös Piac) felé irányul. Dánia a leg­nagyobb piacot jelentő Nagy- Britanniával együtt csatlakozni kíván az EGK-hoz. Behozatalá­ban a fűtőanyagok, nyersanya­gok mellett a takarmány és az élelmiszerek (zöldség, gyü­mölcs) is S2ei ‘pe’nek. Hazánk Dániába 129­4 millió deviza fo­rint értékű árut oper­ált, Dá­niából pedig 77,1 m­iló deviza­­forint értékben impo­náltunk 1969-ben (Dánia az EFTA és a NATO tagja). _____.____ — TEBRA “ / Az FKP nagygyűlése a párizsi sportpalotában PÁRIZS A Francia Kommunista Párt kedden este a pári­zsi sportpalotában rende­zett nagygyűlésen nyitot­ta meg választási kampá­nyát a március közepén tartandó községtanácsi vá­lasztások előtt. A nagy­gyűlésen Georges Mar­chais, az FKP főtitkárhe­lyettese rámutatott arra, hogy a kommunisták már egy sereg francia város­ban bebizonyították, mi­lyen eredményeket érnek el a lakosság javára ott, ahol kommunista polgár­­mester áll a városigazga­tás élén, s hangsúlyozta a most tartandó községtaná­csi választások politikai jelentőségét az egész or­szág szempontjából. Fokozott szükség van a demokratikus közvélemény éberségére — hangoztatta Marchais, — figyelmezte­tett azonban arra, hogy az anarchista csoportok ki­lengései ürügyet szolgál­tathatna­k a kormánynak az elnyomó intézkedések fokozására és igazolására. Az FKP a községtanácsi választások alkalmával ar­ra szólítja fel a választó­kat, hogy szavazatukkal tá­mogassák a kommunisták­nak a baloldali új egység megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. Ennek je­gyében a választások előtt az FKP arra törekszik, hogy a lehető legtöbb he­lyen kialakíthassák a bal­oldali egységlistákat. Ezt a törekvést már eddig is je­lentős siker koronázta: ed­dig már 115 harmincezer lakosúnál nagyobb város­ban, köztük Párizsban, több megyében és nagyon sok külvárosban sikerült elérni azt, hogy a balolda­li pártok jelöltjei közös listán vegyenek részt a vá­lasztási küzdelemben. Milyen demokrácia a brazíliai? „Brazíliában robbanásig feszült a helyzet és ez a feszültség hamarosan for­radalmi háborúba torkoll­hat” — mondotta a 25 éves Jean Marco von der Weid, a brazil diákszövet­ség volt elnöke, akit 1969- ben letartóztattak, a bör­tönben m­egkínoztak és a hatóságok Bucher svájci nagykövetért cserébe bo­csátották szabadon 69 tár­sával együtt. Kijelentését Genfben tet­te kedden este a svájci Emberi Jogok Ligája szer­vezésében tartott sajtóér­tekezletén. Elmondotta, hogy Bra­zíliában egyetlen demok­rácia van, a kínzásé. „En­nek ugyanis, válogatás nélkül, mindenki egyaránt ki van téve”. A brazil fia­talember arról is beszélt, hogy a brazil kormány feláldozza a nép érdekeit a külföldi társaságok ja­vára. „A népnek nincs más választása, mint az ellenállás, ez hamarosan forradalmi háborúba tor­kollhat” — mondta. A diplomatarablásokról úgy nyilatkozott, hogy ezek korlátozott lehetősé­gű akciók, amelyeket vál­togatni kell a harc egyéb formáival. (AFP) Izrael feltoroló akciója A brüsszeli zsidó világ­kongresszus Izrael felfor­gató akciója — jelentette ki Jules Chaumes, a belga demokratikus vetség elnöke.jogász sze­rint mondotta, a kilá­tástalan helyzetben levő izraeli diplomácia el akar­ja vonni a nemzetközi köz­vélemény figyelmét a kö­zel-keleti izraeli agresszió­ról és hangulatot szeretne kelteni az arab népek, igaz­ságos harcát támogató or­szágok ellen. (TASZSZ) Az első lépések a fegyerszállítások ellen LAGOS Jakubu Gowon nigériai államfő kedden bejelen­tette, hogy Nigéria kilé­pett abból a bizottságból, amelyet a Nemzetközös­ség singapore-i értekezletén hoztak létre a Dél-Afriká­ba irányuló esetleges brit fegyverszállítások kérdésé­nek megvizsgálása céljá­ból. Nigéria ezzel a lépés­sel tiltakozik az angol fegyverszállítási szándék ellen, hangoztatt­a Gowon. Accrában kedden hiva­talosan közölték, hogy Ghana hazarendelte lon­doni nagykövetét. Abdulrahim Farah, Szo­mália ENSZ-képviselője, a világszervezet apartheid bizottságának elnöke, ked­den New Yorkban újság­írók előtt kijelentette: Nincs kizárva, hogy a brit fegyverszállítás ügyében összehívják a Biztonsági Tanácsot. Zambia londoni nagykö­vete kedden megbeszélést folytatott Edward Heath­­ingói miniszterelnökkel a fegyverügyletről. (AP) 1971. február *5. wattBrtW Nixon makacs­ ­ány hivatalos látogatá­­son Olaszországban tartóz­kodó külügyminisztere nyilatkozott az Il Giorno című római lapnak. A lap munkatársának arra a kérdésére, hogy vé­leménye szerint a Kínai Népköztársaság hogyan reagálna a VDK elleni esetleges amerikai táma­dásra, Binh asszony így válaszolt: „Kína már be­jelentette, hogy az indo-­­kínai népek harcának tá­mogatására minden haté­kony intézkedést megtesz’'." Arra a kérdésre vála­szolva, hogy miben látja a néhai Kennedy, továbbá Johnson és Nixon politiká­ja közötti különbséget, a DIFK külügyminisztere így vélekedett: „A Nixon-korszakban élünk, amelyre az előző korszakokhoz viszonyítva fokozottabb szószegés, na­gyobb makacsság jellemző. 1965-től 1968-ig, a John­­son-adminisztráció idején évenként 800 000 tonna bombát dobtak le a két Vietnamra. Két év óta, amióta Nixon áll az Egye­sült Államok élén, ámi át­lagban egyedül Dél-Viet­­namra 1 337 000 tonna bombát dobtak le, többet mint amennyit a második világháborúban a hadvise­lő felek légierői — össze­sen . . . (AFP) ROMA (MTI) Nguyen Thi Binh as­­­szony, a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kör-

Next