Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

1. oldal A kommunizmus építésének terve (Folytatás az 1. oldalról) bcserül, s ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozta: az el­múlt öt év során a fejlődés minőségileg új szakaszba érkezett. 1970-ben a Szov­jetunió 740 milliárd kilo­wattóra villamosságot ter­melt, s ezt az eredményt 200—300 kilowatt kapaci­tású erőművekkel érte el. Üzembe helyezték a világ két legnagyobb vízierőmű­vét, a bratezkit és a krasz­­nojarszkit. A jövő feladatairól szól­va Nyeporozsnyij hangoz­tatta, hogy egységes villa­mossági és rendszert kell távvezeték­­kiépíteni, amelynek a fejlesztése nemcsak a Szovjetunión, hanem a szocialista gazda­sági integráción feladat. Példaként belül is hozta fel a miniszter a Béke-táv­vezetéket, amelybe a Szov­jetunión kívül Magyaror­szág, az NDK, Lengyelor­szág, Csehszlovákia és Bul­gária is beletartozik. Ezután Vaszilij Proho­rov, a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsá­nak titkára szólalt fel, majd Pavel Borogyin, Moszkvai Lihacsov Autó­a gyár igazgatója, Konsztan­­tyin Geraszimov, az Orosz SZSZSZK miniszterelnök­­helyettese és tervbizottsá­gának elnöke, Amilcar Cabral, a Portugál Guinea és Zöldfoki szigetek Afri­kai Függetlenségi Pártjá­nak főtitkára, Hernan del Canto, a Chilei Szocialista Párt képviselője, Nisizava Tomio, a Japán Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának titkára, Nyikolaj Taraszov szovjet könnyű­ipari miniszter, Marc Dru­­m­aux, a Belga Kommu­nista Párt elnöke, Nicolas Saui a Libanoni Kommu­nista Párt főtitkára, Alek­­szandra Monahova, a Kom­­munarka Szovhoz igazga­tója, Gavril Csirjajev, Ja­­kutia pártszervezetének ve­zetője, Mihail Prokofjev, a Szov­jetunió közoktatásügyi mi­nisztere, Nyikolaj Bajba­­kov, a Szovjetunió állami tervbizottságának elnöke, Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke, Aziz Mohammed, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Jorge Colié Cueto, a Bolí­viai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Meir Wilner, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára, Ezekiel Papajoannu, a Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártjának főtitkára, Kosztasz Kolijannisz, a Gö­rög Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára. A délutáni ülésen 115 ta­gú bizottságot választottak a Szovjetunió 1971—75-ös népgazdaságfejlesztési ter­vének irányvonal-terveze­tével kapcsolatos módosí­tások és javaslatok megvi­tatására. Az SZKP XXIV. kong­resszusa csütörtökön foly­tatja munkáját. (MTI) A magyar küldöttség a Csillagvárosban MOSZKVA Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára és Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, ha­zánk moszkvai nagyköve­te, az SZKP XXIV. kong­resszusán részt vevő ma­gyar pártküldöttség tagjai szerdán látogatást tettek a „Csillagvárosban” ahol szovjet űrhajósok élnek és a dolgoznak. A magyar vendégek megtekintették a „Csil­lagváros” nevezetességeit, felkeresték a Jurij Gaga­rin múzeumot, s levetítet­ték nekik „A mi Gagari­­nunk” című filmet, amely a világűr úttörőjéről ké­szült. Kádár Jánost és Kapái Gyulát Georgij Beregovoj, Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics űrhajós vezette körül a Csillagvá­rosban. Tizenegymillió dolgozó sztrájkolt Olaszországban Szerdán Olaszország­­szerte leálltak a gyárak, bezártak az üzletek, isko­lák, egyetemek, néhány órára megbénult a közle­kedés. A három nagy olasz szakszervezet — a CGIL, CISL és UIL — felhívásá­ra 11 millió olasz dolgozó és alkalmazott lépett sztrájkba. Az eredeti tervnek meg­felelően — szem előtt tartva a lakosság érdekeit — a városi közlekedés al­kalmazottai, valamint az egészségügyi, illetve köz­szolgáltatások dolgozói csak korlátozott időre, 2—4 órá­ra tették le a munkát. Kedden sztrájkba lépett 150 ezer szállodaalkalma­zott is. Kazottak A szállodaalkal­béremelést, rö­­videbb munkaidőt, munkakörülményeket jobb kö­vetelnek. A szerdai általános sztrájk célja: gyökeres tár­sadalmi és gazdasági vál­tozás sürgetése. A sztráj­kolók elsősorban a kor­­mány nem kielégítő lakás­­építési programja tiltakoznak. Colombo ellen mi­niszterelnök kedden arra figyelmeztetett, hogy a zi­lált olasz gazdaságot most igen súlyosan érintené egy általános sztrájk. Egyetlen nap munkabeszüntetés 114 milliárd líra (182 millió dollár) értékű termeléski­esést okozhat. Dimény Imre Indira Gandhinál ÚJ-DELHI (MTI) A hivatalos látogatáson Indiában tartózkodó dr. Dimény Imre mezőgazda­­sági és élelmezésügyi mi­nisztert kedden fogadta In­dira Gandhi miniszterelnök. Indiai tartózkodása alatt Dimény Imre tárgyalt Fakhruddin Ali Ahmed élelmezés- és földművelés­­ügyi miniszterrel és láto­gatást tett L. N. Misra kül­kereskedelmi, valamint M. H. Csaudhuri iparfejlesz­tésügyi miniszternél. Szombaton kezdődik az arab csúcs Az Al Ahram szerdán közölte, hogy a jordániai válság­­ ügyében kezdemé­nyezett értekezlet, amely az arab országok állam- és kormányfőinek képviselőit gyűjti egybe Kairóban, há­rom nap múlva kezdheti meg érdemi munkáját. A résztvevők két fontos beszámolót hallgatnak m­eg: Bahi Ladghamnak, a kairói megállapodás betar­tására felügyelő arabközi békéltető bizottság volt elnökének és Ahmed Hil­­minek, a bizottság katonai albizottsága vezetőjének jelentését. Mindketten jelenlegi jordániai helyze­­­tet elemzik majd. A jordániai kormány kö­zölte, nem vesz részt az arab állam- és kormány­fők képviselőinek Kairó javasolta értekezletén. Am­­manban emlékeztetnek ar­ra, hogy Husszein király április 1-én szintén arab csúcsértekezlet rendezésére tett javaslatot. Erre a ja­vaslatra azonban minded­dig csak Marokkó válaszolt támogatólag. Chile felvette a kapcsolatokat az NDK-val SANTIAGO Salvador Allende chilei elnök kedd este kifejezte a reményét, hogy hazája és Német Köztársaság Demokratikus kapcsolatainak diplomáciai megterem­tése nyomán nem romlik meg Chile és a Német Szövetségi Köztársaság vi­szonya. Berlinben és Santiago-ban kedden egyidejűleg közleményt hoztak nyilvá­nosságra a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A Német Szövetségi Köztár­saság ugyanis nyomban „sajnálkozását” fejezte ki és célzott arra, hogy a chilei kormánynak ez lépése az NSZK-hoz fű­­­ződő kapcsolatok megrom­lásához vezethet. 1971. április 8, csütörtök A kormánypárt határozott: Izrael nem hajlandó kivonulni TEL AVIV Az Izraeli Munkáspárt országos konferenciája keddi, befejező ülésén egyhangúlag határozatot fogadott el, amely kimond­ja, hogy Izrael nem tér vissza 1967-es határai mö­gé. A határozat a kong­resszus támogatásáról biz­tosította a kormány poli­tikáját, „védhető határo­kat” biztosító rendezést követel az konfliktusban arab—izraeli és elutasít mindenfajta nemzetközi, vagy négyhatalmi biztosí­tékot, amely a rendezést elősegítené. Az izraeli kormánypárt a háromnapos konferen­cián teljes támogatásáról biztosította Golda Meir po­litikáját, azt, hogy Izrael nem hajlandó kivonulni a megszállt arab területek­ről. A határozat „lényeges területi módosításokat” kö­vetel , s ezzel ellentét­be kerül az amerikai Ro­­gers-terv elképzeléseivel is, amely a megszállt terüle­tek nagy részének kiüríté­sét tartalmazta, és bizo­nyos ha­tárkiigazításokat ja­vasolt. A konferencia másrészt támogatja azt a törekvést is, hogy új településeket létesítsenek a megszállt te­rületeken. Az izraeli vezetők szá­mítanak rá,­ hogy területi követeléseik nem találnak egyetértésre a nemzetközi közvéleményben, még Iz­rael barátai részéről sem. Galili tájékoztatásügyi mi­niszter­­ kijelentette: „Vár­hatóan mindenfajta nyo­mást gyakorolnak ránk barátaink, hogy fogadjunk el olyan békejavaslatokat, amelyek semmit sem ol­danak meg. Vissza fogjuk utasítani ezt a nyomást”. Nem kétséges, hogy Galili az Egyesült Államokat ér­tette „barátokon”. NEW YORK Charles Yost, az Egye­sült Államok volt ENSZ- nagykövete bírálta terjeszkedő politikáját Izrael Life című hetilap legutóbbi a számában megjelent cikké­ben. Most megállapítja a cikk­ben, hogy Izrael kiterjedt területi igényei azt jelen­tik, hogy az izraeli kor­mány elutasítja a békés rendezést. Képtelenségnek nevezi a volt diplomata azt az izraeli próbálkozást, hogy Tel Aviv biztonságá­ra hivatkozva akarja iga­zolni a területi hódításokat. „Miféle biztonságot adhat néhány kilométernyi terü­letsáv a sugárhajtású re­pülőgépek és rakéták kor­szakában egy olyan kis or­szágnak, mint Izrael?’’ — kérdezi most. LONDON A brit külügyminiszté­rium szóvivője szerdán be­jelentette, hogy április 2-án, pénteken Londonban kétol­dalú szovjet—angol tárgya­lásokat tartottak a közel­­keleti konfliktus rendezé­sének kérdéséről. A tár­gyalásokon Szityenko, szovjet külügyminisztérium a közel-keleti főosztályának vezetője vezette a szovjet küldöttséget, az angol de­legáció élén A. D. Parsons államtitkár-helyettes állt. Támadás a stockholmi jugoszláv nagykövetség ellen STOCKHOLM Merényletet követtek el szerdán reggel Jugoszlávia stockholmi nagykövetsége ellen. Két­­ fegyveres ismeret­len hatolt be a követség épületébe, ahonnan nem sokkal később heves lövöl­dözés zaja hallatszott. rendőrség azonnal a hely­­­színre sietett. A merénylők — feltehetően horvát anarchisták — háromne­gyed órán át a rendőrö­ket is sakkban tartották, mielőtt megadták volna magukat. Rolovics nagykövetet há­rom golyóval a testében szállították kórházba. A fején, a gyomrán és a lá­bán sérült meg. Állapota súlyos. A nagykövet titká­ra és a követség egyik nő­dolgozója is lövést kapott és kórházba került. Mint később kiderült, a két fegyveres útlevélkére­lem ürügyével hatolt be a nagykövetségre. Elbariká­­dozták magukat a nagykö­vet irodájában, akit túsz­ként fogva tartottak. A rendőrségnek végül sike­rült rávennie őket, hogy engedjék el sebesült fog­lyukat és letartóztatta őket. Február 10-én horvát usztasa terroristák már kö­vettek el hasonló akciót a göteborgi jugoszláv konzu­­l­látus ellen. Az esetet kö­­­­vetően a jugoszláv nagy­­­­követség a svéd kormány­­­­hoz fordult és fokozott vé­delmet kért a horvát na­cionalisták terrorista ak­ciói ellen. Harcik valamennyi fronton A dél-vietnami hazafias erők tüzérsége a legutób­bi 12 óra alatt az ameri­kaiak több megerősített ál­lását támadta. A saigoni amerikai parancsnokság szóvivője három támadást minősített jelentősebbnek. A dél-vietnami kormány­hadsereg parancsnoksága ugyanakkor szerdán meg­erősítette, hogy az 1. gya­logos hadosztály egységei kedden laoszi területen megtámadták a szabadság­­harcosok egy támaszpont­ját. A dél-vietnami kötelé­keket amerikai helikopte­rek szállították Laoszba. A dél-vietnami fennsí­­kon, a hármas határ kö­zelében, kedden is folyta­tódtak a nyolc napja tar­tó harcok. Laoszban a ha­zafias erők keddre virradó éjjel hirtelen támadásba mentek át a Vientianét Luang Prafoanggal össze­kötő út mentén levő meg­erősített állások ellen. Abrams tábornok, a Dél- Vietnamban állomásozó amerikai fegyveres erők parancsnoka hétfőn Saigon­ból az Egyesült Államokba utazott, ahová Nixon el­nök kérette tanácskozás céljából — közölte kedd este egy saigoni lap. Az amerikai megerősítette, parancsnokság hogy Ab­rams elutazott, de nem volt hajlandó közölni, hogy hová. Brandt kész nyilatkozni Edward Heath angol mi­niszterelnök befejezte bon­­ni tárgyalássorozatát és szerdán hajnalban repülő­gépen visszaérkezett Lon­donba. Beavatott bonni körök­ben úgy tudják, hogy Brandt hamarosan beszá­mol Georges Pompidou francia államelnöknek Hearth-szel folytatott meg­­­beszéléseiről. Ezek közép­pontjában — mint már je­lentettük — Anglia terve­zett közös piaci csatlako­zása állt. Ami a bonni kor­mányt illeti, az utolsó, ked­di díszvacsorán mondott beszédében Brandt megis­mételte, hogy a Közös Piac kibővítésének végső célja a nyugat-európai politikai integráció, ez pedig csak akkor lehetséges, ha Ang­liával együtt valósítják meg. Heath — ugyancsak banketten — azt hangsú­­­lyozta, hogy az idén nyá­rig meg lehet állapodni az angol csatlakozás legfonto­sabb kérdéseiben. Egy héttel később Berlinben szerdán diva­­tosan bejelentették, hogy Kohl NDK államtitkár és Ba­hr NSZK államtitkár legközelebbi bonni összejö­vetelét, Egon Bahr kérésé­re, április 23-ról április­­ 30-ra . IM3D. 1 Berak Leltük a hadbírót Az AFP teheráni jelen­tése szerint szerdán reggel merényletet követtek el Zia Farszin tábornok, az iráni hadbíróság vezetője ellen, amikor kilépett la­kásából, hogy hivatalába menjen. Az első hírek Bre­l’rint ismeretlen férfiak gép­­kocsiból több lövést adtak le a tábornokra. Farsziu és a vele tartózkodó fia sú­lyosan megsebesült. Mind­kettőjüket kórházba szál­lították. A merénylők el­menekültek. Farsziu tábornok irá­nyította a vizsgálatot a kü­lönféle kormányellenes mozgalmak ellen indított Kína tiltakozó jegyzéke A Kínai Népköztársaság új-delhi nagykövetsége kedden jegyzékben tiltako­zott az indiai külügymi­nisztériumnál amiatt, hogy az indiai hatóságok „eltűr­ték” több száz főnyi tö­meg tüntetését a nagykö­vetség épületénél március 29-én. A jegyzék szerint a tün­tetők a megmozdulás al­kalmával zavartalanul he­lyeztek el a nagykövetség falán és kapuján felirato­kat, amelyek tiltakoztak az ellen, hogy Kína segítsé­get nyújtana a pakisztáni kormánynak „a szabadság­szerető kelet-bengáliai nép ellen vívott háborújához”. A jegyzék, miután tilta­kozást jelent be az inci­dens ellen, azt is kifejti, hogy a kínai kormány „a békés együttélés öt elvé­nek alapján soha sem avatkozott be más orszá­gok belügyeibe”. A jegyzék ugyanakkor Indiát vádol­ja a pakisztáni belügyekbe való beavatkozással.

Next