Petőfi Népe, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

1971. április 8, csütörtök 3. oldal Nemzetközi konferencia a megnövekedett szabad idő ésszerű felhasználásáról A megnövekedett had­idő kulturáltabb szű­és ésszerűbb felhasználásának kérdését tűzi napirendre az a nemzetközi konferen­cia, amelyet Budapesten — a TIT rendezésében — tar­tanak meg április 15. és 17. között. E napjainkban fontos kérdéssel foglalko­zó tanácskozás céljáról, napirendjéről, a plenáris és a szekcióülések témáiról tájékoztatták szerdán dél­előtt a sajtó képviselőit a TIT-ben. Mint elmondot­ták, a regionális európai konferencián jellegű is­mert külföldi és szakemberek cserélik hazai ki véleményüket a szabad idő felhasználásának művelő­déspolitikai, pedagógiai és pszichológiai kérdéseiről. Fontos bejelentéseket tett a kormány elnöke Tatabányán­ „Szabad idő és művelődés” (Folytatás az 1. oldalról.) kori széncsaták és a későb­bi, mindig talpig embert kívánó helytállás időszaká­ban is példát mutatott. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő építőmunkájának szocialista eredmé­nyeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás je­lenlegi rendszerére való át­térés a tervidőszak harma­dik esztendejében. Szólt arról, hogy üze­meink az idén első ízben önállóan alakítják ki 5 éves terveiket. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredményekre, s azokra a feladatokra is, amelyeket a következő időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyoz­ta: — Alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok. — Egyaránt fejleszteni kí­vánjuk az ipart és a me­zőgazdaságot. Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kapcsolatain­kat. Szükségesnek tartjuk a szocialista integráció maga­sabb fokára való eljutás módjainak kimunkálását. A nemzeti jövedelem felosz­tásában továbbra is fenn akarjuk tartani a felhalmo­zás és a fogyasztás eddigi helyes arányát, s arra tö­rekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyor­suló növekedésének és a­­ népgazdaság tartós egyen­­s­úlyának alapvető feltéte­leit. Mos — Alapvető célunk a jó­társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgál­ja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, ami­lyen mértékben. termelé­sünk gazdaságossága és en­nek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A termelékenység ötévi nö­vekedése, az 1970. évi jó eredmény ellenére 20 szá­zalék volt, a tervezett 24— 27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a kö­vetkező esztendőkben ez a javulás folytatódik. Erre minden lehetőségünk meg is van. Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövede­lem elosztásának kérdésé­vel. Rámutatott: “ Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhaszná­lás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerül­jön felhasználásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt ál­talános irányelveivel és egyetértésben a szakszerve­zetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét. így például a következő 5 esztendő­ben a nemzeti jövedelem­nek hozzávetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75—77 százalékát fogyasztásra fordítani. Ismeretes, hogy a szakszer­vezetek nemcsak az elosz­tást alapvetően meghatáro­zó kormányzati szintű dön­téseknél vannak jelen, de minden szinten részt vesz­nek a jövedelem felosztá­sában. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a lakosság anyagi javakkal történő ellátását. Megálla­pította, hogy az elmúlt esz­tendőben a lakosság áruel­látása sokat javult: a ha­zai termelés és a fogyasztá­si cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb áru­csoportban az azonos ren­deltetésű olcsóbb és drá­gább termékekből egyaránt folyamatos legyen az ellá­tás. Korántsem vagyunk azon­ban mindennel elégedet­tek; az árakkal, s termé­keink minőségével kapcso­latban gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzé­sek és észrevételek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúb­ban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességte­len haszonszerzéssel akar­nak eredményt elérni. Jövedelempolitikánk kér­déséről szólva a kormány elnöke nyomatékosan alá­húzta, hogy a negyedik öt­éves terv időszakában a keresetek növekedése az eddiginél még következe­tesebbben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkal­mazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16—18 szá­zalékkal, az egy főre szá­mított reáljövedelem 25— 27 százalékkal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint változzanak a jövedelmek. A családi körülmények azonban ma még nagymér­tékben befolyásolják a jö­vedelmi különbségeket. A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az el­tartottak számával arányo­san növekvő többletkiadá­sokból. A sok gyermekes családokra a gyermekneve­lés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel összhangban rendszeresen emelnünk kell majd a csa­ládi pótlékot, úgy, hogy 10—15 éven belül a gyer­mekek nevelésével kapcso­latos anyagi terhek jelentős hányadát az állam közvet­lenül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némi­leg a nagy családok gond­jain. Ezenkívül fejlesztjük bölcsődei, óvodai és kollé­giumi hálózatunkat. A negyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diákott­honi helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a fizikai dolgozók gyerme­keinek továbbtanulásához. Egészségügyi ellátásunk is tovább fejlődik.­­ Büszkék lehetünk szo­ciálpolitikai eredményeink­­re­ is. Az eltelt fél évtized alatt a családi pótlékban részesülő családok száma 600 000-ről 700 000-re, a ki­fizetett összes családi pót­lék pedig az 1965. évi 1600 millió forintról tavaly 2800 millió forintra emelkedett.­­ Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a la­káshelyzet alakulása. A ne­gyedik ötéves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. Ennek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egymillió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. Közvéleményünk idősze­rűnek és szükségesnek tar­totta a lakásgazdálkodás problémakörének átfogó rendezését is. A nemrég hozott határozatok megva­­­­lósításától a lakásviszonyok­­ további javulását, a jobb­ lakáselosztást és a terhek igazságosabb megoszlását várjuk. Fontos megbízatásnak te­szek eleget — mondotta Fock elvtárs — amikor most tájékoztatom önöket és egyúttal az ország köz­véleményét arról, hogy 1971. június 1-én — össz­hangban a negyedik ötéves terv életszínvonal-emelési előirányzatával — a kö­vetkező központi bérintéz­kedéseket hajtjuk végre: — Felemeljük az alsó- és középfokú oktatási intéz­mények és az óvodák pe­dagógusainak illetményét 20 százalékkal. Ez az in­tézkedés mintegy 110 ezer pedagógust érint . Felemeljük az orvo­sok, a gyógyszerészek bé­rét, szintén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, la­boránsok, asszisztensek, műtősök stb.) bérét 5—10 százalékkal; az alsó- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bé­rét 10 százalékkal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelé­kében szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tisz­tek, tiszthelyettesek illet­ményét 10 százalékkal — A béremelésre hozott határozat végrehajtása so­rán egy évben 1 milliárd 520 millió forintot fordí­tunk az érintett kategóriák életszínvonalának javításá­ra. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jö­vedelmét emeli.­­ A végrehajtás kimun­kálása az érintett minisz­tériumok és szakszerveze­tek közös és felelősségtel­jes feladata. Ehhez a párt és a kormány csak elvi szempontokat ad. Nem len­ne helyes a béremelésnél az egyenlősdi. Pl. a peda­gógusoknál a béremelést fel kell egyben arra is használni, hogy a termé­szettudományos szakokon végzők az oktatás terüle­tén maradjanak és ne az ipar és kereskedelem terü­letén helyezkedjenek egy-két évi nevelői tevé­­l­kenység után.­­ Ezeket az intézkedé­seket olyan körülmények között hoztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségvetésben mutatkozó ismeretes hiányokat. Még­is így határoztunk, mert a népgazdaságunk adott le­hetőségeinek keretében el­határozott béremelés tár­sadalmi hatását nagyon je­lentősnek tartjuk és mert tudjuk, hogy ez az intéz­kedés az érintettek gond­jait enyhíti. Márpedig, ha egy padagógus, vagy egy ápolónő, érezve a fokozot­tabb megbecsülést nagyobb kedvvel, jobb végzi munkáját, közérzettel annak a szülő, vagy az ápolásra szoruló beteg, s közvetve egy egy család érzi majd­ kedvező következményeit. — Hazánk védelme, biz­tonsága megköveteli, hogy fokozottabban elismerjük a fegyveres erőinknél és tes­­tületeinknél — néphadse­regünkben, a Belügymi­­nisztérium szerveinél és másutt — szolgálatot tel­jesítők kitartó és áldozatos munkáját, példaadó helyt­állását. — Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel ko­rántsem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a r­ákszervezeti most lezajlott kongresszu­sok jelezték, hogy akadna még más területeken is bő­­ven tennivalónk. A problémákat az or­szág anya­gi erejéhez mér­­­ten sorra-rendre megold­juk, mint ezt egész dolgozó népünk tanúsíthatja. mostani bérpolitikai intéz­­­kedések azokat érintették, akiknek a bérét a legré­gebben rendeztük, akik a legjelentősebben maradtak el mások bérszínvonalától. A szónok a továbbiak­ban a nemzetközi gazda­sági kapcsolatokról, a KGST-országok gazdasági integrációjának és munka­­megosztásának fontosságá­ról, a népgazdaságban ki­alakult nem kívánatos pár­huzamosságok kiküszöbölé­séről beszélt, majd a nem­zetközi politika időszerű kérdéseivel foglalkozott. A nemzetközi munkás­­mozgalom kiemelkedő ese­ményéről, az SZKP XXIV. kongresszusáról szólva a kormány elnöke rámuta­tott: Ez a nagyszabású ta­nácskozás, a kommunisták munkaértekezlete mérföld­kő a szovjet nép történel­mi útján, egyben kimagas­ló eseménye a szocializ­must építő országok életé­nek, a világ kommunista mozgalmának, az egész nemzetközi életnek. kongresszust, az egész vi­­­lághoz hasonlóan nagy fi­gyelemmel kísérjük mi, magyarok is. jelentőségűnek kiemelkedő értékeljük Brezsnyev elvtárs mélyen szántó helyzetelemzését, a Szovjetunió törekvését világbéke biztosítására és a mindazokat az alapvető döntéseket, amelyek a Szovjetunió népének sor­sán, életkörülményein je­lentős mértékben javíta­nak. Az SZKP kongresszusán megfogalmazott értékelé­sekkel a legteljesebb mér­tékben egyetértünk és lel­kesedéssel töltenek el azok a célok, amelyek az SZKP XXIV. kongresszusának tanácskozásain megfogal­mazódnak. Beszéde végén Fock Je­nő a következőket mondot­ta: — Kipróbált, igaz bará­tunkhoz, a Szovjetunióhoz hasonlóan mi is céltudato­san, lépésről lépésre, szor­galmas és fegyelmezett munkával tudunk csak to­vább haladni gazdasági és társadalmi fejlődésünknek útján. Sikereink — mint eddig is — a szocializmust építő népeknek, a szocia­lizmus és a világ haladó erői gyarapodásának szer­ves részét képezik. Mun­kásosztályunk, dolgozó né­pünk hatékony támogatá­sát kérjük ahhoz, hogy po­litikánkat következetesen valóra tudjuk váltani. Ké­rem, szavazatukkal, bizal­mukkal és mindennapi munkájukkal támogassák igazán nemes és vonzó nagy társadalmi célkitűzé­seink megvalósítását! Kétszáz húsvéti mentesítő szerelvény A MÁV tájékoztatója Kétszáz mentesítő vona­tot indít a MÁV húsvétikor — jelentette be Lindner József, a MÁV vezérigaz­gató-helyettese szerdán délelőtt tartott sajtótájé­koztatóján. A mentesítő vo­natok többsége a fővona­lakon közlekedik, április 9., 10. és 12-én. Húsvét után a villamo­sítási munkálatok miatt csak egy vágányon közle­kedhetnek a vonatok a budapest—szobi vonal Nóg­rádverőce és Szob közötti szakaszán. A nemzetközi vonatok egy részét más vonalra terelik, a belföldi személyvonatok közül né­hány pedig csak Vácig, il­letve Verőcéig közlekedik. Az utasokat vonatpótló autóbuszokkal szállítják Szobig. A sajtó képviselőit Déli pályaudvar átépítése a miatt megváltozott forgal­mi rendről is tájékoztatták. Termelési együttműködés 23 ezer hektáron Az ország különböző vi­dékein tél végén a repülő­gépes növényvédő állo­másnak 50 brigádja kezd­te meg a műtrágyaszórást és a növényvédelmi munkát. Négy brigád Bács-Kiskun megyében, a Bajai és Bácsalmási Állami Gazda­a­ságban, a solti Rákóczi Tsz-ben, Állampusztán, va­lamint a velük együttmű­ködő szövetkezetekben gazdaságokban dolgozott,és A repülőgépek foglalkoz­tatása akkor gazdaságos, ha a gép egy év alatt 400 üzemórát tölthet a levegő­ben, és 23 ezer hektáron — 40 ezer katasztrális hol­don — tud munkát végez­ni. Több gazdaság ezért a gépek megfelelő kihaszná­lására a vele szövetkezetekkel, szomszédos gazdasá­gokkal társult, ami lehe­tővé teszi a közös felszálló­hely igénybevételét. Ilyen az a kooperáció, amely Bácsalmási, a Kiskunhal­­a­si és a Kunbajai Állami Gazdaság, valamint a má­­tételki Győzelem, a tata­házi és a bácsalmási Pető­fi Termelőszövetkezet rész­vételével jött létre. A Bácsalmási Állami Gazdaság béreli a repülő­gépet, de saját területén legfeljebb 300 üzemórán keresztül tudja foglalkoz­tatni. A fennmaradó 100 üzemóra gazdaságos ki­használására teremtett együttműködést a már em­lített gazdasági egységek­kel. A Bácsalmási Állami Gazdaságban főként szántóföldi növénytermesz­­­­tésben alkalmazzák a re­pülőgépes brigádot. A Kis­kunhalasi és a Kunbajai Állami Gazdaságban pedig abban az időszakban lehet a szőlőültetvényeket po­rozni, amikor Bácsalmáson a repülőgép számára nincs tennivaló. Bács-Kiskun megye még az elmúlt évben is elég mostoha helyzetben volt a repülőgépes növényvédel­mi ellátás szempontjából. A statisztikai adatok sze­rint 1970-ben csupán más­fél repülőgép jutott a me­gyére, az állomás szőlőper­metezésre alkalmas négy helikopteréből pedig egyet­­len egy sem dolgozott Bács-Kiskunban. Ezért van rendkí­vül nagy jelentősége az ilyen együttműködés­nek. K. A. Több munkalehetőség a nőknek Az ÉVM felmérése és irányelvei Az Építésügyi és Város­­fejlesztési Minisztérium széles körű felmérést készí­tett az építésügyi ágazat­ban foglalkoztatott nők gazdasági és szociális hely­zetéről. A téma mintegy 65 000 asszonyt és lányt érint, bár az építőipari dolgozóknak mindössze 12,2 százaléka nő. Az építőipar­ban háromszor annyian dolgoznak alkalmazotti be­osztásban, mint fizikai munkásként, viszont az épí­tőanyagipari dolgozóknak majdnem 40 százaléka nő. Miután az építőipar férfi gyedik ötéves tervben kü­lönösen sürgető népgazda­sági követelmény, hogy kedvező munkakörülmé­nyek megteremtésével te­gyék lehetővé a vállalatok a nők nagyobb arányú foglalkoztatását. Ennek leg­hatékonyabb módszere gépesítés, a műszaki fej­­­lesztés és a könnyűszerke­zetes építésmód kiterjesz­tése. Fontos feladat a nők szakmai képzettségének nö­velése, amely egyúttal mó­dot nyújt keresetük eme­­lésére­ is. Az ÉVM a lefolytatott munkaerőforrása már lé­­t­vizsgálat alapján irányelv e­­gyesében kimerült, a n§­1­két dolgozott ki az építő-és építőanyagiparban dol­gozó nők gazdasági és szo­ciális helyzetének javításá­ra és foglalkoztatásuk ki­­terjesztésére. Az építők szakszerveze­tének elnökségével egyez­tetett irányelvek felhívják a vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetőit, hogy vizsgálják felül és foglalják jegyzékbe azokat a munkahelyeket, amelye­ket nők tölthetnek be. Megvizsgálják a nők rész­­munkaidőben történő fog­lalkoztatásának és — bizo­nyos szakmákban — a be­dolgozói rendszer beveze­tésének lehetőségeit.

Next