Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-15 / 63. szám
i oldal Tervezni nehéz NEM a politikai illem kedvéért, hanem a helyzet ismeretében kell leírni már az első mondatban: a magyar mezőgazdaságban ma komoly bajok nincsenek. A hangulat mégis idegesebb, mint egy-két esztendeje. Jó hatást váltott ki például a cukorrépa felvásárlási árának emelése, de néhány hét múlva már felzúdulás követte a mezőgazdasági gépek drágábbá válását. Egyegy élesebb hangú beszélgetés csattanójaként szövetkezeti vezetőtől vagy állami tisztségviselőtől egyaránt hallani az elhamarkodott kifakadást: minek vacakolni, állítsuk vissza a tervkötelezettséget! Pedig a gazdasági mechanizmus jó — épülő házak, növekvő hozamok, bőséges árukínálat bizonyítja — csak éppen újfajta viszonyokat tükröz. Aki mondja, az sem gondolja tehát komolyan, hogy vissza kellene, vissza lehetne térni a fejlődés túlhaladott fokára, a tervkötelezettségre. De hát akkor hogyan kell tervezni az újfajta helyzetben? Okosan! ÉRDEMES emlékezetünkbe idézni egy, a parasztemberek által évszázadokon át megszokott, természetesnek tartott és számításba vett tényezőt. A mezőgazdaság és a gazdálkodó sok mindentől függ. Egyik évben elegendő az eső, a másikban szárazság van. A szükséges anyagokat egyszer kicsit olcsóbban, másszor kicsit drágábban lehet beszerezni. A termények piacán pedig hol alacsony a kínálat, tehát emelkednek az árak, hol ennek a fordítottja történik. Gazdasági rendszerünk sokféle biztonsági tényezőt tartalmaz, de a tervkészítéskor ettől az ősi paraszti tapasztalattól mégsem lehet egészen eltérni. Kétszeresen hibát követnek el ott, ahol olyan tervet fogadnak el, amelyet csak akkor lehet teljesíteni, ha az időjárás a legkedvezőbb lesz, ha a szükséges iparcikkek ára jottányit sem változik, és ha a piacon mindent azonnal el lehet adni. Az ilyen terv legfőbb hibája, hogy túlfeszített, tehát a legkisebb elcsúszás is megrendítheti a gazdaságot, bukásba sodorhatja a vezetőket. Legalább ugyanekkora hibát követnek el azonban ott is, ahol túlságosan megijednek és semmire nem vállalkoznak. Az ilyen közösség ugyanis létező adottságokat hagy parlagon, elszalasztja a fejlődés kínálkozó lehetőségeit. Régi szabály, hogy a szocialista gazdaság változatlan állapotot — stagnálást — lényegében nem ismer. Ahol ugyanannyit termelnek, ugyanannyit osztanak, mint az előző évben, ott gyakorlatilag csökkent a munka eredménye. Mert az azonos összeg az emelkedő igények tükrében már kisebbnek tűnik. KONSZOLIDÁCIÓS tervet kell tehát az idén készíteni. Olyat, amely megőrzi, megszilárdítja, távlatokban is biztonságosabbá teszi az eddig elért eredményeket. Ugyanakkor fejlesztésre törekszik, még ha annak a korábbi években megszokott ütemét nem is éri el. Továbbá: olyan tervet kell készíteni, amely „több lábon áll”, tartalékokat tartalmaz, számol azzal, hogy egyik vagy másik tényező az esztendő során változik. S amit tervez — állatállományban, beruházásban, építkezésben — azt nagyon gondosan előkészíti, pénzzel, anyaggal, takarmánnyal, munkaerővel alátámasztja. VILÁGOSABBAN fogalmazva : talán pillanatnyi igazsága lenne annak a szövetkezeti vezetésnek, amely — mondjuk — a szarvasmarha-tenyésztés felszámolására törekedne. Csakhogy mezőgazdaság gondjait nemcsak egy minisztérium, de az egész ország gazdasági és politikai vezetése kíséri figyelemmel. Ez a vezetés látja — példánknál maradva — a szarvasmarha-tenyésztők problémáit és azokon segíteni igyekszik. Ha ez bekövetkezik, akkor az a gazdaság kerül a legnehezebb helyzetbe, amely felszámolta ezt az üzemágat. Valamit javítani, fejleszteni ugyanis mindig könnyebb, mint teljesen újrakezdeni. Erre egyébként bizonyíték például a cukorrépa : könnyebben kihasználják az áremelés adta lehetőségeket azok, akik eddig is termelték, mint azok, akik abbahagyták és most kezdenék újra. NÉHÁNY hónappal ezelőtt még azt hangoztattuk, hogy a gazdasági helyzet nem engedi meg a IV. ötéves terv beruházási előirányzatainak túlteljesítését. Így igaz. Közben azonban a mezőgazdaságban olyan megtorpanás következett be, hogy e területen ilyesmi távolról sem fenyeget. Viszont most már tudomásul kell venni azt az igényt, hogy a negyedik ötéves terv eredeti előirányzatait — mind a beruházás, mind a hozamnövekedés, mind az életszínvonal tekintetében — teljesíteni kell. Mert ha elmaradnak az egyikben, nem lesz előrehaladás a másikban sem. Ezért ismételjük meg, hogy az idén tervezni nehéz, éppen ezért okosan kell! F. B. Milliók társadala munkába! A lajosmizsei tanács elkészítette az elmúlt évi társadalmi munka mérlegét. Eszerint 1971-ben összesen 4,5 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a nagyközség lakói, akik főként az utak és járdák építésében, valamint a parkosításban segédkeztek. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke meghaladja a 300 forintot. Bővül az üzem Fél évvel ezelőtt kezdte meg működését a Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat kiskunfélegyházi telepe. Az üzemben többnyire nők dolgoznak, és kezdetben csak gyapjúválogatással foglalkoztak. Közben bővült a telep tevékenységi köre és ma már saját vállalatuk részére gyapjúszállító-zsákokat varrnak és javítanak. Az ezzel kapcsolatos igények azonban állandóan növekednek, mert a kiskunfélegyházi üzemből is az elmúlt fél év alatt 80 vagon válogatott gyapjút szállítottak. Ezért rövidesen 10 zsákvarrógép érkezik, s Kiskunfélegyházán az eddigi kézi zsákvarrás megszűnik. Az üzem bővülésével természetesen a létszám is növekszik, jelenleg már nyolcvanan dolgoznak a telepen. Gyapjúválogatás a kiskunfélegyházi üzemben. Egyelőre még kézi varrással készítik, illetve javítják a zsákokat. (Pásztor Zoltán felvételei) 1978. március IS, G. Jablonszkij: Önkéntes detektív Munka után — este — Vitalij Albertovics Pjatkin hazaérkezett. Alig ért be a lépcsőházba, máris vésztjósló jajveszékelés ütötte meg a fülét: — Segítség! Rendőr!... Vitalij Albertovics összerezzent és megigazította a szemüvegét. A lépcsőház teljesen kihalt... Aktatáskáját magához szorítva Pjatkin hármasával szedve a lépcsőket rohant felfelé. Ezalatt a lélegzet elállító ordítozás dermesztő hörgéssé változott. A harmadik emelet előcsarnokában a hangok már egészen közelinek tűntek. A Hirtelen asszonyt visítás töltötte meg a lépcsőházat... A 25-ös égők homályos fényében feszesen zárt négy ajtó, a 10-es, a 11-es, a 12-es, a 13-as számai csillogtak. A női sikolyt erős férfibasszus nyomta el; ezt testek földre huppanásának a moraja és erős csörömpölés követték. Ennek ellenére nehéz volt eldönteni, hogy mindez melyik lakásban is történik. Vitalij Albertovics szeme a 11-es számon akadt meg. Előtte a lábtörlő összegyűrtnek látszott, és félre volt rúgva az ajtó elöl. A zárban egy elhajlított kulcs éktelenkedett... Az ajtón belül haldoklott az áldozat. Vitalij Albertovics öntudatlanul nyomta meg a csengő gombját, de a csengő hangját nem hallotta. A kulcs meg se mozdult az angol zárban, öklével verte az ajtót, de arra sem reagált senki. Bent viszont eget rengető gyermekordítás hallatszott. Vitalij Albertovics ledobta az aktatáskáját a kőre, hátralépett és vállával teljes erejéből nekiugrott az ajtónak, s vele együtt esett be a küszöbön. Pjatkin itt senkit sem látott. A fürdőszoba nyitott ajtaján betekintve valamiféle ruha volt látható, a csapból pedig a víz ömlött a padlóra. A WC feltépett éktelenkedett a ajtaján ott lefeszített tolózár. A tűzhelyen egy konyhában a lábaskában már odaégett az étel, amelyből szemet, torkot maró füst áradt. A bent folyó gyilkosság, a jajgatás, a hörgés zaja a hall zárt ajtaja mögött hallatszott. Vitalij Albertovics összeszorított foggal és ököllel tört be a haVba. A látottak villámcsapásként hatottak rá ... A Kékes-rózsaszín -félhomály tomn állva, ülve, fekve hat ember volt látható. Egy négyéves körüli halálra rémült gyermek könnytől maszatos arccal bámult ki a franciaágy alól. Minden tekintet merően szegeződött a televízió képernyőjére ... Ott a gengszterbanda éppen a nyomokat igyekezett eltüntetni. Eszeveszett gépkocsifélc-nyikorgás hasított a zajba. A detektívfelügyelő fekete esőkabátban közeledett egy állig felfegyverzett banditához. Az összecsapás döntő pillanata közeledett... Amikor a képernyőn megjelent a „Vége az első résznek”, a senki által észre nem vett Vitalij Albertovics Pjatkin halkan ki jsomolygott a 11-es számú lakásból. A lépcsőházban felvette aktatáskáját, lábaiban gyengeséget, rész ; Vetést érezve elindult lakása felé ... (Fordította: Süér Imre) Akik „le az ablakot" Az értékeléssel lezárult egy életrevaló mozgalom első időszaka. Az „Ifjúság az ésszerűbb termelésért” elnevezésű akcióról van szó amely sok üzemi fiatal képzelőerejét hozta lendületbe. Ha nem is falrengető eredményekről ad számot az összesítés, de tény, hogy több millió forintos megtakarítás könyvelhető el a nyereség rovatban. Talán ennél is lényegesebb, hogy egy olyan forma válik mind népszerűbbé, amelyik szinte szerepet nyit az ésszerűsítő javaslatoknak, műhelyekben, a munkapadok mellett ugyanis mindig akad javítani való, csak az a kérdés, hogy az ötleteket elmondják-e a dolgozók változtatni azoknak, akik tudnak vagy hasznosítatlanul halmozódnak az észrevételek ... Mint az egyik modern színműben jelképesen megfogalmazódik: veszi-e valaki az igyekezetét, nekiáll-e az ember tisztára törölni a műhely már-már vakká szennyeződött és porosodott ablakait, vagy beletörődik, hogy továbbra sem hatol be hozzá a napfény. Vezetnek a halasiak A tapasztalatok azt mutatják, hogy lehet számítani a fiatalokra. Az „Ifjúság az ésszerűbb termelésért” mozgalom Kiskunhalasról indult el, s még ugyanabban az évben, tavaly, megyei méretűvé szélesedett, így érthető, hogy az akciót szárnyra bocsátó város ifjúmunkásai tudják felmutatni a legtöbbet. A huszonhét éves Tóth Pál, a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárának dolgozója az elmúlt esztendőben kilenc javaslatot nyújtott be, amelyekből hetet elfogadtak. Közülük három az újítás szintjét is meghaladja, s ezek több mint kétmillió forint értékű megtakarítást hozhatnak a vállalatnak. Ugyancsak Halason, az Épületasztalos- és Faipari Vállalat gyárában Ráhel Imre csoportvezető nyolc ötletéből hármat már meg is valósítottak. A javaslatok különféle műveletek egybevonásán, a gépi kapacitás jobb kihasználásán alapulnak. A Bajai Finomvosztó Vállalat diszpécsere, Vass Ferenc, a határidők pontosabb betartásához, a hulladék csökkenéséhez járult hozzá három szervezési fölvetésével. A náluk is fiatalabb, a második X-et alig túllépő Schebeszta Józsefnének, a Kecskeméti Konzervgyár szakmunkásának és a mindössze 20 éves Takács Zsigmondnak (Épületasztalos- és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyára) három-három javaslatát hasznosítják az üzemekben. A KISZ-alapszervezetek közül a Kecskeméti Konzervgyár szárító-dobozüzemének ifjúkommunistái, valamint a halasi faiparosok emelkedtek ki. Hódít a forma A mozgalom eredeti célja szerint a KISZ VIII. kongresszusának tiszteletére bontakozott ki. Hatékony módszernek bizonyult a többi között, hogy megvalósuljon a kongresszusi felhívásnak a következő szakasza: „Az intenzív gazdasági fejlődés megköveteli, hogy lendületes legyen a műszaki-technikai haladás, javuljon a termelékenység, a jövedelmezőség, a beruházások hatékonysága. Ebben az alkotó légkörben tág teret kap a tehetség, kibontakozhat az alkotókedv, elterjedhetnek a korszerű módszerek, szükség van a fiatalok lendületére, életrevaló ötleteire és kezdeményezéseire.” A mozgalom ugyanakkor ösztönzi is az ifjúmunkásokat, hogy élve a lehetőségekkel , közvetlenül beleszóljanak a termelés szervezésébe a munkaterületükön. Ez az együk záloga annak, hogy az „Ifjúság az ésszerűbb termelésért” valóban tömeges formává váljon. ötletnapló a műhelyben hez A teljes siker reményehozzátartozik, hogy ezekben a hetekben valamennyi vállalati fórum bekapcsolódjon a mozgósításba. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságán levonták az eddigi tanulságokat, amelyek különféle módosításokat tesznek szükségessé. A meglevő formaságokat úgy iktatják ki, hogy a korábbi, a javaslatok összegyűjtésére szolgáló ötletlapok kitöltése helyett úgynevezett ésszerűsítési naplók vagy füzetek használatát javasolják, ami megkönnyíti a mondandó közlését. A javaslatokat a munkahelyi vezetők értékelik folyamatosan és rendszeresen, s az elismerésnek sem szabad elmaradnia. A fiatalok ily módon is előmozdíthatják a termelési feladatok megvalósítását — abban a nagyon jóleső tudatban dolgozva, hogy szükség van az ötleteikre, ésszerűsítő javaslataikra. Emellett természetesen segítésnek számos tovább: a formáját dolgozhatják ki a KISZ-alapszervezetek. Halász Ferenc Felújíták és bővítik a Férfi Fehérneműgyár bajai gyáregységének gépparkját. Az idén tíz gomblyukvarrót, tíz reteszelőgépet és hat gombfelvarrót vásárol a gyáregység.