Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

19W. március IS, szerda Napirenden: az ifjúsági törvény 1 * .. r Ülést tartott végrehajtása az országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács Az Országos Ifjúságpoli­tikai és Oktatási Tanács Lázár György munkaügyi miniszter és dr. Horváth István, a KISZ KB első tit­kára részvételével kedden ülést tartott. Megvitatta az ifjúsági törvény végrehaj­tási jogszabályainak tema­tikai tervezetéről szóló je­lentést. Megállapította: tárcák eddigi és tervezett­­ intézkedései alkalmasak ar­ra, hogy biztosítsák az ifjú­ság különböző rétegeinek nevelését, érdekeinek vé­delmét, az ifjúsági törvény végrehajtását. Az OIOT ajánlásai alap­ján 1972 második felében valamennyi minisztérium végrehajtási utasításban szabályozza a hatáskörében megoldásra váró feladato­kat. A miniszteri jogszabá­lyok tervezetét — kiadásuk előtt — az ifjúság képvise­lői ágazati tanácskozásokon vitatják meg. A továbbiakban megtár­gyalták és jóváhagyóan tu­domásul vették a Baranya megyei Tanács elnökének a megyei tanács ifjúságpoliti­kai tevékenységéről szóló jelentését. Különösen jelen­tősnek tartja az OIOT azo­kat az intézkedéseket, ame­lyeket Baranya megyében a tanácsok a fizikai dolgo­zók gyermekeinek tovább­tanulása, a nemzetiségi fia­talok anyanyelvi oktatása, a pályaválasztási tanács­adás továbbfejlesztése, va­lamint az ifjúsági turizmus támogatása érdekében hoz­tak. Az OIOT elhatározta, hogy a központi ifjúságpo­litikai alapból pénzügyi tá­mogatást nyújt a Pécs mel­letti, orfűi ifjúsági kemping létesítéséhez. Végül a tanács elfogadta az ifjúsági és úttörőházak, az ifjúsági parkok, vala­mint a zánkai úttörőváros működésére vonatkozó irányelveket. (MTI) Től, mint négyezer forint a kollégium­ii alapra Lakitelekről a Beszámoltunk lapunkban Lakiteleken szervezett lengyel kulturális napokról. Most, utólagosan megálla­pítható, hogy valamennyi kulturális rendezvény jól sikerült. Különösen Béres Ferenc népdalosokra, műso­ra és a vetélkedő aratott nagy sikert. Ez utóbbin — 200 néző jelenlétében — Tassi István tanuló bizonyí­totta be, hogy nagyszerűen ismeri a szomszédos baráti államot. A 12 döntőbe ju­tott versenyző között ő bi­zonyult a legjobbnak. Szép népművészeti tárgyakkal jutalmazták teljesítményét. A lakitelekiek körülte­kintő munkájáról elisme­réssel nyilatkozott Edvard Piekarszki, a Lengyel Kul­túra igazgatóhelyettese, aki személyesen is részt vett Szász Károly István festő­művész kiállításának meg­nyitóján. Itt említjük meg, hogy a kitűnő művész két grafikáját felajánlotta kollégiumi alap akció cél­­­jaira. Ezek már gazdára is találtak és így — a rendez­vények tiszta bevételével együtt — több, mint négy­ezer forintot fizettek be a lakitelekiek az 597—500-as számlára. Követésre méltó példa. J­elentkeznek a fiatalok Ifjabb csoportok, klubok alakultak Elnökségi ülés az MTESZ-nél Tanácskozásra jöttek össze tegnap délután Kecskeméten, az MTESZ Otthonában a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek­ Szövetségének Bács-Kiskun megyei elnök­ségi tagjai. Ez alkalommal az agrártudományi és er­dészeti egyesületek megyei szervezetének, illetve kecs­keméti és bajai csoportjai­nak elmúlt féléves munká­ját értékelték a beszámolói alapján.titkárok Mint kiderült, a műsza­ki értelmiség összefogása újabb területeket ami különösen azért érint, ör­vendetes, mert mindkét tu­dományos egyesület tagjai — tevékenységükből adó­dóan — eléggé távol élnek és dolgoznak egymástól. A mezőgazdasági szakembe­rek eddigi „vidéki” cso­portjai mellett Kiskőrösön agrárklub jött létre, s kalocsai járásban is meg­a­indult a szervezőmunka. A fiatal bajai csoport eddig is sikeres tevékenységet fejtett ki, például az úgy­nevezett zárt rendszerű ku­koricatermesztés elterjesz­tésében. Ezt a nagyobb ho­­­­zamot adó, biztonságosabb technológiát az idén már­ 15—17 ezer hektárnyi terü­leten alkalmazzák az állami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek. A szellemi erők összpontosítása a bácskai húsfeldolgozó kombinát terveinek szakszerű kidol­gozásában ugyancsak segí­tett. Az egyesületek munká­jába mindinkább bekap­csolódnak a fiatalok. Kecs­keméten a Kertészeti Egyetem főiskolai karán jön létre az agrártudomá­nyi egyesület támogatásá­val egy ifjúsági csoport. Baján pedig a Budapesti Műszaki Egyetem helyi vízgazdálkodási főiskolai karának 13 hallgatója feb­ruár végén már el is kezd­te a munkát a Geodéziai és Kartográfiai Egyesüle­ten belül. Az elnökség legközeleb­bi, április 11-i ülésén a két legnagyobb üzem vezetője — Csizmadia István, Kecskeméti Baromfifeldol­­­gozó Vállalat és Dörner Henrik, a Bács megyei Ál­lami Építőipari Vállalat igazgatója — foglalja ös­­­sze, hogy miképp haszno­sul az MTESZ munkája a­­ mindennapi gyakorlatban.­­ H. F, A Petőfi Emlékbizottság felhívása Petőfi Sándor emléke előtt tiszteleg a magyar nép, a halhatatlan költő születésének százötvenedik évfor­dulóján. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek szerte a vi­lágon azok a magyarok is, akik a haza határain kívül élnek, de őrzik a magyar néphez tartozás érzéseit, és őrzik nemzeti értékeinket. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek a világ né­pei, a már felszabadultak és szabad hazát építők, s azok közül is egyre többen, amelyek szabadságukért küzdve erőt meríthetnek a szabadságharcos költő mű­véből. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Nép­front által létrehívott Petőfi Emlékbizottság ünnepre hívja a haza és a világ, a „népek hazája” népeit, pol­gárait, a szabadság és a költészet tisztelőit. Ünnepelni hívjuk mindazokat, akik adósai a költő­nek, mindazokat, akiknek sorsába beleszólt valamikor Petőfi műve, Petőfi áldozata. Ünnepelni hívjuk a fia­talságot, „Petőfi nemzedékét”, ünnepelni hívjuk mind­azokat, akik felelősnek érezvén magukat a haza, a nép, a népek sorsáért, felelősséget vállalnak az emberi gon­dolat, a művészet, az irodalom sorsáért. * * * Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a magyar nép törté­nelmi mélységekből fakadó törekvéseit és legmaga­sabb érdekeit kifejezve emelt halhatatlan költői szót az elnyomás, a feudalizmus ellen. Azt a költőt ünne­peljük, aki költői értelemben már akkor felszabadí­totta a magyar népet, az elnyomott jobbágyot, a meg­alázott értelmiségieket, a kisemberek tömegeit, ami­kor hazánkban még hűbériség uralkodott, amikor bo­­tozták a parasztot és a nemesi kutyabőrnek nagyobb volt a becsülete, mint a szellem emberének. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki népe társadalmi sza­badságáért küzdve, az elsők közé emelkedett a ma­gyar nemzeti függetlenségért harcolók sorában. A ple­bejus demokratát ünnepeljük, a népi forradalmárt, aki nem kérte, hanem messzehangzó költői szóval kö­vetelte a kizsákmányolás megszüntetését, aki már ak­kor hitet tett Magyarország önállósága és független­sége mellett, amikor még a haladó szellemű közép­nemesi politika képviselői sem tették meg az elhatá­rozó lépést ebben az irányban. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki az egész emberiség szabadságában jelölte meg az emberhez és a költészet­hez méltó küzdelem végső célját. A magyar plebejus a világ népeit ölelte át forradalmas szabadságszere­­tetével, Heine, Victor Hugo, Dickens, az orosz forradal­mi demokraták kortársaként, a korai szocialista és kommunista eszmék európai és amerikai széthullám­­zásának időszakában, a nemzeti lét öntudatára ébredő kelet-európai népek feleszmélésének, Marx és Engels első küzdelmeinek éveiben. Következetesség a társa­dalom dolgainak elrendezésében, következetesség az igazi nemzeti érdekek kimondásában és következetes­ség a forradalmi demokratizmus programjának nem­zetközivé, világméretűvé tételében; e közös gyökerű törekvések egységét példázza elmúlhatatlanul Petőfi élete és műve. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a népet, a nemzetet, az egész emberiséget ölelte át verseivel, bizonyságot téve a költészet hatalmáról. A költők — hirdette Pe­tőfi — „világot — alkotnak az ember elé”, a költészet ezért „olyan épület — mely nyitva van boldog-bol­dogtalannak, — mindkinek, ki imádkozni vágy — szó­val: szentegyház ahová belépni — bocskorban sőt mezít­láb is szabad”. Ezért a költői parancs: „Előre hát mind, aki költő, — a néppel tűzön-vízen át!” Az ekként értelmezett költészet magaslatáról látta és ítélte el Petőfi az ország nemes urait, Pató Páljait, és óhitű táblabíráit, akik saját kiváltságaikat féltették a szel­lem napvilágától, az irodalomtól is. A népért, nemzetért, emberiségért felelős költészet eszménye és gyakorlata Petőfi számára az élet gaz­dagságának irodalomba emelését jelentette. Annak a világnak a költészetbe fogadását, amelynek közép­pontjában a szabadsághoz, az igazi élethez méltó, a teljes életre váró ember áll: a népet megtestesítő em­ber, a nép fia. Petőfi a plebejus fellépés költői feszült­ségével telíti a tájat, a magyar Alföld képét. Népda­laiban, szülőket ölelő költeményeiben és szerelmes verseiben a nép érzelmi világának gazdagsága, lelki kincseinek szépsége, emberségének meleg fénye tük­röződik, emelkedik egyetemes érvényre. Petőfit ünnepeljük, aki a nép világát emelte a köl­tészetbe, s a népi jellem mértéke szerint kívánt új természetet adni a nemzet jobbik felének, mindenki­nek, aki részt vállalt a haza felemelésének nagy mun­kájában. Petőfi mandátum nélkül is a magyar falu népének küldötte volt a közéletben, s a városi for­radalmas rétegek szószólója a parasztság előtt. Ottho­na volt a falu és a város, mert tudta, hogy nem a fa­lu és a város állanak egymással szemben a magyar társadalom történelmi útján, hanem a falusi szegé­nyek az elnyomóikkal, s a városi szegények a kizsák­­mányolóikkal. A nép­ Petőfi számára a falu és a vá­ros szegényeit jelentette, s a feléjük közeledő, velük szövetségre lépő kisembereket, értelmiségieket, hono­­ráciorokat. Petőfinek nem voltak illúziói afelől, mint­ha a népfiak, a János vitézek és a maradi­ nemes Pató Pólók együtt menetelhetnének a népi és nemzeti fel­­szabadulás útján. Petőfi jól tudta, hogy a János vité­zek és Szilveszterek csak a Pató Pólókkal szembe­fordulva teljesíthetik történelmi küldetésüket. De tud­ta azt is, hogy ez elkerülhetetlen harc, nem cél, ha­nem elháríthatatlan eszköz, feladat a nép boldogulása, a nemzet függetlensége, a világ­szabadság felé vezető úton. Petőfit ünnepeljük, akinek tett volt a szava is, de aki — ha ezt követelte a népszabadság ügye — vál­lalta a szavak folytatását: a közéleti, a politikai, a ka­tonai cselekvést. Hősi halálát a következetesség erköl­csi fénye ragyogja be. Ünnepeljük Petőfit Petőfihez méltón! Ne csak a ne­vét, hanem a szellemét idézzük meg ezen az évfor­dulón. Azzal a nem hivalkodó ám jogos öntudattal, hogy nemcsak emléknapokon idézzük. Annyi görög­tüzes ünneplés, annyi úri Petőfi-hamisitás után, a köl­tő igazáért küzdő valamennyi gondolkodó értékes ha­gyományát folytatva, most a nép ügyét történelmi győzelemre vivő népi rendszer ünnepli a halhatatlan költőt • * * Ünnepeljük Petőfit a magyar irodalom nagy hagyo­mányaihoz méltón! Tudatosítsuk a felnövő új nemze­dékben, hogy Petőfi műve nem véletlen csoda, ha­nem sok évszázados népi küzdelem, s egy nagyszerű irodalmi fejlődés megkoronázása. Petőfi nem állott egyedül az irodalomban — Vörösmarty, Eötvös, Arany János kortársi és elvbaráti körében nőtt naggyá a lí­rája. S halálával nem szakadt meg művének hatása a magyar irodalomra. Szellemének folytatói a legna­gyobbak: Vajda János, Ady Endre, József Attila. Pe­tőfit ünnepelve állítsuk műveit az emlékezés fénysu­garába, jusson el minél többekhez, százezrekhez, mil­liókhoz Petőfi szava, a haza határain belül és a nagy­világban. Műveit terjesztve eszméit terjesztjük, s ettől a nagyszerű feladattól tartsuk távol az ünneprontó frá­zisokat, a hangoskodást és a tartalmatlan tisztelgést. Ünnepeljük Petőfit a szocializmust építő magyar nép történelmet fordító negyedszázados küzdelmeihez méltón! Azok ünnepük most a minden elnyomás el­len szót emelő, a szabadságért életét áldozó költőt, akik megteremtették a független, szabad Magyaror­szágot, akik megszüntettek minden osztály elnyomást, elvették a földet a földbirtokosoktól, a gyárakat a gyá­rosoktól, a bankokat a bankároktól, s mindezt a nép tulajdonává tették. Azok ünnepük most Petőfit, akik megküzdöttek az úri osztályok ellenállásával, a reak­ció különféle osztagaival, akik megnyitották a felemel­kedés útját a dolgozó emberek előtt az élet minden területén. Azok ünnepük most Petőfit — munkások, parasztok, értelmiségiek milliói —, akik történelmi lé­péseket tettek és tesznek az kultúra, a művészet, az irodalom meghódításáért, a kultúra és a nép közé vá­gott szakadék megszüntetéséért. Azok ünnepük most Petőfit, akik jelenüket vállalva, jövőjükben bízva a szocialista népek testvéri szövetségében fáradoznak a Petőfi megálmodta világ­szabadság megvalósításáért. A magyar nép emlékezik halhatalan költőjére. Budapest, 1972. március 15. Bőséges választék mezőgazdasági gégekből Elegendő gépet kínál az idén a kereskedelem a mezőgazdaságnak. A keres­kedelem 1972-ben 10 ezer traktort akar értékesíteni. A vontatók egy részét kül­földről vásárolják. A Szov­jetunióból az elmúlt évivel azonos számú MTZ-traktort importálnak. 1972-ben 1600 gabona­kombájnt kapnak a gazda­ságok, legnagyobb részt a jól bevált szovjet mintájú SZK—4-es típusból. Egyéb kombájnokból is kielégítő a kínálat, egyebek között 750 kukoricacsőtörő kombájn és 100 burgonyabetakarító kombájn áll a gazdaságok rendelkezésére. A kereske­delem ezer kukoricabeta­­karító adaptert szerzett be az idei szezonmunkákhoz. A munkaigényes növé­nyek termeléséhez szüksé­ges gépek idén 47 helyett 70 százalékos ártámogatással kerülnek forgalomba. zöldség-, dohány- és cukor­­­répa-termesztés gépesítésé­nek meggyorsítására komp­lex gépsorokat adnak a ter­melőknek. Az importgépek listáján szám szerint a szovjet trak­torok és gépi berendezések vezetnek. Az NDK-ból az RS—09-es traktoron kívül cukorrépa- és burgonyabe­takarító gépeket és műtrá­gyaszóró berendezéseket hoznak be. Új típusú kerti­traktorral bővül a Cseh­szlovákiából importált gé­pek választéka, S. oldal A Munkásmozgalmi Múzeum kiállításai A Magyar Munkásmoz­galmi Múzeum idei prog­ramjában több kiállítás megrendezése szerepel. Mint Esti Béla főigazgató elmondotta az MTI mun­katársának a Magyar Par­tizán Szövetséggel közösen tárlatot rendeznek a nem­zetközi antifasiszta nap al­kalmából. Ugyanebből az alkalom­ból nyílik az a kiállítás is amely a magyar kommu­nista mozgalom két ki­emelkedő harcosának Sal­­lai Imrének és Fürst Sán­dornak életútját, az elle­nük folytatott terrorpert és az ezzel összefűző társa­dalmi, politikai körülmé­nyeket harcokat mutatja be. A múzeum munkatársai gazdag fotóanyaggal, szá­mos emléktárggyal szem­léltetik az illegális mozga­lom harcait. A múzeum — együttmű­ködve az NDK történeti múzeumával — kiállításon mutatja be a baráti or­szág közönségének a ma­gyar politikai plakátművé­szet legszebb darabjait; en­nek viszonzásaként ha­zánkban is megrendezik az NDK politikai­nak bemutatóját.plakátjai­A Szovjetunió Lenin­­renddel kitüntetett köz­ponti forradalmi múzeuma küld anyagot az 50 éves szovjetország életét bemu­tató tárlat megrendezésé­hez

Next