Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-06 / 27. szám

VI. évfolyam. Keszthely, 1902. július 6. 27. szám. Kivándorlási kongresszus. Megtartatott parti kies fürdőhely Siófokon. A balaton­magába fogadta a dunántuliak előkelőit: mágnásokat, bir­tokosokat, politikusokat. Összegyűltek, hogy megbeszéljék a teendőket, hogy feltárva a helyzetet, megállapítsák a módokat, a­melyekkel hivatva lesznek megakasztani a kivándorlást, az ember­pusztulást e hazában. A beszédek elhangzottak. A­mit magukba foglaltak, az jobbára ismere­tes. Csak a statisztika, csak ez gyújtott igazán világosságot az elrettentő igaz­ságban, mert kétségbevonhatatlan ada­tokkal igazolta a költőt: „Mint az ol­dott kéve, széthull nemzetünk.* A régi faj, a honfentartó pusztul. A régi nemzeti erkölcs, a haza földjé­hez való ragaszkodás hanyatlik. Az Ín­ség növekszik és vándorbotot nyom az elhagyatottak kezébe és ki vezérli az itthonból a testben megtört, lélekben el­csüggedt ivadékot a messze idegenbe, a­hol kifogy a nemzeti érzés, kihal a haza iránt való s­zeretet. Ezt a nagy pusztulást igyekeztek a Dunántúl magyar érzésű gazdái meg­gátolni. Ezt igyekeztek mederbe terelni Siófokon, mert mindenki érzi az igaz­ságát annak, hogy­­ a kis emberekről itthon ép úgy kell intézményesen gon­doskodni, mint túl a tengeren, hogy a nemzet védőszárnyai kell, hogy őket is betakarják nemcsak az­ ősi hantok mel­lett, hanem idegenben is. Gondolatnak fenkölt; a cselekvés­nek áldást ígér; a megoldást a szeretet eszközli. Ha a szeretet képes megfogamzani a lelkekben, a­melyeket széjjel dúlt a vagyon utáni sóvárgás, a hatalom érze­tében nyilatkozó fenhéjázás, ha majd a kormány különösen összefog a törvényhozással és a társadalom indul meg a szeretet jele alatt, akkor majd valóra válik az óhajtás, akkor majd valóra válnak azoknak a kiváló lelkeknek a szellemi termékei is, a­melyek a kong­resszus folyamán feltárták a helyzetet és betekintést engedtek könyörtelen­ségeibe. A kivándorlás orvosszerei ugyanis legnagyobb részben társadalmi vonat­kozásúak. A­mint ezt letagadni nem lehet, éppen úgy nem lehet azt sem, hogy a társadalmi alakulásoknak lénye­ges feltétele becsülés és szeretet azok iránt az intézmények iránt, a­melye­ket a kongresszus elfogadott és meg­valósításra ajánlott : a szövetkezeti esz­me, vagyis az önsegítés terjesztése és annak támogatása nemcsak egyesek, de a hatóságok részéről is. Ez érdemben eddig kevés, vagy sokféle semmi sem történt. Ennek oka nem a törvényeinknek igen hiányos vol­tában, hanem a társadalmi széttagolt­ságban, az erkölcsi feg­yverekkel küzdő Társadalmi, szépirodalmi , közgazdasági hetilap. BONTZ JÓZSEF. K [ A 1> 6 SUJÁNSZKY JÓZSEF Megjelenik heteiiLtiiil egyBier: vn.HOi'iia|>. SZERKESZTŐSÉG I.A­PTULAJDONOS ÉS 1 A SZERKESZTŐSÉG Előfizetés trák t KIADÓHIVATAL • volt gazd. tanintézet épületében. II Klíl.KI.ÖS S/.KNIK KSZ'l'Ö Égési évrn , . Fél évrfl ..... lü korona • 5 ,. Ké/.i»*tolmt. pénzesutalványokat.. h­irdet­ési megbUAsok­at és roll lttmAni''fc»t Wkiaddh­i­vat­alh­oz Uériknk Negyed­ évre .... fi­ ynn mám áru . . Nylltstir nietlt&orn 1 „ !>il .... ?(> „ alku uerlnl. Kéziratokat nem adunk vibbzb t A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA Jí hegyen. J‹es?Jíie[gne^ árnyas erdején ZBolyongo^ úttalan • Csodálom a %ies tavat­ •A Hegyről egymagam. S a fiegyzettfrtfl né?e^ át messze sí% felé; 3 £ ol­das arany ^alds^t a föld Dtilár jól megérteié. a gulya folimpja zeng csendes éjjelen ; 3 £ ol szögüaju leányt ölel gulyás szerelmesen; 3 £ ol a füzes csalit fözött il fülmüle dalol; 3 £ ol a nádas Gozót fyzfltt &okosgém Súgva $%fC. @tt járó% képzeletben én­­ Virágos réteden, jffol a viz áztatott fű­ fözt JíV/j; nefelejcs terem. Ott járó/[ és tekintetem A­ z & Qunán pihen, S a multa^ szép emlékeire feldobban a szivem. Jl ^épzeletne^ szárnyain DKerengtem édesen, S csak at­yor ismerém meg a 'Valót feservesen, mint merészebb mozdulat ![ mélybe dönte le ; Sz­iinte^ éber álmaim DS maradt . ... egy se6Relye. fourl^ovits Cajos­ —~~ Színházi levél. Édes, kedves Katókám! Keszthely, 1902. július 5-én. Utóbbi levelemben említettem, hogy a keszthelyi műpártoló közönség kiváló szellemi élvezetben részesül,amióta Kunhegyi Miklós ki­tűnően szervezett társulata tartja előadásait. A társulat derék igazgatójának sikerült e héten Porzsoltáé Lukács Juliska ismert művésznőt két estére megnyerhetni, és mondhatom, hogy a jelen volt közönség egyaránt gyönyörködött a bájos s elegáns megjelenésű művésznő játé­kában. Előadásainak fénypontját azonban a szer­dai előadás alkalmával színre került Romeo és Júlia képezte. • A magasztos tragédiából a főszerep (Julia) a művésznőnek jutott. Júlia Shakespeare tragé­diájában fontos szerepet játszik. A meghasonlás ama válságos perceiben, midőn íti meg, bűnéért megérdemelt büntetést nemes jelleménél fogva megadással elviselné, de önző indulatai, sze­relme az ellenkezőre csábítják. A nő, Júlia jut­tatja eszébe kötelességét. A Romeo és Júliában erős szenvedélye­ken alapuló mélyen megindító kimenetelű ko­moly, heves küzdelmet állít szemeink elé. A

Next