Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-03 / 27. szám

Vik­. évfolyam. Keszthely, 1804. julius 3. POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASARNAP. SZERKESZTŐSÉG F­ .c KIADÓHIVATAL, a volt gazil. tanintézet épületében­ Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat és reklamációkat, a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre . . ... 10 kor. — f. Fél évre. . . ... 5 „ — „ 27. szám. Negyed évre 2 ., 50 „ Egyes szám éra ?”­,, Hyl­ttér petitsora alku szerint. A vármegyei alkalmazottak illetményének rendezése. A vármegyei alkalmazottak il­letményének szabályozásáról szóló 1904. X. t.-c. végrehajtási rendele­tét a napokban bocsájtotta ki a m. kir. belügyminiszter. Magába fog­lalja ez utasítás az össes rendelke­zés­eket, ugy, hogy most már a vár­megyének feladata, hogy ezen közigazgatásunk történetében hozz­a­szas törvényhozási alkotás mihama­rabb testet öltsön, s ezzel a várme­gyei alkalmazottaknak régi jogos igényei kielégíttessenek. A végre­hajtási utasítást a következőkben ismertetjük: Az utasítás a törvénybe lefek­tetett alapelveket közelebbről meg­világító általános határozatok előre bocsátása után a vármegyei alkal­mazottaknak a fizetési osztályokba és fokozatokba való beosztására vo­natkozó részletes határozatokat tar­talmazza. Nálunk Zala vármegyében valamennyi főszolgabíró — kettő kivételével­­ — akiknek még 6 évi főbírói szolgálatuk nincs, belekerül a VIII. fizetési osztály 2-ik fokoza­tába, vagyis törzsfizetésük 4000 ko­rona és b00 korona lakbér. Lehet azonban, hogy a vármegye közön­sége jul. 5-én tartandó közgyűlésé­ben már élni fog az 1904. X. t. c. adta ama jogával, hogy azokat a főbi­rákat, akik 15 év óta mint főbírák működnek és arra érdemet szerez­tek, a VII. fizetési osztályba so­rozza be. A vármegyei aljegyzők között fennálló szokásos elnevezést első, második stb. aljegyző, továbbá ár­vaszéki jegyző — megszüntette a törvény — ezentúl csak lesznek első osztályú, másod és harmadosztályú vármegyei jegyzők. És pedig nálunk Zalában lesz két első osztályú vár­megy­ei aljegyző, t. i. az eddigi első és második vármegyei aljegyző, lesz 4 másod­osztályú aljegy­ző, t. i. a harmadik és negy­edik aljegyző, va­lamint az árvaszéki első jegyző és még a legtöbb szolgálattal biró ár­vaszéki jegyző, a vármegyei ötödik aljegyző, valamint két legkevesebb szolgálati idővel biró árvaszéki szó ezennel harmad osztályú vármegyei aljegyző elnevezést nyerik. A járási szolgabirák pedig első és második osztályú szolgabirák lesznek. Az első osztályú vármegyei aljegyzők, akik a­ főbirákkal lesznek u­gyanazon­ rangban, a VII. fizetési osztályába soroztatnak, a másodosztályú vár­megyei aljegyzők, az első osztályú szolgabirák a IX-díkbe, osztályú aljegyzők és a a harmad­másodosz­tályú szolgabirák pedig a X. osz­tályba. A­mi különösen az illetmények kiszámítását és kutatását illeti, az utasítás következőleg intézkedik. A törvény 13. §-ában foglalt rendel­kezéseknek megfelelőleg mindazon vármeg­yei alkalmazottnak, akik már 1904. évi január hó 1-én az ezen törvény alapján megállapított illet­ményekre igényt adó alkalmazásban állottak a törvény alapján megálla­pított fizetés és lakáspénz illetmé­nyeket 190­1. évi január hó 1-től kezdve, azoknak pedig, akik 1904. évi január 1-ceje után, de még az lg­t. X. t.-c. életbelépte előtt léptek a vármegye szolgálatába, a törvény alapján megállapított fize­tést a megválasztás, illetőleg a ki­nevezés (eskütétel) napját követő hó J B­ALATON VIDÉK TÁJUÚ.1A. „Mely kedvesek a te sátoraid, erősségek Ura !" 83. zsolt. Mikor Jusztiniánusz császár a konstan­tinápolyi Sophia templomot befejezte, azt mondják, szent lelkesedéstől eltelve igy ki­áltott, fej : »Istené a dicsőség, de Salamon, felülmúlt lak !« Ez a felkiáltás jutot­t eszembe, midőn a napokban a nagypénteki tűzvész 'Meg­rongálta templomunkba beléptem. Dunst Ferenc dr. apátplébános ur, kinek ősi templomunk belső ékessége ed­dig is tengernyi sokat köszönt, talán sa­ját buzgalmát is­ fel­ül multa, midőn az Isten házának uj s az eddigit messze túlszár­nyaló díszítésébe belefogott. És ha meggondoljuk, mily mostoha •viszonyok közt kezdődött meg a restaurá­lás nagy és művészi munkája, a kitűnő ízlésű apát ur iránt tizs­­ aros bálával kell vis­­elniü­k. Ő a keszthelyieknek nemcsak igazi földi mennyországot ad, hanem az ősi mű­emléket is oly ragyogó pompába öltözteti, aminőt n­essze földön piába keresnénk. Egyébiránt a templom uj díszei tel­jes összhangban vannak a réginek marad­ványaival. A templom apsisának főablakja, mint ismeretes, Keszthely nagynevű szü­löttének, Vaszary Kolos dr. bíboros her­cegprímásnak, nagylelkű ajándéka, melyet a pusztító lángnyelvek, há'a­ssten, meg­kíméltek. Ezen a főablakon, mely sz. Gellért életére vonatkozik, rögtön felismerhetők Keszthely galam­bszivü nagy fiának áldott arcvonásai. Ezek az ő kiapadhatatlan jó­tékonyságát, melyet, szülővárosa iránt min­dig tanúsított s bizonyára ezután is tanú­sítani fog, évszázakig fogják hirdetni. De ez az ablak a múlté. Fordítsuk csak szemünket arra a helyre, amely a kó­rusnak az orgona feletti része : ott is az ő dicsőségét, és emlékezetét Utáljuk meg­örökít­ve. 0t ragyog előttünk a hercegprímás­­­­nak nagy, színekben gazdag s aranytól tündöklő címere, mely nagy betűkkel hir­deti nemes életének vezéreszméjét,, a pax-ot, melyet először az angyalok hirdettek az embereknek Urunk áldott, születésekor. Ezt a krisztusi jeligét méltán s teljes össz­hangzással egészítik ki még a magasztos nevek: »Isten és haza«, melyek őt mint embert és hazafit tündöklő fénnyel álli­ják elénk. Én azt, hiszem, hogy ez a címer, mely a templomnak egyik legelőkelőbb helyén ékeskedik, azt a viszonyt, mely­ a herceg­prímás jó szive révén közte és szülővárosa, közt mindig oly szoros, oly benső, oly me­leg volt , ha lehet még szorosabbá, még bensőbbé, még melegebbé fogja varázsolni. Ez a címer örök hódolat Neki azok ré­­­széről, kikkel oly sok jót tett eddig s kiket szorult helyzetükben, mikor az Isten há­zának szépítéséről van szó, most sem fog istápolás nélkül hagyni.

Next