Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1904-07-03 / 27. szám
BALATONVIDÉK 1-től kezdve, a lakáspénzt a megválasztást, illetve a kinevezést követő lakásbér negyed első napjától kezdve kell kiutalványozni. A vármegye a f. évi július 5-én tartandó közgyűlésre sorozza be tisztviselőit fizetési osztásokba és fokozatokba. Az alispán az utasításhoz mellékelt minták szerint a számvevőséggel kimutatást készittet, amelybe a törzskönyvekbe foglalt adatok alapján a szolgálati idő tartamát és folytonosságát helyesen feltünteti, az adatokat felelősség terhe mellett okmányok alapján ellenőrzi. A vármegye közönsége az alispán által készíttetett kimutatás alapján teljesíti a beosztást. A hozandó határozatot és a kimutatásokat az alispán a közgyűlés megtörténte után azonnal a belügyminiszterhez terjeszti fel. A felterjesztett határozat jóváhagyása és az illetményeknek a belügyminiszter által történt végleges megállapitása után az 10 . évi január hó 1-je, ugyanezen év július 31-ig esedékessé vált többlet fedezésére szükséges állami javadalmazás a vármegye székhelyén levő kir. adóhivatalnál azonnali kifizetésre egy összegben fog kiutalványoztatni és egyidejűleg intézkedés történik az iránt is, hogy a f. évi aug. hó 1-től decz. hó 31-ig esedékes többletek fedezésére szükséges összegek előleges havi részletekben fizettessenek ki. Az alispán a törvény alapján megállapitott magasabb illetményeknek 1904. évi január hó 1-étől július hó végéig esedékessé vált részleteit egy összegben utalványozza ki a jogosultak részére. Ott, hol a lakásbérnegyedek a naptári évnegyeddel összeesik, a jul. szept. hónapokra eső lakáspénztöbbletet is ugyanakkor kell utalványozni. Zalavármegye tisztikara ez uj rendelkezések folytán oly fizetésbn részesül, hogy ezután annak minden egyes tagja igazán minden idejét hivatásának fogja szentelni. Ambícióval, jókedvvel hivatásszeretettel fogja is betölteni mindegyik a helyét, ahová a vármegye bizalma helyezte őket annál is inkább, mert eddig sem tévesztették szem elől azokat az elveket, kötelességeket, amelyeket az igazi közigazgatási tisztviselőnek mindig szivén kell hordania. X. 904. julius 3. Iparostanoncok munkakiállitása. (*) Meleg szeretettel szólaltunk föl a mult évben ez ügyben. Okát kerestük az iparostanoncok munkakiállítása sának. Az érdemes ipartestületi elmaradóelnökségtől kitérő választ kaptunk. Most annál nagyobb örömmel említjük meg, hogy az intézőség mégis csak kivihetőnek tartja ennek a kiállításnak a megtartását Meg lesz tehát ! Valóban a sok munkában fáradó tanoncok egyévi iskoláznának méltó epilógusa, így is kell annak lenni. Az elméleti kiképzésnek karöltve kell haladnia a gyakorlattal. Ez a kettő kiegészíti egymást s reményt nyújt arra, hogy évről-évre gyarapszik a szakképzett, iparosság gárdája. Az a gárda, mely tudásával, szakképzettségével elég erős arra, hogy az ipari dilettánsokkal fölvegye és végigüzdje a harcát. . . A szabadipar dilettánsai eddig már úgy is megmérhetetlen károkat okoztak kisiparunknak s valóban válságba sodorták azt. A szabadipar csődje elkerülhetetlen. Az ide vonatkozó ipari törvény revízióját maguk a viszonyok érlelték meg. Maga a kormány is érzi, hogy a szabad iparról szóló törvény és ennek alapján kialakult helyzet orvoslásra vár. Meglesz a revízió. Az ipar kiszabadul a gyámság alól s — a kontárok karmai közül. Képzettség és képesítés eddig nem határozott ! Pénz de minél több, s egy darab hatósági igazolvány, kész volt az üzlet. Sátrat ütött, műbe yt nyitott boldog, boldogtalan. . . így az ipar üzletté, az iparos a tőkés dilettáns idegen darab munkásává degradálódott. Ezzel természetesen az iparosnak nemcsak munkakedve, de ambíciója is vesztett. Azonban az ipartörvény revíziója esetén az az anomális állapot megszűnik. Kell, hogy az iparűzés lehetősége képzetség és képesítéshez köttessék. Az ipari dilettánsok vonuljanak félre. Boldoguljanak képzettségüknek megfelelő életpályákon. Van elég. Kivándorlási-bevándorlási stb. e fajta agentúrák. Ott is elég üzletre van kilátás. Az ipart pedig hagyják meg azoknak, kiket nem a seftés üzlet, hanem a hivatás vitte erre a küzdelmes pályára. Aki az ipar terén akarja megtalálni boldogulásainak kulcsait — tanulja is meg e kulcsok készítését. Mintegy közbevetőleg hozzuk föl az elmondottakat, különösen okulásul azok számára, kik nem tőkével, hanem tudásuk, képzettségük és két, kezük munkájával akarnak megállni a nagyipari versenyben. Nagy és szép feladatok várnak a jövő iparos generációra. De nehezek is ! Ezekre csak tudás és képzettséggel vértezett, erős és öntudatos iparosok vállalkozhatnak. Ennek veti meg alapját a tanonc ipariskola, meg a műhely. Az előhaladás kritériuma pedig a tanoncok munkakiállítása. Hasznát és előnyeit kifejtettük már ennek e lapok hasábjain. Meg azután fölösleges is bizonyítani, amit mindenki belát. "üdvözöljük az érdemes ipartestületet, hogy tanoncainak ismét lehetővé tette e kiállítást. Hol az az iparos ifjú növendék szorgalmának, munkásságának s haladásának első zsengéjét fogja bemutatni. Városunk jövendő ipar generációjának ezt az örvendetes szárnybontását szívesen látjuk s ajánljuk a nagyközönség szeretetteljes pártolásába. Hiszen ennek a templomnak százados csue ivei alatt, ajánlotta fel őt hőn szeretett éjes szülője Annak, kinek sz. István Ilonában első papja lett.; ennek a templomnak boltivei alatt erősödött az Isten, haza, szülök és embertársai szeretetében ; ebben a templomban nyíltak ajkai elsőben Istent magasztaló énekre, azok az ajkak, melyeknek szózata 1896-ban széles e hazának minden fiát lelkesedésre ragadták. Ilyen sz. emlékek ébredtek lelkemben, midőn ezt a cimert vizsgálgattam s még csak azt mondom, hogy' e cimer festésének szép gondolatáért forró köszönet illeti az Isten háza iránt mindenkor buzgó apát urat, mert, hogy visszatérjek oda, ahonnan kiindultam, az ő érdeme első sorban, hogy kedves városunk e művészien szép templommal dicsekedhetik. A templomnak egy másik főékessége az a remek falfestmény, melyet, Roth festőművész kartonja után Krikler József Henrik, budapesti akadémiai festő, készített a templom diadalívén. E kép, mely mélyen vallásos és hazafias tartalmával, alakjainak pompás csoportosításával és különféleségével, típusainak gazdagságával, színezésének teljes harmóniájával a belépőt egyszerre lebilincseli, a magyar szentek hódolatát ábrázolja Magyarország Patronája előtt. A temperában arany alapon festett mesteriill felfogásában hasonlít Vastag ily tárgyú képéhez, mely a budapesti belvárosi templom diadalívét ékesíti. A mi képünkön Magyarország Nagyasszonya ül középen, égi trónusán, s mellette sorakoznak jobbról sz. István, sz. László királyok és sz. Margi ; balról sz. Imre herceg, sz. Erzsébet és sz. Gellért, püspök, zöldes színű köpenyben, egyik kezében keresztet, a másikban evangeliumos könyvet tartva. Az északi oldalfalon ott látjuk a kegyúrnak nagy címerét, körülötte pedig sorban a grófnőé, városé, püspöké, a csornai préposté és az apáté vannak elhelyezve. Nem szándékom most a diszités művészi elemeinek mélyebb vizsgálatába bocsátkozni, csak azt mondom, hogy a midőn ezt a templomot viruló menyasszonyként eldiszitve látom, lelkemben meg vagyok győződve arról, hogy az Úr teljesíteni fogja Salamon királynak tett ígéretét: »Szemem nyitva lesz s fülem annak kérésére hajol, ki e helyen imádkozni fog.« Azért tehát : »Adjatok, adjatok, amit Isten adott !« Dr. Lakatos Vince. Zászlószentelés. Nagy embertömeget,, ezeknek nagy érdeklődését vonta magához az Iparos Dalkör zászlózentelési ünnepe, mely a múlt, vasárnap* folyt le. Az alábiakban bővebb tudósításban számolunk be e nap eseményeiről : Jan. 25-én, szombaton este 9 órakor a Dalkör lampionos menetben vonult a grófi parkba, hol zászlóanya tiszteletére szerenádot adott. A magas család az erkélyen hallgatta meg az első dalt, Gráf Ferenc "Balatoni dalait.» Az első ének után lejöttek, hol a Dalkör elnöke Lakatos Vince dr. prem. kanonok, főgimn. tanár a következő nagyhatású j'őiupás beszéddel üdvözölte Fürstenberg K. Emilné hercegnőt, szül. Festetics May grófnőt. Fő uéltóságu Hercegné ! Legkegyelmesebb zászlóanyánk ! Azon nagy családok közt, melyek hazánk hol borús, hol víg, de mindig tiszteletreméltó történelmében nemcsak kiváló szerepet játszottak, hmieni magát a történelem folyamatát ragyog a gr. Festetics is irányították : ott család neve is, és pedig nemcsak Klionak, a történelem komoly és igazmondó múzsájának arctábláján, hanem a költőt elbűvölő énekeiben is. A Hunyadyak, Zrínyiek, Rákócziak hősiessége költészetet teremtett; s azok között, kikről a költők dicsőítő énekei zengedeztek, teljes és soha el nem homályosuló fénnyel ragyog a Festetics név és család, melynek Főméltóságod egyik viruló s mindenkitől hódolva tisztelt tagja. S midőn ma merengő lelkemmel majd egy századra tekintek vissza, oly kép bontakozik ki előttem, mely mig magasztosságával meghal, szokatlanságával lelkembe kap, addig eszményiesen hazafias tartamával ugy felemel, hogy büszkén kell kiáltanom Petőfivel, a magyar Tyrtaeussal: «Magyar vagyok !» Mert a nagy Festetics György gróf nemes szellem alakját látom magam előtt, s a mint a Helikoni ünnepekre érkező sze-