Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1909-01-03 / 1. szám
XIII. évfolyam. Keszthely, 1909. január 3 . I. szám, 2 K. 50 - 20 lap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzes utalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a szerkesztőség címére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre Fél évre . 10 K. — 1. 5 K. — I. Negyedévre Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. A XIII. évfolyam küszöbén. Szerencsétlen számnak tartják a tizenhármat — az előítéletesek. Mi nem tartjuk magunkat babonásoknak, mégis némi elfogultsággal vesszük kezünkbe a 13 ik évfolyam küszöbén a tollat. Mert, nem tagadjuk, tartunk a nag munkától, mely egy év küszöbén felénk meredez. Fárasztónak látjuk az előttünk álló utat. Göröngyös is az, akadályok, hézagok és nehézségek is számosan mutatkoznak rajta. A közöny hideg szele is nem egyszer borzongatóan csapkod felénk, hogy készek lennénk zsebre dugni didergő kezeinket. Mégis, a Balatonvidéknek 12 éves becsületes múltja, a híven teljesített kötelesség érzete, a magyar sajtó ügyének őszinte szeretete törzsgárdánk állhatatos kitartása elől biztatnak, hogy a váljsz uto1 ne a kényelmesebbet, de a keménymunka útját válasszuk. Rálépünk és dolgozunk. Önzetlenül, hasznot nem hajhászva és nem is várva. Az ut végén csupán egy csillag szórja felénk szelid fényét: ez a mi célunk. A köz ügyének szolgálata. Szeretett hazánk és társadalmunk érdekében. Eddig is ennek a csillagnak világossága után indultunk. És ha nem vindikálhatjuk is magunknak a honmentők szerepét, mégis nyugodtan tekinthetünk vissza a múltba, mert kötelességünket megtettük. Nagy ma a honmentők száma! Kik nagy hanggal, tüzes beszédekkel s frázisokkal akarják mindenáron megmenteni a hazát, mindaddig, mig a hazafiság szépen hoz a konyhára. A Balatonvidék politikai lap. Megmaradt mégis a maga körében s itt teljesítette a maga gét. Távol minden politikai kötelessépártállástól, bátran, nyíltan és őszintén megmondta az igazat. Ami jót és üdvöset a pártok és a kormány terveztek, vagy végeztek, azt támogattuk. Ami kifogás alá eshetett, megfelelő kritikában részesült tekintet ni^l illi minderkormára y vagy pártérdekre*. Mindig hirdette, hogy nem a sok szóbeszéd menti meg a hazát, hanem a minden szótul ékesebb lett. Hogy nem az elhamarkodás és fékezetlen indulat, hanem a megfontolás, a lehetőségeknek komoly mérlegelése az, ami ügyünket előbbre viszi. A haza ügyét a pártpolitika és pártérdeknek, alárendelni nem szabad. Elítéljük az önzést minden téren. De leginkább a politika terén. A pártönzést pedig egyenesen veszedelemnek tartjuk, melynek sokszor vallotta már kárát a haza, máját Pedig ennek nem egy szimptaszemlélhetjük ma. A nagy nemzetgyógyászok mindenáron megnyitani akarják a nemzet erőit — de nem gondolkodnak arról, hogy a nemzet erőforrásainak nélkül sziszifuszi munkát gyógyulása végeznek. Ezen forrás : az egyed, az egyén. Az egyes nemzetgazdasági ágak ipar, kereskedelem és közgazdaság. A magyar egyéniségnek kell elsőben is megújhodni. A megújhodáshoz az első lépés a szorgalmas vitinket szeretete, azután a józan takarékosság és a kellő beosztás. Az ily alapon mozgó munka lesz az egyén vagyoni megerősödésének toása. Az anyagi megújhodás mellett azonban a fő az erkölcsi megújhodás, mely nem a pillanatnyi érdekek és sikerek után, hanem az örök A BALATON VII ÉK TANUJA. Karácsony éj. . . . <5[halt im az énef], leég teli a mécse^ S leszárla az éji sötét a vidéke. Vig gyermei zaj álomba' pillén meg fézni^a nevével', t^i eljőve végre, távolba -tizeibe méig csend ül a tájon, Szel 18 se rezdül lombja vesztett ágon: Varázsteli álom lelopta a mézét, Me üldte az ég az éjjel a bé{ét. Dilléri] csend is[ a tájon távolba -özelbe, rRég onga utolsót az éji harangszó. ... He hallgatsdZi bus hang él töredezve, GlfuCt zokogásból színt lopva kihangzó? <(§h hajnali álmom, én szép icsi lányom is>elsz~e pihenőt lenn a siri homályban ? JUem vágyói ölembe, faromba virágom, Jtpl vetve az ágyad, megvetve puhára ?> <tsetört ^icsi ágam, bus hajnali álmom, SQijufjhatsz-e te bé^én ma lenn a magányban> DdTidtm fenn a földön eljött a karácsony S tigi]ult a jenij^f[ne^ ezernyi so j ága t DdZidon az öröm ma jézusba nevével is>eszálla s a gyermeki szívbe sugárzol Dfdiért tetted ICram, hogy ép tele vevéd el? Dd még része se volt benn s már sirba' tanyáztál < (jézusba nevével leszállt ma az &g is, J £ unyhó s palotába hozott nyugodalmat: &ZÍ, ezt keresem, bár mind hasztalan én is: elvett a halál, s már vissza nem adtad DíJár vissza nem adhat a sír öle többé, Qtt fejezel a bús hant terhénel alatta! síromtalan álmodott alszod öröföé, Ddáig visszasiralla% én — visszamaradva!> sir öle, bárha már vissza nem adja, 3 £ ozZ.á viszi vágya, hozzá viszi lépte. J2incs, nincs maradása ott benn a szobába'f %o^ogva siet ti az éjbe — sötétbe! J2em hall egyebet, csal a szive verését, Csal[ a szive jaját, mely űzi előre, J2em látja a l[önnyin az éjszaka rémét, Dollás vágya se él, csal[: «a temetőbe> J2em hat[ egyebet, csak a szive verését, Jlmint leborul a sírja fölébe. J2em látja sugárzni a mennyiel[ a fényét: DUint árad, özönlik az éjbe fejére! Sirolin Emum (W|jtt *) • tHMW. tett a UMf<*t **3adék«t éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár, köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva, értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boche" eredeti csomagolást. H«ffmtau-Ult#cke A. €• basel (Slájf'/i 93' ^ i arTMl rendeletre • gyétjrafttrtkbu. — An (hrtttmkial *— kiront