Bányászati és Kohászati Lapok, 1871 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1871-07-15 / 14. szám

IV. évi folyam. 14. sz. 1871. július 15. A m. k. bányászakadémia közlönye. Szerkeszti: Kerpely Antal, akad. rendes tanár, az akadémiai tanári személyzet és más szaktársak kiszreműiködése mellett. Megjelen minden hónap 1-én és 15-én. Előfizetési ár: egy évre 6 írt. fél évre 3 frt. Hirdetések sora . . 8 kr. Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szerkesztőihez czímzendők, mely tetszés szerint, nyomatás után, vagy félévenként fizettetik. Tartalom: a selmeczi bányászakademia szervezési javaslata. (Folytatás). — Új kémlepest. Rajzzal. — Észrevételek a selm­e­­eri fémkohók egyesítése ügyében írt véleményhez. — Az ezüstnek kilúgzása nyersrézből. (Folytatás. — Vaslemez-tengely. Rajzzal. — Kü­lönfélék. — Pályázatok. — A tisztelet­díj eredeti dolgozatokért ívenként 25 frt. Kivonatokért............................15 frt. Fordításokért ...... 10 frt. A selmeczi m. k. bányászakadémia szervezési javaslata. Farbaky István rendes ak. tanár következő memoranduma alapján (Folytatás.) A tanidényt minden egyes szakiskolában előlegesen 3 esztendőre szabtam meg, s semmi kétség, hogy kellő szorgalom és igyekezet mellett, még a középszerű tehet­séggel bíró ifjak is képesek lesznek, ezen idő alatt tanul­mányaikat befejezni. Igaz ugyan, hogy — különösen a gé­­pész-építészeti és a vaskohászati szakiskolában — a he­­­­tenkénti előadási-, gyakorlati és rajzóráknak száma felhág 32—33-ra, mi a jelenlegi órák számához képest nem jelentéktelenül több, de hogy nem túlságosan sok, tanúsítják a külföldi tanintézetek, mint a berlini és frei­­bergi bányász­akadémiák, a carlsruhei, zürichi, bécsi műegyetemek, a­hol 32—33 órai elfoglaltatás szabályul van elfogadva, sőt a carlsruhei műegyetem némely Cur­­susán az 50-et is meghaladja! (Programm der Grossher­zoglich Badischen Politechnischen Schule zu Carlsruhe. Bauschule. I Curs: a hetenkénti órák száma 54). Magától értetődik, hogy az óráknak oly száma mel­lett nem lehetséges, vagy legalább nem czélszerű az elő­adásokat, mint eddig szokás minálunk, csupán a délelőtti időszakra szorítani, hanem fel kell azokat osz­tani a délelőtti, délutáni, sőt az esti órákra is, mint azt több külföldi tanintézeten tapasztaltam, mert míg 3—4 egymásután következő előadási óra az ifjak szellemi és fizikai erejét teljesen kimeríti, a buzgalmat lehangolja, fárasztó, és mulasztásokra ad ürügyet vagy okot, addig ugyanannyi, sőt több órán át is éber figyelemmel lehet az előadásokat követni, ha a tanórák nagyobb idősza­kokban következnek egymásra és az ifjaknak időközben alkalmuk van másnamű, kevésbé lankasztó tevékenység mellett (rajzolás, gyakorlat) szellemileg megpihenni . Mindennek daczára megeshetik, hogy találkozni fognak olyanok, a­kik vagy azért, mert átalán véve gyengébbek, vagy mert nincsenek kitartó munkássághoz szokva, so­kaim fogják a teendőket, s nem képesek a követelmények­nek úgy megfelelni, mint azt maguk is — mi is óhajta­nák; ennél fogva megengedhetőnek vélném, hogy azok, a­kik akarják, tanulmányaikat az alább közlendő mo­dalitások mellett, három év helyett, négy évre ter­jeszthessék ki. A mennyiségtan és vegytan, a kísérleti természet­­tan és ábrázoló mértan, kapcsolatban a mértani és sza­badkézi rajzzal, nélkülözhetlen kellékét -- mondhatnám alapját képezik a műszaki képzettség minden ágának s ez oknál fogva felvettem azokat minden egyes szakiskola tantervébe; a mennyiségtan ezen felül, mint a megteste­sült logika, közvetlen hasznán kívül még azon előnyt is nyújtja, hogy az ifjak elméjét rendkívüli m­ódőn élesbiti, szabatos és következetes gondolkozásra szoktatja és kifejti. Az órák számát ezen tantárgyból nagyobbra tettem mint a nevezett tantárgyak bármelyikéből; részint azért, mert a tantárgy nehezebb és annak hasznot hozó alapos meg­értéséhez több szellemi gymnastika kívántatik, — részint pedig, mert tapasztalás szerint gyakran még oly ifjak is, kik az érettségi vizsgáról igen jó, sőt kitűnő bizonyítvá­nyokkal bírnak — a mennyiségtanból a hihetetlenségig csekély előismeretekkel jönnek az akadémiára. Egyébiránt a mennyiségtant épen úgy mint minden nagyobb terjedelmű és fontosabb tantárgyat két részre osztottam, mi­által azt akartam elérni, hogy azon hall­gatóknak, kik az illető tanulmányokat nem szükségesik egész terjedelmükben, ne kellessék idejüket az egésznek megtanulásával tölteni, míg a másoknak mégis alkalom nyújtatik, a kellő, alapos ismeretek birtokába jutni. A nemzetgazdászat,, iparüzlet és kereske­delem alap­elvei eddigelé a bányászakadémián nem taníttattak, de miután azoknak fontossága a tágasabb értelemben

Next