Bányászati és Kohászati Lapok, 1871 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1871-07-15 / 14. szám
IV. évi folyam. 14. sz. 1871. július 15. A m. k. bányászakadémia közlönye. Szerkeszti: Kerpely Antal, akad. rendes tanár, az akadémiai tanári személyzet és más szaktársak kiszreműiködése mellett. Megjelen minden hónap 1-én és 15-én. Előfizetési ár: egy évre 6 írt. fél évre 3 frt. Hirdetések sora . . 8 kr. Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szerkesztőihez czímzendők, mely tetszés szerint, nyomatás után, vagy félévenként fizettetik. Tartalom: a selmeczi bányászakademia szervezési javaslata. (Folytatás). — Új kémlepest. Rajzzal. — Észrevételek a selmeeri fémkohók egyesítése ügyében írt véleményhez. — Az ezüstnek kilúgzása nyersrézből. (Folytatás. — Vaslemez-tengely. Rajzzal. — Különfélék. — Pályázatok. — A tiszteletdíj eredeti dolgozatokért ívenként 25 frt. Kivonatokért............................15 frt. Fordításokért ...... 10 frt. A selmeczi m. k. bányászakadémia szervezési javaslata. Farbaky István rendes ak. tanár következő memoranduma alapján (Folytatás.) A tanidényt minden egyes szakiskolában előlegesen 3 esztendőre szabtam meg, s semmi kétség, hogy kellő szorgalom és igyekezet mellett, még a középszerű tehetséggel bíró ifjak is képesek lesznek, ezen idő alatt tanulmányaikat befejezni. Igaz ugyan, hogy — különösen a gépész-építészeti és a vaskohászati szakiskolában — a hetenkénti előadási-, gyakorlati és rajzóráknak száma felhág 32—33-ra, mi a jelenlegi órák számához képest nem jelentéktelenül több, de hogy nem túlságosan sok, tanúsítják a külföldi tanintézetek, mint a berlini és freibergi bányászakadémiák, a carlsruhei, zürichi, bécsi műegyetemek, ahol 32—33 órai elfoglaltatás szabályul van elfogadva, sőt a carlsruhei műegyetem némely Cursusán az 50-et is meghaladja! (Programm der Grossherzoglich Badischen Politechnischen Schule zu Carlsruhe. Bauschule. I Curs: a hetenkénti órák száma 54). Magától értetődik, hogy az óráknak oly száma mellett nem lehetséges, vagy legalább nem czélszerű az előadásokat, mint eddig szokás minálunk, csupán a délelőtti időszakra szorítani, hanem fel kell azokat osztani a délelőtti, délutáni, sőt az esti órákra is, mint azt több külföldi tanintézeten tapasztaltam, mert míg 3—4 egymásután következő előadási óra az ifjak szellemi és fizikai erejét teljesen kimeríti, a buzgalmat lehangolja, fárasztó, és mulasztásokra ad ürügyet vagy okot, addig ugyanannyi, sőt több órán át is éber figyelemmel lehet az előadásokat követni, ha a tanórák nagyobb időszakokban következnek egymásra és az ifjaknak időközben alkalmuk van másnamű, kevésbé lankasztó tevékenység mellett (rajzolás, gyakorlat) szellemileg megpihenni . Mindennek daczára megeshetik, hogy találkozni fognak olyanok, akik vagy azért, mert átalán véve gyengébbek, vagy mert nincsenek kitartó munkássághoz szokva, sokaim fogják a teendőket, s nem képesek a követelményeknek úgy megfelelni, mint azt maguk is — mi is óhajtanák; ennél fogva megengedhetőnek vélném, hogy azok, akik akarják, tanulmányaikat az alább közlendő modalitások mellett, három év helyett, négy évre terjeszthessék ki. A mennyiségtan és vegytan, a kísérleti természettan és ábrázoló mértan, kapcsolatban a mértani és szabadkézi rajzzal, nélkülözhetlen kellékét -- mondhatnám alapját képezik a műszaki képzettség minden ágának s ez oknál fogva felvettem azokat minden egyes szakiskola tantervébe; a mennyiségtan ezen felül, mint a megtestesült logika, közvetlen hasznán kívül még azon előnyt is nyújtja, hogy az ifjak elméjét rendkívüli módőn élesbiti, szabatos és következetes gondolkozásra szoktatja és kifejti. Az órák számát ezen tantárgyból nagyobbra tettem mint a nevezett tantárgyak bármelyikéből; részint azért, mert a tantárgy nehezebb és annak hasznot hozó alapos megértéséhez több szellemi gymnastika kívántatik, — részint pedig, mert tapasztalás szerint gyakran még oly ifjak is, kik az érettségi vizsgáról igen jó, sőt kitűnő bizonyítványokkal bírnak — a mennyiségtanból a hihetetlenségig csekély előismeretekkel jönnek az akadémiára. Egyébiránt a mennyiségtant épen úgy mint minden nagyobb terjedelmű és fontosabb tantárgyat két részre osztottam, miáltal azt akartam elérni, hogy azon hallgatóknak, kik az illető tanulmányokat nem szükségesik egész terjedelmükben, ne kellessék idejüket az egésznek megtanulásával tölteni, míg a másoknak mégis alkalom nyújtatik, a kellő, alapos ismeretek birtokába jutni. A nemzetgazdászat,, iparüzlet és kereskedelem alapelvei eddigelé a bányászakadémián nem taníttattak, de miután azoknak fontossága a tágasabb értelemben