Bányászati és Kohászati Lapok, 1920 (53. évfolyam, 1-24. szám)

1920-08-01 / 15. szám

Ltir. évfolyam, I. kötet, 15. szám. Budapest, 1920 augusztus 1. BÁNYÁSZATI LAPOK ÉS KOHÁSZATI A M. KIR. BÁNYÁSZATI FŐISKOLA, AZ ORSZ. M. BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET ÉS A MAGYAR BÁNYA- ÉS KOHÓVÁLLALATOK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. FELELŐS SZERKESZTŐ: LITSCHAUER LAJOS. FŐMUNKATÁRS : ZSIGMONDY ÁRPÁD. AZ ORSZ. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET TULAJDONA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPBSTEII {g;; KsasaSSTS! Telefon: József 46—06. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : GOÉSZ ÉVRE 40 KOR. FÉL ÉVRE 20 KOR. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tagjai a tagsági díj fejében illetményképen kapják. TARTALOM: Oldal Oldal Dr. Fehér Mór.6. Az új görög bánya- Közgazdaság ... ....................................140 törvény ... ............................. ......... 129 Hírek ............................................. ... 141 Dr. Pávai Vajna Ferenc : Észrevételek Különfélék ....................... ... .........142 az Erdélyrészi-medence és perem Egyesületi ügyek ..............................142 hegységeinek tektonikájához.........186 Állásközvetítés ... ...................... ... . 144 Az új görög bányatörvény. Irta : Dr. Fehér Manó. Görögországnak az ókorban nagyon nevezetes és híres bányászata volt. Itt voltak a Thrácia és Macedonia között, a tengermelléken elterülő Pangaus hegynek jelentékeny aranybányái. De itt voltak különösen a híres és nagyon gazdag laurioni ezüstbányák, amelyek Athénnek legfontosabb jövedelmi forrását képezték. A Laurion hegyvidéknek azon virágzó ezüstbányái azonban a római császárság első idejében az akkor itt is dúló harcok által előidézett politikai és gazdasági hanyatlás folytán felhagyattak s azoknak kiaknázására csak újabb időben, neveze­tesen pedig 1860. évben vállalkozott egy francia társaság, mely a Laurion hegység­ben nemcsak új bányákat létesített, hanem a csaknem kétezer évvel ezelőtt felhagyott bányáknak régi górcait is még egyszer átkutatta és eredményesen átdolgozta. A görög bányászat történetében tehát az 1860. év nevezetes fordulópontot képez s ezzel a legszorosabb összefüggésben áll azon ténykörülmény, hogy valamint a török birodalomban, úgy Görögországban is 1861. évben lépett életbe az első bánya­­törvény, mely éppen úgy, mint a török bányatörvény, szintén a francia bányatör­vénynek csaknem szószerinti utánzata volt. Ezt a törvényt az évtizedek folyamán a gyakorlati élet kívánalmaihoz képest több tekintetben módosították s illetve kiegészítették az 1863., 1867., 1875., 1892. és 1896. évi bányajogi törvényalkotások s illetve novellák. Ezek a későbbi törvényalkotások mind arra szolgáltak, hogy az érvényben levő bányatörvény hiányait pótolják. Minthogy azonban az évek hosszú sorának folyamán a gyakorlati élet kimutatta, hogy a görög bányászat felvirágoztatásához nem elég a fennálló törvényt a mindenkori szükséglethez képest időről-időre novel­­láris úton módosítani vagy kiegészíteni, hanem ezen cél elérésére a törvényben 17

Next