Bécsi Napló, 1999 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1999-01-01 / 1. szám

BÉCSI NAPLÓ Határon innen - határon túl A BÉCSI MAGYAROK SZOLGÁLATÁBAN Az „Europa”-Club 1998-as őszi beszámolója Egyesületünk már többször jelezte, hogy a jövőben úgy a természettudománynak, mint aktuális témaköröknek nagyobb figyelmet kí­ván szentelni. Ebből a meggondolásból kiin­dulva hívtuk meg szeptember 17-én Dr. Kár­páti Lászlót, a Fertő-Hansági Nemzeti Park igazgatóját, hogy vetítettképes előadásban mutassa be nekünk a Hanság élővilágát. Ez az előadás nagyszerű bevezető volt az októ­ber 3—4. között lezajlott kirándulásunkhoz a „Hányban”. Különleges vadvíz-országot is­mertünk itt meg, a szikes puszták utolsó hír­mondóival. Október 15-én kerekasztal-beszélgetést szerveztünk nyugati magyar műhelyekről és a magyar—magyar párbeszéd alakulásáról. Dr. Lengyel Zsolt, a Müncheni Magyar Intézet igazgatójának kérdéseire válaszolt a nyugati magyar szellemi élet kimagasló egyénisége, Dr. Borbándi Gyula, illetve az új magyar kor­mány államtitkára, Dr. Németh Zsolt. Október 23-án negyvenkét év távlatából emlékeztünk az 1956-os magyar forradalomra és szabadságharcra. A bécsi magyarok kö­zös ünnepségének szónoka Tőkés László, nagyváradi református püspök volt. Beszédé­ben kiemelte az 1956-os magyar és 1989-es román forradalom párhuzamos vonásait. Ke­retműsort fiatal művészeink szolgáltattak. Terveink közé tartozik, hogy rend­szeresítsünk német nyelvű, de magyar vonat­kozású kulturális rendezvényeket. Érdekes té­mának ígérkezett Magyarország felvétele az EU-ba, és az ezzel kapcsolatos osztrák aggá­lyok. Sajnos, ezt a Nagykövetségen tervezett előadást el kellett napolnunk. November 19-re a magyar színpadi humor nagy öregjét, Kabos Lászlót hívták meg Bécsbe. December 10-én Dr. Borsi-Kálmán Béla (Budapest) egyetemi docens a román—ma­gyar ellentétek történelmi kialakulását tárta fel és a megbékélés lehetőségeire keresett vá­laszt. Majd december 19-én a már hagyomá­nyos karácsonyi vendégséggel zártuk az egyesületi évet, annak a Pazmaneumnak a dísztermében, amely idén ünnepli alapításá­nak 375. évfordulóját. A karácsonyi műsor ala­kítására burgenlandi (felsőpulyai) fiatalokat kértünk fel, Roger Katalin és Karai Viola peda­gógusok vezetésével. Már nyomdában van az „Europa”-Club év­könyve, amelybe az 1998-ban elhangzott elő­adások szövegét gyűjtöttük össze. SMUK ANDRÁS, titkár Kainz József 140 éve Mosonban született a később világ­hírűvé vált színész. A helytörténeti munkák közül csak Haller János könyvében találtunk rá vontakozó utalást. Haller János szerint Ka­inz József atyja vasúti tiszt volt. Megemlíti még, hogy a bécsi Burg Theater mesteri beszé­dű, körülrajongott művésze volt, akit II. (Ba­jor) Lajos király Münchenben barátságával tüntetett ki. (Csakúgy, mint ahogy Benczúr Gyula, vagy Richard Wagner esetében is meg­történt.) A Bécsben megjelent lexikonból azt is meg­tudhatjuk, hogy Kainz József 1892-től a berlini Theater Berlin, 1899-től pedig a bécsi Burg The­ater művésze. Fiatal korában hős szerepeket ala­kított, később klasszikus drámák karakterszíné­szeként vált ismertté — elsősorban Hamlet sze­repében. A híres művész 1910-ben halt meg. Amit ehhez a krónikás még hozzátehet: Kainz József ausztriai megbecsültségét jelzi, hogy a bé­csi Mezőgazdasági Egyetem (BOKU) mellett lé­vő Türkenschanz parkban köztéri szobra áll, amely mint Hamletet ábrázolja. A helyszínválasztásról annyit — a 126 éve ala­pított BOKU létrejöttét Magyaróvárról elszár­mazott akadémiai tanárok segítették. Hárman közülük a BOKU rektorai is lettek. Tehát el­mondható, hogy Kainz József szobra Moson me­gyei szellemiségű környezetbe került — Bécs­ben. KETTINGER GYULA Az újjáalakult Salzburgi Magyar Körről Beszélgetés Schwarz Máriával, az egyesület elnökével A kör 1983-ban alakult azzal a céllal, hogy a Salzburgban és környékén é­lő magyaroknak le­hetőséget nyújtson a nemzeti ünnepnapokról va­ló közös megemlékezésre és a magyar kultúra megőrzésére. A mostani elnöknő, Schwarz Má­ria 1997 novembere óta odaadóan vezeti a kört. Szerkesztőségünk vendégségben járt otthoná­ban, ahol a kör munkájáról beszélgettünk. B.N.: Mi késztette az elnöki szerep elfogadá­sára? Sch.M.: Amikor erre a döntésre sor került, senki nem akarta vállalni ezt a szerepet. Fel kel­lett volna oszlatnunk a kört. Ezt azonban sem én, sem a többi magyar nem akarta. Meg kell mon­danom, a döntés nagy dilemmát és nem egy ál­matlan éjszakát okozott számomra. Tisztában voltam azzal, hogy a kör vezetése nem egyszerű feladat. Nem könnyű Ausztriában a magyarok számára úgynevezett „támpontot” biztosítani és a nemzeti kultúrát megőrizni. Azonban azt is tudtam, hogy valamikori szakmámból kifolyólag van érzékem és felkészültségem a humanitárius tevékenységekhez. B.N.: Örömet okoz Önnek a munka? Sch.M.: Igen. Egész életemben emberekkel dolgoztam, méghozzá nagyon intenzíven. A kör vezetése nagyon sokat jelent számomra. Pontos­ságot, korrektséget és rengeteg szervezést igé­nyel, de úgy gondolom, rendezvényeink bizo­nyítják, hogy sikeres a munkánk. Meg kell mon­danom, hogy minderre egyedül nem lennék ké­pes. Barátaimtól, akik szintén a kör tagjai, renge­teg támogatást kapok, elfogadják ötleteimet, se­gítenek megvalósításukban és soha nem hagynak cserben. B.N.: Kik ezek a barátok? Sch.M.: Rengeteget segít nekem a kör pénztá­rosa, Dr. Farkas András. Több nevet igazán nem szeretnék kiemelni, mert annyian vannak, attól félek, hogy valaki akaratlanul ugyan, de kifelejte­nék. Tulajdonképpen azokról a tagokról van szó, akik már évek óta segítenek és már annak idején a kör megalapításában is részt vettek. B.N.: Hány tagja van a körnek? Sch.M.: Hatvan és nyolcvan között. Egy ré­szük tag, mások pártoló tagok, azonban mind­annyian jelen vannak a rendezvényeken. Úgy ér­zem, hogy ezekben az emberekben igazi bará­tokra találtam. Összejöveteleink mindig nagyon harmonikusan és baráti hangulatban zajlanak le. Örülök, hogy beérik azzal, amink van. Jelenleg nagyobb rendezvényeket még nem engedhetünk meg magunknak. B.N.: Miből él a kör? Sch.M.: A Bundeskazleramttól kapunk támo­gatást, amiért nagyon hálásak vagyunk. Pénzüket azonban nagyon be kell osztanunk. Termé­szetesen a tagok is segítenek. B.N.: Mi a célja a munkájával? Sch.M.: Kulturális összejövetelek szervezése és az itteni magyarság összetartása. Szeretném, ha minél több itt élő magyarban tudatosulna, hog­y nincs egyedül itt Ausztriában. Az osztrák állam lehetőséget nyújt nekünk arra és segít bennün­ket abban, hogy ne veszítsük el identitásunkat. Hangsúlyozni szeretném, hogy tevékenységük­nek semmi pártpolitikai színezete nincs. B.N.: A körnek milyen rendezvényei vannak? Sch.M.: A legfontosabbak a magyar nemzeti ünnepek és természetesen a karácsony. Amennyiban az anyagiak megengedik, évente egy alkalommal szervezünk egy teljesen kötetlen, baráti találatot is. Idén sor került Grossgmann­­ban egy grill-partira is. És természetesen tartunk magyar misét, illetve istentiszteletet minden hó­nap harmadik vasárnapján az orsolyitáknál, Gla­­senbachban. B.N.: Milyen problémákkal kerül szembe munkája során? Sch.M.: Problémák? Nincsenek... Van egy gyönyörű otthonunk, ahol összejöveteleinket megtarthatjuk. Dr. Farkas András nagyszerű munkát végez mint pénztáros, ő vezeti a könyve­lésünket, és ő lát el mindenféle adminisztrációs feladatot is; sokan látogatják összejöveteleinket. Elégedettek vagyunk. A közelmúltban sikerült elérnünk azt is, hogy egy év szünet után — mint már említettem — ismét van havonta egy alka­lommal magyar misénk, illetve istentiszteletünk. Sajnos nehezünkre esik a kapcsolatfelvétel az itteni magyar fiatalokkal. Legtöbbjük nagyon el­foglalt: vagy az egyetem köti le őket, vagy renge­teget dolgoznak. Szeretném, ha több fiatal jönne el hozzánk. Ez nagy feladat, ami még előttünk áll. Talán, ha lenne állandó saját otthonunk, ak­kor tudnánk nekik egy klubhelyiséget biztosítani. Ahhoz azonban mindenképpen több fiatal ér­deklődőre lenne szükségünk. A szervezés minde­nesetre már megindult. B.N.: Ön idegennek érzi magát itt, vagy való­ban otthon van Salzburgban? Sch.M.: Ez az én otthonom. Már több mint harminc éve élet itt. Ugyanannyi osztrák bará­tom és ismerősöm van, mint magyar. Tény, hogy nehéz megtalálni az egyensúlyt a magyar és az osztrák kultúra között. Szerintem nagyon fontos, hogy az ember foglalkozzon az osztrák kultúrá­val is, a magyar feladása nélkül. B.N.: Milyen céljai vannak a körnek a közel­jövőre nézve? Sch.M.: Szeretnénk berendezni egy magyar könyvtárat itt Salzburgban. Egy nagyon fontos lenne. A konzulátus segít nekünk ebben, még idén megvalósul. Nagyon örülünk annak, hogy Wassibauer asszony, mint tiszteletbeli konzul, is felajánlotta segítségét. Továbbá most vettük fel a kapcsolatot a Felső-Ausztriai Magyarok Kultúr­­egyesületével. Szeretnénk a jövőben esetleg kö­zös összejöveteleket is szervezni. Természetesen tagjai vagyunk az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének. KORCSMÁROS KINGA A NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MI­NISZTÉRIUMA júniusban lejáró megbízatásának befejezése előtt, már február végével hazarendelte a bécsi Collegium Hungaricum igazgatóját, Fényi Ti­bort. A kultúrintézet épületének újjáépítése állítólag jelentősen túllépte az előirányzott keretet. A Nép­­szabadságnak adott nyilatkozatában Fényi mondva­csináltnak nevezte leváltásának indokait. Vélemé­nye szerint az átépített épület csak jóval márciusra tervezett megnyitása után lesz valóban üzemképes. LEVÁL­ASZ­TOTTÁK A MAGYAROK VI­LÁGSZÖVETSÉGE főtitkárát, az elmúlt négy évben kiváló munkát végző Bakos Lászlót. A még­ elnök, Csoóry Sándor és a megfékezé­sére kinevezett elnökhelyettes, Patrubányi Miklós félretéve ellentéteiket, a megpályázta­tott állásra Chikán Gábort juttatták többség­hez. Remélhetően az elnöki kettős bizalmának birtokában vetélkedni tud majd elődének eredményességével. FELHÍVÁS A szerb-horvát háború során hadszíntérré vált és szinte megsemmisült három árpádkori magyar falu: Szentlászló, Kórógy és Haraszti. A háború alatt a lakosság elmenekült, szét­szóródott, részben életét veszítette a falvak védelméért vívott harcokban. A szerb-horvát békekötés értelmében e három kelet-szlavó­­niai község újra Horvátország fennhatósága alá került. Nemzetközi ellenőrzés alatt folyik a menekültek visszatelepítése, megkezdődött a lerombolt falvakban az újjáépítés. A horvát és magyar állami segítség mellett számos ma­gyarországi és kárpát-medencei magyar tár­sadalmi csoportosulás járult hozzá közmun­kával és anyagi támogatással a három falu helyreállításához. Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szerve­zetek Központi Szövetsége ezzel a felhívással fordul a tagszervezetekhez, azok tagságához, a Bécsi Napló olvasóihoz, és mindenkihez, aki a súlyos háborús károkat szenvedett községek la­kóival együttérez, hogy nyújtson anyagi támoga­tást a szinte teljesen elpusztított Szentlászló is­kolájának felépítéséhez. Minden adományt kérünk a Kaláka­ Club tagszövetségünk, a Raiffeisenbank Wien-nél: BLZ 32900 Kto. Nr.: 7 594 096 alatt vezetett számlájára átutalni „Szentlászló” megjelölés­sel. Aki baráti körében ezt a felhívást terjesz­teni szeretné, vagy további, részletesebb felvi­lágosítást szeretne kapni, forduljon írásban a Központi Szövetség címén (A-1030 Wien, In­­validenstr. 11), illetve telefonon Wurst Erzsé­bethez (++43/1/8873908) vagy Szemerédi Tiborhoz (+ +43/1/4054961) Reméljük, hogy azok az ausztriai magya­rok, akik az őket befogadók segítőkészségét megtapasztalták, mindenki másnál jobban megértik, hogy egy szülőföldjén újra megtele­pedő falu lakóinak templomra és iskolára van leginkább szüksége magyarsága megőrzésé­hez. Támogassuk őket ebben mi is, ki-ki te­hetsége szerint. Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége A Külföldi Magyar Cserkészszövetség euró­pai I. kerületének szokásos őszi akadályverse­nyét az ausztriai körzet, a bécsi 72. sz. Széchenyi Ist­ván, a 79. sz. Kozma György innsbrucki és a 80. sz. Árpád linzi cserkészcsapatok rendezték a Linz kö­zelében fekvő Neuhausban lévő Don Bosco Ranch-en szeptember utolsó hétvégén. A frankfurti, mannheimi, mainzi, müncheni, stuttgarti, zürichi, berni, baseli és párizsi csapatok őrseivel együtt 170 nyugat-európai magyar cserkész mérte össze erejét az 1848-49-es szabadságharc emlékét felidéző cserkészversenyen, így például Gábor Áron mintájára minden csapat magával hozta maga „öntötte” ágyúját. Az akadályverse­nyen volt sziklafalon hegymászókötélen leereszke­dés a Dunához, evező nélkül átkelés az Aschach-i erőmű fölött felduzzasztott Dunán gumicsónak­ban, és persze el is tévedt néhány őrs. A szombat esti istentiszteletet — ráérő magyar lelkészek híján — a Bécsből érkező osztrák szalé­­ziánus, p. Stummer vezette német nyelven. Külön említésreméltó az AKI-t szervező és le­vezető három fiatal bécsi cserkészvezető, Már­ton Edit, Piroska Emese és Szemerédi András jól végzett munkája. A régi és új cserkészbarátok az Achenkirch-i sítábori viszontlátás ren­ényében kívántak egy­másnak addig is Jó Munkát! Az „EUROPA”­Club műsortervezete Március 25., csütörtök, Pazmaneum, 19.30 óra — KOBZOS KISS Tamás és JÁNOSI EGYÜTTES: Kossuth üzenete eljött... Az 1848- -49-es szabadságharc korának dallamai. Április 15, csütörtök, Magyar Nagykövet­ség, 19.00 óra — Helmut SCHÜLLER (Gene­ralvikar) német nyelvű előadása „Österreichs Asylpolitik” címmel. Április 29., csütörtök, Pazmaneum, 19.30 óra — JÁVORSZKY Béla (Budapest, volt finn­országi és baltikumi nagykövet) előadása: Fe­jezetek a Baltikum (különösen nyelvrokona­ink) kultúrtörténetéből, bevezeti TOIVO TASA észt nagykövet. Május 12., szerda, Collegium Hungaricum, 19.00 óra — BUDA Ernő (Nagykanizsa) olaj­mérnök és TÓTH János (Zalaegerszeg) Olaj­ipari Múzeum igazgatójának előadása. A Kár­pát-medencei olaj- és földgázkutatás törté­nete. Keretműsor: Kiállítás megnyitása (18.00 órakor). Bányász fúvós­zenekar (bányász egyenruhában), Pazmaneum, 19.30 óra. Május 27., csütörtök, Pazmaneum, 19.30 óra — DR. GERGÁTZ Elemér (Mosonmagya­róvár) egyetemi tanár előadása: Káros vagy hasznos-e a génmanipuláció? Május 28—30., péntek—vasárnap — Kultúr­történeti kirándulás a felvidéki bányászváro­sokba (Selmecbánya, Besztercebánya, stb.). • Linzben az FRO minden vasárnap délelőtt 10.00-től 11.00 óráig a 105.0 MHz-en magyar nyelvű adást sugároz. A „Vasárnapi reggeli” cí­mű műsor szerkesztője és szervezője Szép Mag­dolna, a technikai hátteret Jakabffy Miklós és Nagy Attila biztosítja. Az egyenesben sugárzott adásban zene mellett beszámolók hallhatók a lin­zi helyi magyar életről és különböző rendezvé­nyekről. Az adás ideje alatt a stúdió hívható a lin­zi ++43/732717270 telefonszámon. Postacím: Szép Magdolna, A-4210, Gallneukirchen, Hauptstr. 6 • Bécsben, 1998. december 21-én elhunyt dr. Ivády Sándor, az 1928-as, 1932-es és 1936- os olimpiákon bajnok magyar vízilabda-válo­­gatott tagja. • Életének 88. évében, 1998. december 1-én el­hunyt Tiszaújhelyi Újhelyi Szabolcs nyugalma­zott magyar­ királyi huszárezredes. Beszentelése 1998. december 10-én a simmeringi krematóri­umban volt. • Igét őrizve címen megjelent a szlovéniai magyar költők első antológiája. A közel négy évtized termését felölelő kötet mérföldkőnek számít e területen. • Szlovén főkonzulátus nyílt Szentgotthárdon. A két államelnök ez alkalomból felavatta a Szlovén Házat, mely a környék szlovén művelődési, kul­turális és tájékoztatási központja. • A kettős magyar állampolgárság kérdésé­hez érdekes szempontot vet fel a KAPU-ban (1998. 11—12. sz., 65. old.) Magyaródy Sza­bolcs Hamiltonból (USA). A trianoni döntésnél a soproniakon kívül senki nem szavazhatott leendő állampolgársága felől. Aki tehát igazol­ni tudja Kárpát-medencei őslakos származá­sát, legyen jogosult egy különleges magyar útlevélre. • A Magyar Cserkészszövetség 1998. október 17-én tartotta meg Budapesten rendes tisztújító közgyűlését. A megjelentek az eddigi elnök, dr. Katona Tamás helyére dr. Gyulay Endre, szegedi r.k. megyéspüspököt, a Püspökkari Konferencia ifjúsági referensét választották új vezetőjévé. • A Külföldi Magyar Cserkésszövetség euró­pai kerületének csapatparancsnokai és veze­tősége 1998. november 13—15. közt Tübin­­genben (NSzK) megbeszélést tartott. A kerü­let ezévi programjának összeállítása mellett élénk eszmecserét folytattak a vezetőképzés megújításáról. A bécsi magyarok közös március 15-i ünnepségének programja 1999. március 13-án, szombaton. 16.00 órakor koszorúzási ünnepség a Weghu­­ber park-i Bessenyei György emlékműnél. 17.00 órakor az NÖ-Brandschaden nagyter­mében (1010 Bécs, Schenkenstr. 4). Ünnepi szónok: Hermann Róbert (Buda­pest), hadtörténész. Közreműködnek: Bárdos Ágnes (Szene), előadóművész és a II. auszt­riai magyar szavalóverseny díjnyertesei. Lapzárta minden páratlan hónap 5-én TELEFAX: 505 36 78 2

Next