Béke és Szabadság, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-07-07 / 27. szám
AMIKOR EGYMILLIÓ CSILLAGÁSZ VOLT BUDAPESTEN 1954 június 30-án részleges napfogyatkozás volt megfigyelhető Magyarország területén. A napfogyatkozás 13 óra 50 perckor kezdődött, 15 óra 7 perckor érte el maximumát és 16 óra 17 perckor ért véget. A maximum perceiben a Hold a Napkorong 82 százalékát takarta el. Az utcán Tizenhárom óra negyvenöt perc. Süt a Nap. Földünk legkedvesebb barátja és jótevője tisztességgel látja el szolgálatát. Valamivel a zeniten túl áll most, a pesti Dunai partról nézve éppen a Vár felett, onnan ontja aranyos, tündöklő nyári sugarait Az emberek, mintha csak valamely előadás vagy ünnepség kezdetét várnák, kicsit izgatottan sétálgatnak felalá, legtöbbjüknél ott a jóelőre elkészített kormos üveg. Akinél nincs, az kap kölcsön. Az első tény, amelyet a napifogyatkozással kapcsolatosan megállapíthattunk: égi jelenségek alkalmával kormos üveget bárki szívesen ad kölcsön. Sőt, az üvegtulajdonosok önként kínálgatják a házilag előállított csillagászati optikát: tessék, kukkantson rajta át, nagyon érdekes ... Második megállapításunk: kozmikus pillanatokban ismeretlen emberek szívesen tárgyalnak csillagászati kérdésekről. Amíg a Hold jelenésére várunk (a Hold az égi színjáték második főszereplője, ő takarja majd el láthatatlanul a Napot, egészen annak nyolcvankét százalékáig...) megtudhatjuk, hogy legközelebb 1999 augusztus 11-én lesz teljes napfogyatkozás Magyarországon, hogy mindez természetesen nem befolyásolja a történelmet, az ember egészségi állapotát, a kölcsönhúzást és a Magyarország— Uruguay-mérkőzés eredményét. Gyengébb jellemek néhány pillanatig áttérnek Puskás bokájára, de aztán valaki közbeszól, hogy napfogyatkozás csak minden ötvenedik esztendőben látható, erre ismét felemelkedünk a világűr magaslataira... Tizenhárom óra ötven perc. A döntő pillanatban egy műsoron kívüli felhő érkezik és arcátlanul eltakarja a Napot. Általános felháborodás, a hangulat élesen felhőellenes. (Érthető, hisz az esővel is torkig vagyunk.) Az egybegyűlt és csillagászatilag összeismerkedett közönség jobb híján megnézi, hogyan fest Buda látképe a kormos üvegen át. Nagyon szép. A Gellért-hegy fekete sziklatömbnek hat, a Vár olyan, mint valami középkori lovagdráma díszlete, éjjel. Néhány perc múlva a felhő távozik, magasba emelkednek a kormos üvegdarabok. A Nap aranyvörös korongja behorpad. Számosan foglalkoznak a mellékjelenségek vizsgálatával. Az egyik régi postautcai üzletből közkívánatra hőmérőt hoznak, de, sajnos, az öreg jószág megbízhatatlan, május óta állandóan huszonkét fokot mutat... Mások fénymérőkkel fordulnak a Nap felé, csak úgy röpködnek a levegőben a f lux«-ok (a fényerősség egységei). Megismerkedünk egy Tóbiás nevű daxlival, amelyet a közönség azonnal kinevez kísérleti kutyának, várjon megijed-e majd, tizenöt óra hét perckor, ha a fény erősen csökken? Tóbiás nem ijed meg, kiflit eszik. Ma már a kutya sem babonás... És — hiszen Budapesten vagyunk — tréfában sincs iiány. Trappoló lovaskocsiról bútorszállítók kiáltanak le a megfigyelőknek: — Mi az? Lopják a napot? — Nem mi, a hold ... Az ágon Tizenhárom óra ötven perckor (milyen megnyugtató ez a tudományos pontosság) kezdetét veszi a napi fogyatkozás. A Hold, amely 384.000 kilométeres középtávolságban, ellipszis alakú pályán kering a Föld körül, lassan eltakarja a Napot. Mintha alig-alig észrevehetően alkonyodna. Fakulnak az árnyak, az ég világos kékjébe sötét, lilás szín keveredik. Tizenöt óra hét perckor kormos üvegen át a Nap már csak vékony, világosvörös sarlónak látszik. Szabad szemmel még most sem lehet beletekinteni, a megmaradt tizennyolc százalék is kápráztat. Csak a fény gyöngül fokozatosan, mintha távoli, szürke viharfelhők árnyéka borítaná a földet. Ugyanebben a pillanatban a teljes napfogyatkozás pontjain, Kievben, az amerikai Minneapolis városában, Grönland déli részén, az izlandi szigeten, Skandinávia északi partjainál és Közép- Indiában 40—80 másodpercre majdnem teljesen besötétedik, felragyognak a csillagok s láthatóvá válik a Nap »koronája«, a kékesfehér sugarakból álló Naplégkör. Aztán a Hold lassan tovább halad örök pályáján, a teljes napfogyatkozás pontjain újra világosodik, Budapest felett dúsabb, melegebb színekkel ég a nyári fény, s negyedöt után két perccel a tüzes égitest visszanyeri szabályos korongalakját. A csillagvizsgálóban Az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban öt percenként jegyzik a fotométer adatait. A műszer pontosan mutatja, hogyan csökken a Nap sugarainak ereje. A cső-volsmérő azt jelzi, hogy a külföldi rádióállomások adásai — akárcsak éjjel — a napfogyatkozás idején sokkal tisztábban, zavarmentesen vehetők. Tizenöt óra hét perckor a termográf öt foknyi hőcsökkenést mutat. A csillagvizsgáló tudósai elmés szerkezet segítségével távcsőre szerelt papírernyőre vetítik a napfogyatkozás képét, hogy minél több érdeklődő láthassa. .' '«V, A, napfogyatkozás igen alkalmas a Nap tudományos tanulmányozására. Láthatóvá válik a Nap légköre s annak legkülső szférája, az úgynevezett napkorona. Ilyenkor figyelhetők meg a Nap peremén feltörő óriás lángok, a protuberanciák. Az égitest felszínén levő képződmények, napfoltok sokkal könnyebben vizsgálhatóak, mint akkor, amikor a Nap teljes fényében ragyog. Tizenhat óra tizenhét perckor a papírernyőn megjelenik a Nap, fényesen, kereken, ahogyan évezredek óta látja az emberiség. A jelenség véget ért. K.SopC?,írják a csővoltmérőt, leborítják a fotométert, a hatalmas távcsövek nem követik tovább nyugat felé Hélios, a vén Nap tüzes kocsijáigen át - negyTCTJ!^ rTMilva’ 1999 augusztus 7-én ... Vajda István A legöregebb ... »Kollektív kormos-üveg« a pesti Dunaparton (Ráth Károly (elv.) r i r rr rr L . J így fogyott el június 30-án délután a Nap. A legkeskenyebb karéj három óra Hét perckor volt látható. Ezt a felvételt az Uránia Csillagvizsgáló készítette és a legfiatalabb alkalmi csillagász az egymillió közül