A Béke és a Szocializmus Kérdései, 1958 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1958-09-01 / 1. szám
Bevezető Bolygónkon világtörténelmi jelentőségű események mennek végbe: világméretekben megvalósul az áttérés a kapitalizmusról a szocializmusra. Változik a világ arculata, mégpedig úgy, ahogyan azt Marx, Engels és Lenin előre látta. A szocializmus világrendszerré válása megváltoztatta napjaink történelmének menetét, új korszakot nyitott az emberiség életében. Európa és Ázsia hatalmas területein történelmi jelentőségű problémákat oldottak meg a dolgozók érdekeinek megfelelően. A proletariátus uralkodó osztállyá válása lehetővé tette a társadalmi és a nemzeti elnyomás minden néven nevezendő formájának felszámolását, a gazdasági és politikai elmaradottság leküzdését, a gazdaság, a tudomány és a kultúra példátlan fejlődési ütemének biztosítását, az életszínvonal szakadatlan emelését a társadalom valamennyi tagja számára, az igazi békepolitikának és a népek közti barátság politikájának érvényesítését. A szocializmus lehetővé tette, hogy a népek olyan feladatokat oldjanak meg, amelyek tegnap még fantasztikusaknak látszottak. Vajon álmodhatott-e például a régi, forradalom előtti Oroszország arról, hogy az ipari termelés és a technika színvonala tekintetében vetekedjék az iparilag fejlett Amerikával? Ma ez valósággá válik. Sőt, ma már az Egyesült Államokban találgatják, sikerül-e a kapitalizmus e vezető országának utolérnie. Szovjetuniót a tudomány és a technika számos igen fontos ágában. A szovjet mesterséges holdak világosan mutatják, hogy a szocializmusban megvalósulnak az emberiség legmerészebb törekvései. A nemzetközi szocializmus fejlődése napjainkban új szakaszába lép, amelyet az jellemez, hogy számos országban befejezik a szocialista építést. Közvetlenül a szocialista építés befejezésével összefüggő feladatok megoldásának küszöbéhez érkezett Csehszlovákia. Bulgáriában megvalósult az egész gazdasági élet szocialista újjáalakítása. A hatszázmilliós kínai nép szilárdan halad előre az ország szocialista ipari nagyhatalommá változtatásának útján, valóra váltja azt a gigászi feladatot, hogy a legfontosabb ipari termékfajták termelése terén 15 év vagy még rövidebb idő alatt utolérje és túlszárnyalja a világ legrégibb ipari hatalmát , Nagy- Britanniát. A szocialista tábor többi országának népei is a szocialista építés terén aratott újabb győzelmekről számolnak be a világ dolgozóinak. A szocialista világrendszer fennállása és szakadatlan erősödése, a szocialista táborhoz tartozó országok egységének további szilárdulása, együttműködésük és kölcsönös testvéri segítségnyújtásuk fejlődése — fő biztosítéka a szocialista építés újabb sikereinek. Maga az élet tanúsítja, hogy csakis a szocializmus hozhat a népeknek igazi szabadságot és felvirágzást. Ezzel magyarázható, hogy a szocializmus eszméi az emberek újabb és újabb millióinak agyát hódítják meg, valóban korunk zászlajává válnak. Az imperializmus ezzel ellentétes úton halad. Befolyási területe fel nem tartóztathatóan szűkül. Az emberiség nagy része fölötti egykori uralmát már elvesztette. Sok ázsiai, afrikai, közel- és közép-keleti országból elkergették a gyarmatosítókat. Az újabb háborús kalandokat kitervelő és kirobbantó imperialistákat a népek egyre nagyobb gyűlölete veszi körül, elszigetelődésük mindjobban fokozódik. Bárhogyan próbálják is szépítgetni az imperializmust a burzsoá ideológusok és revizionista szekértolóik, a tőkés rendszer gazdasági és politikai gyengesége egyre nyilvánvalóbbá válik. Az állammonopolista kapitalizmus, amely az imperializmus védelmezőit oly nagy lelkesedéssel tölti el, csak fokozza a termelés anarchiáját, a dolgozók szenvedéseit, a tőkés elnyomást és önkényt; ezt a kapitalista országok gazdasági és politikai életében az utóbbi időkben végbement események újból megmutatták. Az imperialista ellentétek fokozódó éleződésének elkerülhetetlen következménye az imperializmus pusz