Béke és Szocializmus, 1987. július-december (30. évfolyam, 7-12. szám)

1987-07-01 / 7. szám

Az átalakítás forradalmi lényegéről ( JEGOR LIGACSOV), az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára Világszerte élénk érdeklődés kíséri a Szovjetunióban végbemenő változásokat. Ez a figyelem belső ügyeink iránt törvényszerű. Mivel ezek a mélyreható változások olyan országban történnek, amelynek rendkívül nagy szerepe van a nemzetközi problémák megoldásában, szükségképpen lényeges befolyással vannak a szocializmus és a kapitaliz­mus versenyének állapotára és távlataira, a haladás és a reakció, a béke és a háború erői közti harcra. A Szovjetunióban végbemenő és az átalakítás fogalmával kifejezett folyamatokkal kapcsolatos értékelések, nézetek és vélemények rendkívül széles színképében két fő megközelítési mód különösen erőteljesen érzékelhető. A demokratikus, progresszív tár­sadalmi körök a szovjet társadalom dinamizmusának, önbizalmának tanúságát látják bennük, annak a bizonyítékát, hogy ez a társadalom képes a radikális megújulás és építés útján járni. Ezek a körök kezdeményezéseink sikerét kívánják, azt várják tőlük, hogy a szocializmus humanista lényege mind teljesebben érvényesül, növekszik a szocializmus vonzóereje. De éppen ettől tartanak leginkább a jobboldali konzervatív, imperialista körök. A Szovjetunióban kibontakozó átalakítást, az általunk feltárt hibákat és fogyaté­kosságokat hol úgy tüntetik fel, mint a szocialista rend alapjai tarthatatlanságának beismerését és a „kapitalizálódás” kezdetét, hol pedig mint „kozmetikai műtétet”, amely érdemben mit sem változtat a szovjet valóságon. Mivel külföldön nem mindenki látja egészen tisztán a Szovjetunióban végbemenő átalakítások lényegét, célszerű legalább nagy vonásokban vázolni legfőbb tartalmukat a marxista-leninista elmélet néhány alaptételének szemszögéből. Az országunkban végbemenő változásokat mi történelmi jelentőségű, forradalmi jellegű fordulatnak nevezzük. Ez nem metafora, nem arra irányuló óhaj, hogy emocioná­lisan növeljük az átalakítások jelentőségét. Ezek az átalakítások valóban forradalmiak a lényegüket tekintve. Összességükben azt jelentik, hogy a szovjet társadalom egy minőségi állapotból másik minőségi állapotba megy át. De ez különleges forradalom, nem egy termelési módnak másikkal való felváltása, egyazon társadalmi-gazdasági alakulat kere­tében megy végbe, pontosabban a kommunista alakulat szocialista fázisának keretében, a fejlődő szocializmusnak egész szakaszát alkotja. Következésképpen itt nem az államha­talom megváltoztatása van napirenden, hanem a szocialista néphatalom elmélyítése, a * Jegor Kuzmics Ligacsov (szül. 1920)­­ 1944-ben lépett be az SZKP-ba. Végzettsége szerint mérnök. Elvégezte a moszkvai repülőgép-ipari főiskolát és az SZKP KB Pártfőiskoláját. 1949 óta párt- és tanácsi szervek­ben dolgozik. 1959-től 1961-ig az SZKP novoszibirszki területi bizottságának titkára, 1961-től 1965-ig az SZKP KB osztályvezető-helyettese. 1965-től 1983-ig az SZKP tomszki területi bizottságának első titkára. 1983-tól 1985-ig az SZKP KB pártszervezési osztályának vezetője. 1983 decemberétől az SZKP KB egyik titkára. 1966-tól 1976-ig az SZKP KB póttagja. 1976-tól az SZKP KB tagja. 1985 óta tagja az SZKP KB Politikai Bizottságának. 3

Next