Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-01 / 77. szám

2 Párt és pártépítés Javult a pásrtélet a szépjavítóban­ és előre lendült a term­el­ő hu ma­ga A Békés megyei Gépjavító I. szá­­mú telepén, sörényen végzik munká­jukat a dolgozók. Alig hiszi el az ember, hogy ilyen hatalmas válto­zás állt elő az elmúlt két hónap alatt, amióta Falusi T. Lajos igaz­gatót leváltották, aki nem előre, hanem hátra húzta a munkát. Kezdeményezés dehogy is volt ab­ban az időben. A kiskirályt ez nem érdekelte. Ilyen jó időben, mint amilyen már mostanában is van, majd­hogy­nem semmittevés­sel töltötték el idejüket a dolgo­zók. A fiatalok birkóztak, csinta­lankodtak. A komolyabb emberek töprengtek, mérgelődtek. A műszaki előfeltétel biztosítása csak erőszá­­tyárkodás volt, de a gyakorlatban ez nem érvényesült. A napra való tervfelbontást is elbagatelizálták az üzemben. A pártszervezet következetes harcának eredménye De nem a «szűzanya parancsára» változott meg itt sem a helyzet, ha­em kemény­ harcok, kemény küz­­de­lek következtében. Az igazgató­vá­tozás alkalmával egyes műszaki vezetők azt gondolták: az igazgató változott, de a lazaság, a nemtörő­dömség, az továbbra is megmarad. A pártszervezet és az új igazgató minden vakaródzás ellenére megér­tette, hogy a tervet napi teljesít­­­m­ényre kell felbontani. Több esetben még az asztalra is oda kellett vágni, úgy magyarosan, " ököllel. Végül megszületett a tervfelbontá". Pél­dául a gép szétbontása, alkatrény­­mosás, hibafelvétel: 11 fő, 88 óra. Ehhez hasonlóan minden munka­­ágra megcsinálták ezt. Gondot for­dítottak a munka naponkénti érté­kelésére. Az eredmény hamarosan mutatkozott. Javaslattal éltek a dol­gozók. — Mi nem tizenegyen, hanem nyolcan is el tudjuk azt a mun­kát végezni. Az alkatrészt három nődolgozó végezte, de Pravecz Jánosné azt mondta: tetten is elvégezzük azt, amit eddig hárman csináltunk. A többi dolgozó is hasonlóképpen. Megbüntetik a hanyagokat A változás előharcosai az üzem népnevelői voltak, akik megbeszél­ték és megvitatták a tennivalókat a dolgozókkal, a munkafegyelemre vonatkozólag is. Nemcsak a ver­senytáblára bízták a jó eredmények ismertetését — amelyeket ma már naponta értékelnek —, hanem sze­mélyesen is elbeszélgetnek róla. De nemcsak a jó, hanemi a rossz mun­káról is. A munkafegyelem meg­szilárdításához és a munka meg­ja­vításához nagyban hozzájárult az, hogy a pártszervezet kezdeménye­zésére megszületett a selejtmunkák szemléltető bemutatása. Az udva­­ron van egy bekerített rész, ahol azokat a selejtetet mutatják be, amelyeket a dolgozó önhibája, fe­gyelmezetlensége és nemtörődömsé­ge okozott. Például Juhász Antal elvtárs helytelen módszerrel akart beszerelni egy golyós csapágyat. Nem vette figyelembe Balázs Mi­hály népnevelő figyelmezteti azót, hogy úgy összetöri a csapágyat. Ak­kor azt fet­te: erre, meg amarra ... úgy nem tudok keresni. A csapágy a beszerelésnél valóban összetört. Gondatlan, felelőtlen munkát vég­zett Juhász elvtárs. Megfizettetik vele a 210 forintot. De nemcsak hivatalos formában jártak el vele. Az igazgató és a párttitkárhelyettes elvtárs ilyenformán beszélgetett vele. — Az elvtárs mit tenne ebben az esetben, h­a egy kis műhely tu­lajdonosa volna? — Mérgelődnék — válaszolt kur­tán Juhász . — Igen, mérgelődne és még a sapkát is földhöz vágta volna, ugye? — Valószínű. — A csapágyat azonban csak le kell szerelni. Az álam tulajdona a magáé is. Egyetért azzal, hogy ezt meg kell fizetnie? Juhász elvtárs belátta, hogy ke­­moly hibát követett el és kárt oko­­­zott. Megegyeztek, hogy háromszori tételten­ megfizeti az összetört csap­ágy árát. Élnek a bírálat fegyverével Ilyen és ehhez hasonló selejtek kerülnek a szemléltető selejtgyűjtő helyre. Az ilyen eseteket is meg­beszélik a népnevelők a dolgozók­kal­ és elmondják, milyen kár szár­mazna ebből egész évben, ha min­den dolgozó csak egy esetben kö­vetne el ilyen hibát. Ma mernia-­ gyarázzák, egy-egy csavar eldobása is milyen károkat okozhat egy hó­nap, vagy egy év alatt megyei, vagy országos viszonylatban. Ennek eredménye, hogy nagy érdeklődés­sel figyelik a dolgozók a szemlélh­­­ető selejtgyűjtőt és harcolnak a selejt ell­en. Ez a fejlődés a pártszervezet politikai tavelőmunkájának ered­ménye. Ma már bírálnak is a dol­gozók. Például ha valaki elmarad a népnevelőárterezletről, a többiek a pártszervezet vezetőitől a fogyó­séra sértő felel­ősségrevonását köve­telik. Javul a gépjavítóban a pártélet, javul a termelő munka, erősödik a munkafegyelem. Sok még a javí­tani való, de az eddig elért ered­,­mények arra engednek következtet­ni, hogy a gépjavító felsorakozik megyénk legjobb üzemeinek élvo­nalába. Simna Imre. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége a Rosenberg-házaspár elleni halálos ítélet felülvizsgálatát követeli Brüsszel. (ADN) A Demokrati­kus Jogászok Nemzetközi Szövet­ségének titkársága az Egyesült Ál­lamok washingtoni legfelső bíró­ságához intézett táviratában köve­teli Julius és Ethel Rosenberg el­len hozott halálos ítélet felülvizs­gálatát.­­A különböző országokban élő számos jogász a Rosenberg há­zaspár elleni perben lefolytatott tárgyalás gondos tanulmányozása után arra a meggyőződésre jutott, hogy a Rosenberg házaspár ártat­lan — mondja a távirat. — Fel­hívásunkat a Legfelső Bírósághoz, intézzük, amelynek kötelessége, hogy az ítélet végrehajtását, ezt az emberi jogok ellenii bűnös merényletet megakadályozza.« A Rosenberg-házaspár perújrafelvételi kérelme New York­ (ADN) Az ártatla­nul halálra ítélt Rosenberg házas­pár ügyvédje útján perújrafelvé­tel­i kérelmet terjesztett az Egye­sült Államok Legfelső bírósága elé. A kérelemben hangsúlyozzák, hogy az a bíróság, amely ügyükben íté­letet hirdetett, hamis tanúvallomá­sokra támaszkodott. A perújrafelvételi kérelem be­nyújtása következtében a március 30-ra kitűzött kivégzés elhalasz­tást nyert. \JiUa­ s­atok VU[kt Átadta megbízólevelét Norvégia budapesti követe Finne-Gren Jörgen Magnus, Nor­végia prágai követe, akit prágai követi megbízásának meghagyása mellett magyarországi rendkívüli követté és meghatalmazott minisz­terré neveztek ki, hétfőn délben átadta megbízólevelét Dobi István­nak, az Elnöki Tanács elnökének. A megbízólevél átadásánál jelen volt Szabó Piroska, az Elnöki Ta­nács titkára és Sik Endre, rend­kívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a külügyminisztérium poli­tikai főosztályának vezetője. A megbízólevél átadása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke fogadta Finne-Gren Jörgen Mag­nus rendkívüli követ és meghatal­mazott minisztert. Miért halasztották el Titoék a 99 választásokat­? Bukarest. A jugoszláv politi­kai emigránsok Bukarestben megjelenő »Pod Zastavom In­­ternacionalizma« című lapjá­ban N. Mamuzics a többi kö­zött a következőket írja: A Tito-klikk az úgynevezett képviselőválasztásokat május végére tűzte ki. Az elmúlt na­pokban azonban váratlanul úgy döntöttek: a választásokat csak késő ősszel tartják meg. Vájjon miért halasztották el Titoék a »választásokat« és mi kényszeríthette őket erre? Leg­fontosabb okuk kétségtelenül a széles néptömegek nagyfokú elégedetlenségében és Titoék fa­siszta rendszerével szemben egyre jobban megnyilvánuló gyűlöletében rejlik. A cikkíró hangsúlyozza: nem kétséges, hogy az amerikaiak parancsára megkötött agresszív balkáni egyezmény egyik leg­főbb oka a nép­tömegek elége­detlensége rohamos növekedé­sének és éppen ezért Titoék nem merik májusban megtar­tani a »választásokat«. A jugoszláv dolgozóknak azonban még más okuk is van az elkeseredésre. Az idén ta­vasszal egyre katasztrófálisab­­bá válik az élelmiszerhiány Ju­goszláviában. Az éhező nép tor­kig van már az ígéretekkel. Az elmúlt napokban — foly­tatja N. Mamuzics — Tito Lon­donban járt, Peko Dapcsevisz, Tito vezérkari főnöke Ameri­kában tárgyalt, Koszta Nagy tábornok pedig Párizsban volt. A jugoszláv nép azonban meg­elégelte már Titoék háborús előkészületeit. Nem lehet két­ség afelől, hogy Titoék hábo­rús uszító mesterkedéseit és cselszövéseit a jugoszláv nép felháborodva ítéli el. Ez az idő tehát semmiképpen sem alkal­mas a »választásokra«. Titoék azzal »indokolják az úgynevezett választások elha­lasztását, hogy »nem akarják a választásokkal megbolygatni a tavaszi mezőgazdasági munká­latok menetéig. Mintha akkor, amikor először kitűzték a vá­lasztások időpontját, nem tud­ták volna, hogy tavasszal kell szántani és venni — hangsú­lyozza befejezésül a cikkíró. 1953 április 1., szerda Növekvő tiltakozás Franciaországban Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen Párizs­ (TASZSZ) Franciaor­szágban a Nyugat-Németország új­rafelfegyverzése elleni tiltakozó mozgalom a dolgozók egyre széle­sebb rétegeit ragadja magával. Sok helység községtanácsai levelet in­téztek a nemzetgyűlés képviselői­hez, követelve, hogy szavazzanak a bonni, a párizsi háborús egyez­­mény­ek ratifikálása ellen. A Loches-ben (Bune-Et-Loire me­gye) tartott tiltakozó gyűlés rész­vevői kifejezték a német kérdés békés megoldására irányuló köve­telésüket. Egy marseillei líceum huszonöt előadója a nemzetgyűlésnek váro­sokból való képviselőihez intézett levelében követeli, hogy a képvise­lők szálljanak síkra a katonai egyezmények ratifikálása ellen. Egyes vidékeken aláírásokat gyűjtenek a szerződések ratifiká­lása elleni tiltakozó petíciókhoz. A volt Deportáltak, Internáltak és Ellenállók Országos Szövetsége ,cannesi rendkívüli kongresszusának küldöttei felhívást intéztek a fran­ciákhoz : követelik, hogy képvise­lőik tagadják meg a bonni és párizsi egyezmények ratifikálását. A háborús egyezmények esetle­ges ratifikálása még a burzsoá tábor egyes csoportjaiban is nyug­talanságot kelt. Daladier, a ra­di­ális párt vaucluse megyei szervezetének értekezletén Avignonban újra el­ítélte a párizsi egyezményt és a hozzácsatolt pótjegyzőköny­veket. Hangsúlyozta, hogy ez az egyez­mény »újabb konfliktusok csírá­ját rejti magában.« Angol újságíró Tito londoni látog­atásának költségeiről London. (MTI) A »Paris Presse l’ Litrasigeant« közli James Dow­­nak, a »Sunday Chronicle« munka­társának Tito londoni útjával fog­lalkozó cikkét. »Amikor tizenhetedik átöltözése után Tit­o végül épségben szállt hajójának hídjára — írja James Dow — köröskörül a megkönnyeb­bülés sóhaja volt érezhető. Az az öt nap megrendítette London bé­kés, öreg talapzatát, mozgásba ho­zott négyezer rendőrt — ez főleg csinos összegbe került.« »Valamilyen ünnepség — írja — vagy labdarúgómérkőzés alkalmá­ból kirendelt rendőr óránként 300 frankba kerül, egy rendőrfelügyelő 530, egy főfelügyelő pedig már 800 frankba. Tito látogatása során összesen 4000 különböző rangú rendőr volt kirendelve, a magán­detektíveket nem is­­számítva. Ha mindegyikükre csak négy óra szol­gálatot számítunk, a költség­— 28­ millió frank«. »A két romboló — hangzik a továbbiakban a cikk — melynek feladata az volt, hogy Tito hajóját kisérje az Adriai-tengertől Ang­liáig és vissza, tizennégy nap alatt 11.900.000 frank értékű üzemanya­got használt el. Légügyi Szakértők 3.500.000 frankra becsülik annak az üzemanyagnak az értékét, ame­lyet a jugoszláv államfő előtt gya­korlataikat bemutató repülőgépek használtak el.­ James Dow közli azt is, hogy a különböző díszvacsorák is hatal­mas összegeket emésztődtek fel, becslések szerint legalább 1.400.000 frankot. És itt vannak még a kisebb mel­­lékkiadások, — írja befejezésül —■ mind például a Titót kisérő rend­őrök páncélos mellényei, tizenegy katonai zenekar, vagy éppen azok­nak a zsoldja, amelyeknek időzí­tett bombákat kellett keresniök az eső vizes a tornákban. Chemnitz dolgozói szobrot emelnek J. V. Sztálinnak Berlin. (MTI) A Német Demo­kratikus Köztársaságban lévő Chemnitz dolgozói elhatározták, hogy a város szívében, a Sztálin­téren szobrot emelnek J. V. Sztá­linnak, a német nép felszabadító­jánál­, a béke nagy zászlóvivőjé­nek, a munkásosztály tanítójának. Nagyszabású kiállítás nyílik a Műcsarnokban Az Országos Béketanács a Béke­ országa« címmel nagyszabású ki- Világtanács budapesti ülése al­­ állítást rendez a Műcsarnokban, kalmából »Magyarország a béke! 11 prágai bíróság fegyházbüntetésre ítélte az úgynevezett Jehova tanúit felforgató szekta vezetőit Prága. (MTI) A prágai terü­leti bíróság március 27-én és 28-án tárgyalta az úgynevezett »Jehova tanúi« vallási szekta vezetői felfor­gató tevékenységének bűnügyét. A szervezetet,­­ amelyet az Egyesült Államokból, Brooklynból irányítot­ták — felforgató irányzata miatt már 1949-ben betiltották Csehszlo­vákiában. A szekta vezetői a betil­tás ellenéi© folytatták ártalmas te­vékenységüket, kapcsolatot terem­tettek Svájcban Rüttiman külföldi ügynökkel, akinek közreműködésé­vel külföldre juttatták illegális szervezetük tevékenységének híreit. Ezek a jelentések fontos adatokat tartalmaztak­­ az ország védelmé­ről is. A prágai területi bíróság a vád­lottak és tanuk kihallgatása után az úgynevezett »Jehova tanúi« fel­forgató vallási szekta nyolc vezető­jét 5—18 évig terjedő, fegyházbün­tetésre és vagyonuk elkobzására ítélte. A minisztertanács határozata a fűtési évad befejezéséről A minisztertanács határozata ér­telmében az 1952/53. évi fűtési évad március 31-én befejeződött. Március 31 és április 15 között az állami szerveknél, állami vállala­toknál és a központi fűtéses lakó­házakban csak akkor szabad fű­teni, ha az Országos Meteorológiai Intézet előző napon kiadott idő­járás jelzése (prognózisa) szerint a következő napon a hőmérséklet várható napi középértéke tíz Cel­sius fok alatt lesz. A lakóházakban a fűtési évad megszűnte után is hetenként egy alkalommal lesz melegvízszolgálta­­tás. Április 15-ig továbbra is fűteni lehet a kórházak, rendelőintézetek, óvodák, csecsemőotthonok, iskolák, egyetemek, napközi otthonok, vala­mint az Állami Balett Intézet, az Állami Operaház és a Budapesti Városi Színház helyiségeit, ha ezek­nek a helyiségeknek hőmérséklete tizennyolc Celsius fok alá sni­vel.

Next