Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-01 / 179. szám

i r­w A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP­JA 1963. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM A Thant is Moszkvába utazik | A sajtóbírálatról | Zsadány krónikása | Munkaügyi tanácsadó Sport | Többfelé eső, zivatar OeQCOOOOGGQGOQOQQQQOQQGQQGDGGCQQGOGGGOOOOGOGGGOC A szocialista országok sikerei A Pravda vezércikke a KGST-ről Moszkva A Pravda szerdai száma vezér­cikket közöl „Az együttműködés megsokszorozza a szocializmus épí­­tőinek erejét” címmel. A cikket az alábbiakban közöljük: A szocialista országok sikerei a gazdaság és a kultúra fejlesztésé­ben, a dolgozók anyagi helyzeté­nek javításában — az egész világ előtt hirdeti a szocializmus fölé­nyét a kapitalizmussal szemben és a legkedvezőbb feltételeket terem­­tik meg a forradalmi és nemzeti felszabadító mozgalmak számára, s a világbéke megőrzésére és megszi­­lárdítására — írj­a többek között a vezércikk. A szocialista országok sikerei gazdasági hatalmuk növelésében, a tudományos és műszaki fejlesz­tésben a testvérnépek óriási erő­feszítéseinek szoros együttműkö­désének és kölcsönös segítségnyúj­tásának köszönhetőek. A szocializmus létrehozta az államok és a népek közötti gazdasági és politikai viszo­nyok új­ típusát. A szocialista közösségben a kap­csolatok fő formáit a szocialista internacionalizmus, az elvtársi együttműködés, a testvéri kölcsö­nös segélynyújtás és a teljes egyenjogúság határozza meg. A szocialista népek testvéri egysége és együttműködése hozzájárul gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életük fejlődéséhez, a szocializmus világméretű gazda­sági bázisának megerősítéséhez. A szocialista világrendszer to­vábbi megszilárdítása — hangsú­lyozza N. Sz. Hruscsov elvtárs — s a szocialista országok közötti poli­tikai és gazdasági kapcsolatok tö­kéletesítése, amely óriási mérték­ben meggyorsítja ezeknek az or­szágoknak a gazdasági fejlődését, méginkább megsoksorozza a szocializmusnak az egész világ eseményeire gyakorolt hatását és ezzel nagymértékben hoz­zájárul az egész emberiség tár­sadalmi haladásához.” A nemzetközi szocialista mun­kamegosztás további elmélyítése, a termelés specializálásának és kooperálásának kiszélesítése, a tudományos-műszaki együttműkö­­dés fejlesztése, az árucsere növe­lése életbevágó jelentőségű vala­mennyi szocialista ország és az egész szocialista közösség számá­ra. Ez a gondolat hatja át a na­pokban közzétett fontos dokumen­­tumot — a KGST-országok kom­munista és munkáspártjai vezetői­­nek és kormányfőinek értekezleté­ről kiadott közleményt A Pravda ezután rámutat, hogy évről évre szilárdul és fejlődik a szocialista országok együttműkö­dése. Határidő előtt üzembe he­lyezték a Transzeurópai Barátság­ Olajvezeték egyes részeit. Folytat­­ták a béke­energia-rendszer ma­gasfeszültségű hálózatának kiépí­tését, megszilárdult a kétoldalú és sokoldalú együttműködés a vegy­ipari, gépipari, üzemanyag- és energiaipari ágakban és az ipar más területein. Létrehozták a szab­­ványosítás nemztközi intézetét. Javaslatokat dolgoztak ki a tagországok kereskedelmének koordinálására és a nemzet­közi gazdasági együttműködés bankjának megszervezésére. A szocialista országok külkeres­­kedelme szakadatlanul fejlődik. A tagországok úgy tekintik a nem­­zetközi kereskedelmet, mint a kü­lönböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok együttműködé­sének kiszélesítésére szolgáló leg­fontosabb eszközök egyikét és folytatják gazdasági kapcsolataik kiépítését más államokkal. A köz­­lemény hangsúlyozza, hogy a KGST tagországai állást foglalnak a kereskedelem fejlesztésével fog­­lalkozó nemzetközi ENSZ-konfe­­rencia összehívása mellett. A KGST legfontosabb munka­­módszere a távlati gazdasági ter­vek összehangolása. Az értekezlet megállapította, hogy a tagországok gazdasági együttműködése, fejlesztésé­nek legfontosabb feladata az előttünk álló szakaszban az 1966—1970. évi tervek össze­hangolásának előkészítése és gyakorlati végrehajtása. A szocialista világrendszer ta­pasztalatai igazolják annak szük­ségességét, hogy a kapitalizmusból kivált országoknak a legszorosabb szövetségbe kell tömörülni, egye­síteniük kell erőfeszítéseiket a szo­cializmus és a kommunizmus épí­tésében. Kétségtelen, hogy a júliusi érte­kezlet eredményei hozzájárulnak majd a szocialista államok sokol­dalú kapcsolatainak további elmé­­lyítéséhez és új, nagy sikereket eredményeznek a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági ver­senyben. (MTI) Ketten az akadály felett A legeredményesebb jugoszláv versenyző, Jokify Miroszlav a hármas összetett akadály egyike felett. (Képriport a 7. oldalon.) Fotó: Kocziszky László Világ proletárjai, egyesüljetek, NÉPÚJSÁG Eddig 10 nagyüzemünkben megválasztották a tanácsokat Kevesebb létszámúak, de hatékonyabbak lesznek — Az SZB titkárok az üzemi tanácsok elnökei A Magyar Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa elnökségé­­nek 1011/1963 számú határozata alapján megyénk száz főnél több munkást dolgoztató nagyüzemei­ben is megkezdődött az üzemi ta­nácsok választása. Az üzemi taná­csok megválasztása valamennyi üzemünkben a harmadik negyed­évi termelési értekezleteken törté­nik. Eddig tíz helyen, közöttük a­­békéscsabai és az orosházi BAR­­NEVÁL-ban, a Békéscsabai For­gácsolóban és a Békési Nyomdá­ban tartották meg a harmadik ne­­gyedévi termelési tanácskozást és megválasztották az üzemi tanácso­kat. Az üzemi tanácsok megválasztá­sa előtt valamennyi üzemben be­számoltak, illetve beszámolnak az első féléves termelési eredmények­­ről és ahol az üzem első félévi ter­ve adósságot hagyott hátra, ott az üzemi tanácsok mindjárt megvá­lasztásukkor feladatot is kapnak, hiszen fontos ténykedésük lesz a termelő munka, az üzem irányítá­sának segítése. Mint a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnökségén megtud­tuk, az új üzemi tanácsok nagyobb feladatot kapnak, mint az eddi­giek. Az üzemi demokrácia kiszé­lesítése, a dolgozóknak a gazda­sági építőmunka irányításába való fokozottabb bevonása azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a dolgo­zók alkotó kezdeményezésének ki­bontakozását a szocializmus építé­­sében. Az eddigiektől eltérően az üzemi tanácsok kisebb létszámmal, 11-től 31 főig működnek majd és így elérik, hogy ne csak tanácsko­zó, hanem valóban a termelést se­gítő testület legyenek. Az üzem igazgatóját, főmérnökét, főkönyve­lőjét, párttitkárát nem választják tanácstagokká, hanem azok ta­nácskozási joggal vesznek részt az üléseken. Az üzemi tanács elnöke az szb-titkár. Ez azért is szüksé­ges, mert a tanács két ülése kö­zött a szakszervezeti bizottság irán­t nyitja a munkát. — kis — Két műszak a kenderföldeken A hét elején lehullott eső né­hány napra meggátolta a kender­aratást. Az Orosházi Gépállomás ez idő alatt jól felkészült, s az eredetileg egy műszakra tervezett kenderaratást két műszakra szer­vezte meg. Kilenc szovjet gyárt­mányú kenderarató-kombájnnal vonulnak ki a körzet termelőszö­vetkezeteibe, hogy a gazdag ter­mést adó kendert learassák. A Vörös Csillag Tsz-ben 135 hold kender van. A Páli-brigád­­hoz négy kenderkombájnt osztot­tak be. Ebben a brigádban elsőnek szervezték meg a kender aratásá­ban a két műszakot. Ha learatják a Vörös Csillag Tsz kenderét, a Páli-brigád négy kombájnjával ,újabb termelőszövetkezetbe huzat a kenderbetakarítás folytatására. Túlzsúfolt munkatermek, rossz klímaberendezések Megvizsgálták a textilipari üzemek egészségügyi helyzetét A közelmúltban a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének me­gyei bizottsága brigádvizsgálatot tartott textilipari üzemeinkben , orvosok bevonásával. A vizsgálat alkalmával arra kerestek választ, hogy hol, milyen intézkedésekre van szükség a dolgozók egészségé­nek megóvása érdekében. Kiderült, hogy valamennyi tex­tilipari üzemünkben többé-kevés­­bé egészségtelenek, túlzsúfoltak a munkahelyek. A Békéscsabai Kö­töttárugyárban a gépek között nagy a balesetveszély, a Pamutszö­vőben a zsúfoltság nagyságát te­tézi még a rossz klímaberendezés is. A termek melegek, a ventillá­torok és hűsítő italok nem sokat változtatnak a helyzeten sehol sem. A rostüzemekben, Mezőhe­gyesen és Sarkadon még ma sincs megnyugtatóan megoldva a porel­szívás. A Mezőhegyesi Kender­gyárban a rossz munkakörülmé­nyeket még rontották azzal is, hogy a tilosok termébe pozdorja­­elszívót szerelték be, növelték a zsúfoltságot és a zaj­t. A legtöbb megbetegedés megfá­zásból ered. Gyakori a szívmegbe­tegedés és az idegkimerülés, sok a mozgásszervi megbetegedés. Ez utóbbit a jelenlegi körülmények között is csökkenteni lehetne a megfelelő gyógy­cipők használatá­val. Sajnos, a dolgozók jelentős része nem használja ezt a cipőt. Az idén tovább javul az üzem­orvosi ellátottság. Az év elején a Mezőberényi Pamutszövőben már megkezdte rendelését az üzemor­vos, s hamarosan elkészül a me­zőhegyesi rendelő is. A többi üzemben az orvosok rendszeresen tájékoztatót tartanak a betegségek megelőzéséről. Valamennyi üzemünkben prob­léma van a beteglátogatással. A 48 órán belüli látogatás csak rit­kán történik meg, s ily módon az ellenőrzést is elmulasztják.­ Ez­ el­sősorban a szakszervezeti bizottsá­gok nemtörődömségéből adódik. A vizsgálat után a textiles­ szak­­szervezet megyei bizottsága meg­­vitatta a problémákat és arra hív­ta fel a szakszervezeti bizottságok figyelmét, hogy az eddiginél sok­kal hathatósabban szorgalmazzák üzemeikben az egészségügyi hely­zet javítását, a nehéz fizikai mun­ka gépesítését, a szellőzőberende­zések korszerűsítését és a dolgo­zók egészségügyi felvilágosítását.

Next