Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. DECEMBER 1., SZERDA AI», M­­illér XX. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM alvóbb nyilvánosságot a véradásnak Közdelem az alkoholizmus ellen — Szükséges-e a papíron működő bizottság? — Ülést tartott a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége A Vöröskereszt megyei elnök­sége november 30-án, Békéscsa­bán megtartott ülésén első napi­rendként az ez évben végzett munkát vitatta meg. A beszámoló az 1965. évi munkaterv alapján készült s így a résztvevők a pont­­ról pontra meghatározott tenni­valók végrehajtásáról kaptak tá­jékoztatást. Eszerint mint egyik legfontosabb munka, a véradás szervezése, lebonyolítása áll az el­ső helyen. A legjobb eredményt a mezőkovácsházi, az orosházi és a gyulai járásban, valamint Bé­késcsabán érték el. Különösen jól bevált Békéscsabán a több­­­napos véradás, s ennek tapaszta­latai alapján hétfőn kezdődött Gyulán a véradóhét Ehhez ha­sonlóan négynapos véradást szer­veznek Békésen és Sarkadon is. Decemberben még 29 helyen tar­tanak véradónapot s ezzel lénye­gében a hónap ennek jegyében zajlik le. Tapasztalható a nagyobb meg­becsülés is. Vésztőn és Sarkadon külön ünnepséget rendeztek a vér­adóknak. Több helyen pedig va­csorával vendégelték meg őket. A szervezési munkában megyénkben közel 2000 vöröskeresztes aktíva tevékenykedik. Az egészségügyi felvilágosító munkában, mely szintén igen fon­tos feladata a Vöröskeresztnek, hasonlóan jó eredményeket értek el megyénkben annak ellenére, hogy az állatbetegségek nagyban akadályozták mindkét munkát. Az idén eddig összesen 306 egészség­­ügyi előadást tartottak megyénk szervezetei. Ezek zömét filmvetí­téssel kötötték össze, s az előadó­kat az egészségügyi osztály a kör­zeti orvosok közreműködésével biztosította, valamint a TIT is adott előadókat. Ezenkívül me­gyénkben 201 egészségügyi tanfo­lyamot tartottak. Általában eze­ken javult a hallgatók összetétele, ugyanis lényegesen több fiatal vesz részt, mint a korábbi évek­ben. A felvilágosító munkát nagyban elősegítették a Békéscsa­bán, Orosházán és Sarkadon meg­rendezett, illetve az ipari üzemek­ben megtartott egészségügyi he­tek, melyek keretében filmvetítés­sel egybekötött előadásokat és egyéb rendezvényeket tartottak­. A beszámoló foglalkozott a tisz­ta­sági mozgalomban elért ered­ményekkel s többek között tájé­koztatta a részvevőket arról, hogy a Vöröskereszt zászlóval jutalmaz­ta meg a mozgalomban legjobb eredményt elérő várost, községet, mezőgazdasági nagyüzemet és is­kolát, így Békéscsaba, Bélmegyer, a Felsőnyomási Állami Gazdaság, a füzesgyarmati Vörös Csillag és a magyar bánhegy­esi általános is­kola kapott zászlót- örvendetes, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mekben egyre jobban megértik a tisztasági mozgalom jelentőségét és nagyobb gondot fordítanak er­re. A Felsőnyomási Állami Gaz­daságban ünnepélyes keretek kö­zött összesen 60 dolgozót jutal­maztak meg. Ez újszerű és hasz­nos módszer, mely követendő példa lehet más gazdaságok előtt is. A beszámoló részletes tájékozta­tást ad a mezőgazdaságban folyó egészségügyi felvilágosító munká­ról is. Megyénk termelőszövetke­zeteiben összesen 182, az állami gazdaságokban pedig 24 egészség­­ügyi felelős dolgozik. Az idén ösz­­szesen 80 előadást és 120 alkalom­mal filmvetítést rendeztek. Az alkoholizmus elleni küzde­lem is szerepelt az ez évi munka­tervben. S bár értek el eredmé­nyeket, a tapasztalat az, hogy még nem kielégítő ezen a téren a mun­ka, különösen vendéglátóipari és földművesszövetkezeti vonalon, mert ugyan hoztak különböző in­tézkedéseket, de azok betartása akadályokba ütközik. Ezen a téren még jobban összehangolt munka kell, hogy a különböző szervekkel és intézményekkel karöltve jobb eredmények szülessenek. A vitában többen hozzászóltak és elmondották javaslataikat, ta­pasztalataikat. A véradásról szól­va dr. Rátz László, a megyei vér­adó állomás igazgatója elmondot­ta, hogy egyes mezőgazdasági nagyüzemekben már elérték azt, hogy önállóan szerveznek véradó­napot. A szeghalmi Petőfi Tsz-ben ilyen alkalommal 106-en adtak vért. Körösnagyharsányban már egy alkalommal volt az idén vér­adónap, de a község vezetői vál­lalták, hogy decemberben ismét szerveznek. Többen kérték, hogy nagyobb nyilvánosságot biztosítsanak a véradásnak, a vér felhasználásá­nak. Elhangzott olyan vélemény is a munkával kapcsolatban, hogy vajon szükség van-e papíron mű­ködő bizottságra? A beszámoló ugyanis többek között arról tájé­koztat, hogy például a tbc társa­dalmi bizottság munkája nem ki­elégítő. Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy erre komolyabb szükség nincs. Második napirendi pontként az 1968. évi tervet vitatták meg a részvevők. Dr. Südy Ernő javasol­­ta, hogy az egészségügyi felvilá­gosító munkában szerepeljen a túlzott gyógyszerfogyasztás káros hatása, valamint a mezőgazdaság­ban a különböző növényvédősze­­rek alkalmazásával kapcsolatos egészségügyi kérdések. Nagy Ká­roly országgyűlési képviselő java­solta többek között, hogy a Vö­röskereszt vezetősége évente négy tsz-ben vizsgálja felül, hogyan biztosítja a szövetkezet a tbc-ből gyógyultak és a csökkent munka­képességűek foglalkoztatását. A vezetőségi ülésen szó volt a családvédelmi munkával kapcso­latos feladatokról és a békési, va­lamint a gyomai járásban végzett vizsgálat tapasztalatairól is. Kasnyik Judit Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG A Békéscsabai Gépállomás téli munkája: két traktor főjavítása naponta Megyénk tíz mezőgazdasági gépjavító állomásának téli javítá­si munkaszezonja november k kö­­zepén kezdődött el. A Gyulai Gépállomás a termelőszövetkezetek tehergépkocsiparkját újítja fel, a többi üzemek pedig a mezőgazda­sági erőgépek javításával foglal­koznak. A most induló szezonban 1428 erőgép főjavítását fogják el­végezni. A munka hatásfokának és gaz­daságosságának növelése céljából a gépállomások pontos ütemterv szerint, szériában javítják a trak­torokat. Több erőgép szétszerelése után felújítják az egyes alkatré­szeket és az összeszerelés szalag­szerű módszerrel történik. A Bé­késcsabai Gépjavító Állomáson például — ahol a szarvasi és oros­házi járás, valamint a Békéscsa­bához tartozó termelőszövetkeze­tek 165 erőgépét tervezik felújíta­ni — a hét közepére készül el a javítandó gépek első két példá­nya, s ettől kezdve naponta rend­szeresen újabb két felújított trak­tor hagyja el a szerelőszalagot. Dühöngő időjárás Ewópában , órája trónból ne íté .­­s idő. Százötven fenométeres sebességű enetek süvöltenek, ászaiban és a he­gyesében hóvihar dühöng, a tengere­ken napok óta több méteres huzámo­k ostromolják a hajókat, másutt deon­­viaszerű esőzések okoznak zavart. Angliában az ötszáz, északkeleti ré­szét és Skóciát megbénította a hóesés,, délen napok óta zuhog az eső. A tazi­get partjai­nrai közön a körül­i­har dü­höng. Az ítéletidő súlyos baleseteke is okozott: egy autóbusz és egy teher­autó összeütközése során ötvenöt sze­mély sérült meg. Belgium és Hollandia partjain t or­kán tombol. A halászhajók a kikötőik­ben vesztegelnek és a rotterdami re­pülőteret hétfőn a rossz látási viszo­­nyok miatt lezárták. Svédországban észalsesi megállás nélkül hull a hó, délen szünet nélkül esik. A Balti-tengeren vihar dúl. A svéd meteorológusok 1981-ig lapoztak vissza a naptárban, amíg az ideihez hasonló hideg novemberről találhat feljegyzéseket. Csehszlovákiában, az érc­hegység vi­tákon hóvihar bénítja meg az életet. Franciaországban 150 kilométeres se­bességű szélrohamokat mértek, a dü­höngő eremek lesodorják a cserepe­ket a városi háverökről. Hétfőn ezért hatan is megsérültek a francia fővá­rosban. wwwwwwwtwwwww Az embernél nincs fontosabb a mi társadalmunkban a véradómozgalom kibontakozása, nak mi még csak a kezdetén va­ Hétfőn, a gyulai véradóhét meg­nyitása alkalmával munkatársunk beszélgetett Jámbor István elv­­társsal, a gyulai városi pártbizott­ság első titkárával, aki elsőnek adott vért. Többek között a kö­vetkezőket mondta: Örömmel veszek részt ebben a mozgalomban, hiszen a vér nél­külözhetetlen a gyógyításhoz. Itt, a mi városunkban, Gyulán, ahol évente csaknem 26 ezer ember egészségét adják vissza egészség­­ügyi intézményeink, rengeteg pél­dát látunk erre. Aki vért ad, eset­leg az édesapát, az édesanyát vagy a gyermeket adja vissza a család­nak. És az embernél nincs fonto­sabb dolog a mi társadalmunkban. Azt hiszem, hogy az önkéntes gyünk. De egyre több ember nem arra gondol elsősorban, hogy mi­lyen értéket jelent anyagilag az általa leadott vér, hanem fonto­sabbnak éppen azt a segítséget tartja, melyet gyors, önkéntes hoz­zájárulásával tehet. Azért is szíve­sen vállalkoztam rá, hogy elsőnek adjak vért, mert tudom, többről van szó annál, hogy aki vért ad, életet ad. Aki önkéntesen vállal­kozik erre, az már jövőt is ad. Segít alakítani, formálni az új, a szocialista embert. Olyan embere­ket, akik a szocialista humaniz­mus szellemében mindig készek segíteni embertársaikon. Olyan embereket segítenek formálni, alakítani, akik vállalják a közös­ségért az áldozatot és öröm tölti el őket, ha valamit tehetnek ember­társaikért. Nálunk talán az lehet a legbor­zalmasabb, ha valakinek az élete azért kerül veszélybe, mert nincs, aki biztosítsa az élethez szükséges vért. Szocialista építőmunkánk eredményei, az emberek magatar­tásának változása, a szocialista embereszmény kialakulása, fej­lődése biztosítéka annak, hogy egyre kevesebb embert fenyeget­hessen ilyen veszély. Aki az ön­kéntes véradómozgalom jelentő­ségét megérti, csatlakozik hozzá, többet ad az életnél. A szocialis­ta jövő emberét segíti nevelni, formálni. Jámbor Istvánt, aki elsőként jelent meg, véradásra készítik elő. * Fotó: Kocziszky

Next