Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

RT B­IZ­OTT­SÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA »«. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Ara: 10 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM A IX. kongresszus szerdai tanácskozása Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szerda reggel 9 órakor folytatódott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A délelőtti tanácskozást Ajkai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Or­szágos Tervhivatal elnöke nyitotta meg. Ezután Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tag­ja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra II magyar nép nagy művét a párt vezetésével fogja megvalósítani Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A magyar kommunisták és a többi magyar hazafi önfeláldozó harcainak eredményeként siker­rel megoldottuk a szocialista for­radalom két nagy szakaszának , a munkáshatalom megteremtésé­nek és kiépítésének, továbbá a szocialista termelési viszonyok létrehozásának­­ történelmi fel­adatait. Most forradalmunk har­madik nagy szakaszában vagyunk, amelynek célja a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk Vili­ kongresszusa: ezen munkálkod­tunk az elmúlt négy évben, je­lenlegi kongresszusunknak is ez a fő jelszava. Társadalmunk döntő többsége magáénak vallja pártunknak a szocializmus teljes felépítésére irányuló célkitűzéseit és odaadó­­an munkálkodik megvalósításán. Ennek az egyetértésnek az alap­ján formálódik a legszélesebb kö­rű nemzeti egység. Leninnek a proletárdiktatúráról szóló útmutatásai azt is tartal­mazzák, hogy a munkáshatalom egyben a legszélesebb osztályszö­vetség is a munkásosztály vezeté­sével. Fejlődésünk jelenlegi sza­kaszában mi ezt az osztályszövet­­séget a nemzeti egység politiká­jával valósítjuk meg A formálódó, erősödő szocialista nemzeti egység azonban nem je­lenti azt, hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természe­tesen az osztályharc nálunk már nem a tőkések, a földesurak, a­kit­Többször elmondtuk már, de kongresszusunkon ismét hangsú­lyozni kívánom: számunkra a népfront nem taktika, hanem po­litikánk szerves része, amelyet nél­külözhetetlennek tartunk az osz­tály nélküli társadalom megterem­téséért folytatott küzdelemben — mondotta Kállai Gyula, majd is­ folytatta: A szocializmus építése több párt együttműködésével is lehetséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk 1918 után meg­szűnt a többpártrendszer, s fej­lődésünknek ugyancsak sajátos vonása volt az, hogy a többpárt­rendszer visszaállításához mindig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit Ezzel szemben dolgozó népünk nagy történelmi győzelmét, a szo­lákok ellen folyik és nem utcai tüntetésekben, sztrájkokban nyil­vánul meg, hanem abban, hogy milyen sikerrel vezeti és irányít­ja pártunk a legszélesebb tömege­ket a szocializmus teljes felépíté­sére. Ennek megfelelően az osztály­harc eszközei és módszerei is to­vább változnak az adminisztratív és hatalmi eszközöktől és mód­szerektől gazdasági, ideo­lgiai, szervezési és nevelési irányban. A szocialista nemzeti egység megszilárdításáért folytatott küz­delmünk szempontjából nagy fontossága van a Hazafias Nép­front-mozgalomnak. cializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésé­vel vívta ki! A tömegek odaadó, alkotó munkája és pártunk iránt megnyilvánuló mélységes bizal­ma igazolja, hogy népünk túlnyo­mó nagy többségében nincs sem­miféle társadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére! A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével fogja megvalósítani! A szocializmus alapjainak lera­kásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalomi bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetősé­gek arra, hogy a szocializmus tel­jes felépítésének szakaszában a népfrontmozgalom még szélesebb körben, még eredményesebben te­gyen eleget feladatainak városban és falun egyaránt. A Hazafias Népfront az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú közjogi funkciót is betölt. A kor­mány összetételére, nagy jelentő­ségű törvények megalkotására pártunk Központi Bizottságával és Népköztársaságunk Elnöki Ta­nácsával együtt tesz javaslatot az országgyűlésnek. A népfront közjogi feladatai különösen megnövekednek most, amikor az országgyűlési választá­sok is egyéni választókerületek­ben történnek majd. A népfront­szerveknek nagy munkát kell vé­gezniük a jelölőgyűlések meg­szervezésével és a választások le­bonyolításában. Arra törekszünk, hogy a nép­front még nagyobb mértékben já­ruljon hozzá szocialista államéle­tünk demokratizálódásához. Kedves Elvtársak! A szocialista építésben elért eredmények és az erősödő szoci­alista nemzeti egység az alapja az állam és az egyházak között kialakult viszonynak is. A Központi Bizottság beszámo­lója üdvözli és helyesli azt a pár­beszédet, amely több nyugati or­szágban most van kialakulóban katolikusok és kommunisták kö­zött. Ez a párbeszéd nálunk lé­nyegében már befejeződött, s az együttműködés közös munkává érlelődött. A szocializmus építésének nagy munkájában a vallásos meggyő­ződésű emberek is becsülettel részt vesznek, mert alapvető ér­dekeik őket is a szocialista tár­sadalomhoz fűzik, egyetértenek azokkal a célokkal, amelyeknek eléréséért a szocialista állam küzd. Két évtized tapasztalatai az egy­házi vezetők többségét is elve­zették ahhoz a felismeréshez, hogy az állam és az egyházak közötti együttműködés az egyet­len reális út. Az állam és a katolikus egyház között kialakult normális vi­szony hozta magával az is, hogy államunk és a Vatikán megálla­podást kötött. A Vatikán — tör­ténelme során először — de jure elismerte egy szocialista állam létét és a Magyar Népköztársa­ságban az állam és a katolikus egyház között kialakult viszonyt. A létrejött megállapodás nép­­köztársaságunk nemzetközi sikere volt. Népünk egyre szilárduló nem­Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A demokrácia alapkérdése volt és marad: kié a hatalom? A ha­talom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmiséggel szövetségben gyako­rolja, vagyis a népé, s az övé marad a jövőben is! Azt akarjuk elérni, hogy dol­gozó népünk még közvetlenebbül, jobban, aktívabban éljen a de­mokratikus jogokkal, mindenki ki­vegye részét üzeme, vállalata, termelőszövetkezete ügyeinek, de egyben községe, városa, megyéje, hazája országos nagy ügyeinek in­tézéséből is, és ily módon a heti egysége nem jelenti azt, hogy hazánkban a szocializmus­nak már nincsenek ellenségei. Vannak, sőt az utóbbi néhány évben valamelyest élénkült is a tevékenységük főként amiatt, mert úgy vélik, hogy a nemzet­közi helyzet éleződése őket támo­gatja. De ezek ma már nem ké­peznek szervezett osztályerőt, csupán egyedekről, kis csopor­­tocskákról van szó. Politikai mu­níciójuk vagy a hagyományos antikommunizmus kelléktárából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémáink felnagyításából, el­torzításából áll. Ezek a csoportok erős politikai és számos esetben­ közvetlen anyagi támogatást is kapnak a nemzetközi imperializ­mustól. E helyről is kijelentjük: senki sem támadhat büntetlenül a nép állama, a nép hatalma ellen! Né­pünk ellenségeivel szemben to­vábbra is a törvény teljes szigo­rát alkalmazzuk! gyakorlatban az eddiginél is job­ban valósuljon meg az az igaz­ság, hogy a nép a hatalom birto­kosa. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése — többek között — a szocialista demokrácia kiszéle­­sítését is szolgálja. A dolgozók­nak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt- és szakszervezeti szervek útján, de közvetlenül is beleszóljanak a termelés irányí­tásába, a problémák megoldásá­ba. Az állami és társadalmi szer­veknek ellenőrző és rendelkező jogkörükkel élve biztosítanunk kell, hogy az üzemek dolgozói­­(folytatás a 2. oldalon.) A népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része Az új gazdasági mechanizmus a szocialista demokráciát is szolgálja

Next